Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

„Az anya nő, az apa férfi“: Mit jelent az Alaptörvény módosítása valójában?

Szerző: | 2020. december 09., 18:30 | Belföld

Családi idill. Képünk illusztráció! (Fotó: Bob Dmyt/Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Az anya nő, az apa férfi“ – az Alaptörvény legújabb módosítása első hallásra a hagyományos családmodell képét hívja elő, és azt a benyomást keltheti, hogy Magyarországon a fideszes többségű parlament éppen most emeli be a legmagasabb szintű jogszabályba, hogy csak egy nő és egy férfi nevelhet gyermeket családként. Tűnhet úgy, mintha az azonos nemű párok örökbefogadását vagy közös gyermekvállalását zárnák ki, netán azt, hogy egy szülő megváltoztassa a születési nemét. Ez azonban nincs így.

HIRDETÉS - AIP

Az, hogy ki a gyermek apja (aki férfi) és az anyja (aki nő), tulajdonképpen a gyermek származására utal, nem a gyermek családjára. Jogi értelemben semmi mást nem jelent, mint hogy az a személy, aki a gyermeket megszülte, nő, és az a személy pedig, aki nemzette, férfi. Ezt a polgári törvénykönyv egyébként eddig is kimondta: „az anya az a nő, aki a gyermeket megszülte“ a gyermek apjának pedig „azt a férfit kell tekinteni…“  – aztán felsorolja, hogy mely férfiak jöhetnek szóba apaként. Az alaptörvény tervezett módosításából nem az következik, hogy a gyermeket szükségszerűen egy nő és egy férfi neveli. Hanem az, hogy egy nőt lehet a gyermek szülőanyjának tekinteni, és egy férfit nemző apjának. Az örökbefogadó szülő ilyen értelemben nem anyja és apja a gyereknek, mégis szülő.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

Ha egy későbbi törvénymódosítás lehetővé tennék az azonos nemű élettársak örökbefogadását Magyarországon, akkor az örökbefogadott gyermeknek az anyja az a nő lenne, aki megszülte, az apja pedig az a férfi, aki nemzette – és lenne két örökbefogadó szülője, akikkel szülő-gyermek kapcsolatban áll.

Maga az Alaptörvény sem az anya-gyermek és apa-gyermek kapcsolatról, hanem a „szülő-gyerek viszonyról“ beszél, ezt tekinti a család alapjának, nyilván nem véletlenül: ha azt írná, hogy „anya“ és „apa“, azzal a vér szerinti szülőkre utalna, pedig nem törvényszerű, hogy a gyermeknek a vér szerinti anyja és apja a szülei. Még ha ez legtöbbször így is van, örökbefogadásnál nincs így.

Előállhatna ugyan az a bonyolult eset, hogy az anyakönyvbe apaként vagy anyaként jegyezzenek-e be egy nőt, aki megváltoztatta a születési nemét, így jogilag férfi, biológiailag azonban alkalmas gyermekszülésre, és ez meg is történik – más országokban volt már példa hasonló jogesetekre. De ez sem érinti azt a kérdést, hogy a gyermek a valóságban milyen családban él, és kik a szülei, mert a szülő-gyermek viszony nem az anyakönyvezéssel, hanem a a születéssel vagy az örökbefogadással jön létre. A leszármazás egy biológiai tény, az örökbefogadás pedig egy jogi, ami a biológiai leszármazással egyező helyzetet hoz léte. Ezek a tények nem függnek attól a másik ténytől, hogy ki milyen nemű, vagy ő milyen neműnek tekinti magát, sőt attól sem, hogy az élete során volt-e ezen a téren változás, és hogy egy adott ország jogilag elismeri-e egyáltalán a születési nem megváltoztatását.

Az Alaptörvény tervezett módosításának indoklása elárul valamit arról, hogy talán ez a témakör járhatott a kormány fejében is: a szöveg szerint a születési nem megváltoztathatatlanságából következik az új rendelkezés, de valójában nehéz lenne bármilyen összefüggést találni a születési nem megváltoztatásának kérdése és „az anya nő, az apa férfi“ között. Magyarországon tavasz óta egyébként is törvény zárja ki a születési nem megváltoztatását, illetve annak a jogi elismerését, hogy valaki más neműként szeretne tovább élni, mint amilyen neműnek született. A legújabb Alaptörvény-módosításba viszont nem emelték be azt, hogy a születési nem megváltoztathatatlan. A gyermek jogát foglalnák Alaptörvénybe születési nemének megfelelő neveléshez, ami továbbra sem zárja ki, hogy valaki a gyermekkort elhagyva nemet váltson, és ezt jogilag is elismertesse, ha később erre Magyarországon mégis lenne lehetőség. Ezt „az anya nő, az apa férfi“ megállapítás egyáltalán nem zárja ki.

A Magyar Hang által megkérdezett jogászok is úgy vélték: semmit nem rendel el vagy zár ki önmagában az új Alaptövény módosítás, csupán egy biológiai tényt rögzít.

– Biológiailag szülni nő tud, gyermeket nemzeni pedig férfi. Ebből nem következik, hogy az azonos nemű párok örökbefogadását tiltaná az alkotmány, és önmagában jogsérelmet nem okoz a rendelkezés – mondta a Magyar Hangnak Karsai Dániel ügyvéd, emberi jogi szakértő, aki szerint ettől függetlenül az azonos nemű párok és a transznemű közösség is joggal érezheti úgy, hogy ismét „ki vannak pécézve“ a jogalkotó által. Csakúgy, mint az egyedülálló szülők is, akik egy folyamatban lévő törvénymódosítás szerint a jövőben csak miniszteri engedéllyel fogadhatnának örökbe gyermeket. Igaz, Karsai azt is hozzátette, nehéz előre látni, hogy milyen jogalkotásra készülhet a Fidesz az alkotmánymódosítás után. A korábbi tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy ez csak az első lépése egy folyamatnak.

– Jogászi szemmel nézve nincs sok értelme ennek a módosításnak: egy biológiai tényt foglalnak az Alaptörvénybe, de ebből  sem jogok, sem kötelezettségek nem fakadnak. Talán inkább a kontextusra érdemes figyelni – mondta Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. Az utóbbi időben született ugyanis olyan jogszabály, amely azt célozza, hogy az azonos nemű párok nehezebben fogadhassanak örökbe gyermeket. – Ők technikailag eddig egyedülállóként tudtak örökbefogadni, de mostantól ez miniszteri engedélyhez van kötve. Az egyedi miniszteri engedélyezésnek az a célja, hogy kiszűrje az azonos nemű párjukkal élő örökbefogadókat – hangsúlyozza Asbóth. A jogász szerint ennek a módosításnak a háttereként, megtámogatásaként lehet felfogni az Alaptörvény-módosítást. Elmondása szerint az önmagában még nem szokatlan, hogy egy alkotmányban szerepelnek szimbolikus rendelkezések: – Az Alaptörvény például most is deklarálja, hogy felelősséget viselünk a határon túli magyarok sorsáért, aminek szintén nincs normatív tartalma, de egy alapvető értéket definiál. Ez a mostani módosításra nem igaz – mondta Asbóth Márton.  

– Az Alaptörvénybe bekerülő mondatnak önmagában nincs normatív tartalma, nem „rendel el” semmit. Ugyanakkor Varga Judit igazságügyi miniszter az Alaptörvény, a polgári törvénykönyv és a gyermekvédelmi törvény módosítására irányuló más javaslatokat is benyújtott a parlamentnek, amelyek tovább növelnék az LMBTQI emberek hátrányos megkülönböztetését – írta a Magyar Hang megkeresésére Sándor Bea, a legrégebben működő magyar LMBTQI-szervezet, a Háttér Társaság jogásza.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: alaptörvény, alaptörvény módosítás, Asbóth Márton, család, Karsai Dániel, Sándor Bea, szülők


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Hirdetés

HIRDETÉS

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Vörös tér, Budapest

Pin It on Pinterest