Az Európai Bíróság most kezd el tanácskozni a kerestről, amelyben Magyarország az Európai Parlamentnek a Sargentini-jelentést helybenhagyó állásfoglalását kifogásolta, amellyel megindították Magyarország ellen a 7. cikk szerinti jogállamisági eljárást. A magyar kormány szerint a tartózkodó szavazatokat bele kellett volna számolni a végeredménybe – ebben az esetben nem lett volna meg a kellő többség a javaslat elfogadásához – az Európai Bíróság főtanácsnokának értelmezése szerint viszont a tartózkodó szavazat nem számít leadott szavazatnak.
A Sargentini-jelentést 448 igen szavazattal, 197 nem szavazat ellenében fogadta el az Európai Parlament, 48 jelen lévő európai parlamenti képviselő tartózkodása mellett. Amennyiben a tartózkodásokat figyelembe vették volna annak megállapításakor, hogy elérték-e a leadott szavazatok kétharmadát, az előírt többség nem valósult volna meg.
Magyarország ennek alapján keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz, hogy semmisítse meg az Európai Parlament állásfoglalását. A Bíróság cseh főtanácsnoka, Michal Bobek csütörtökön tette közzé az indítványát, ami egy előkészítő jogi állásfoglalás. A Bíróság ezután kezd el tanácsoközni az ügyről, de az ítéletekben általában visszaközön az állásfoglalás érvelése.
A főtanácsnok szerint nyelvi szempontból a „tartózkodás” és a „leadott szavazat” fogalma kölcsönösen kizárja egymást. Míg ugyanis a tartózkodó személy azt kéri, hogy szavazatát se valamely javaslat mellett, se az ellen ne vegyék figyelembe, és azt kívánja, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna, a „leadott szavazat” fogalma arra utal, hogy valamely személy a javaslat melletti vagy az elleni szavazatával tevőlegesen kifejezte véleményét.
Másodszor a főtanácsnok kimondja, hogy a Parlament eljárási szabályzata szerint „a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő”, és ily módon szerinte egyértelműen kizárta a tartózkodásokat.
Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán reagált a hírre: a főtanácsnok értelmezése a miniszter szerint egy sajátos nyelvtani értelmezés, amely szerint a tartózkodással a képviselő „azt kéri, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna”. Ezzel szemben Magyarország álláspontja szerint a tartózkodás éppen azt fejezi, ki, hogy a képviselő a szavazásban részt kíván venni, hiszen nem egyszerűen távol marad a szavazástól, hanem tevőlegesen nyilatkozik, amivel a miniszter szerint politikai álláspontját fejezi ki. „A 7. cikk szerinti eljárás két évvel ezelőtti megindítása óta folyamatos boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen, amelyben az Európai Parlament élen jár. Éppen ezért különösen fontos, hogy az Európai Bíróság a majdani ítéletében megállapítsa, hogy jogszerű volt-e egyáltalán az EP eljárást megindító döntése. A Magyarország szerint a válasz Bobek főtanácsnok véleménye ellenére is egyértelmű: a Sargentini-jelentés elfogadására jogsértő módon került sor!” – írta a miniszter.
