– Magyarország fair megállapodásra törekszik a közös európai klímacélok elérésében, a kormánynak ugyanakkor fontos a rezsiköltségek alacsonyan tartása – mondta Palkovics László a mandiner.hu-nak szerdán. A klímaügyekért is felelős innovációs és technológiai minisztert annak kapcsán kérdezték, hogy kedden a 444 azt írta, a csütörtök-péntekre szervezett brüsszeli EU-csúcson Magyarország nemcsak a közös költségvetést, hanem a klímavédelmi célokat is vétózhatja. Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács azt akarja kimondani, hogy 2030-ra a jelenleg érvényben lévő hivatalos 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása az 1990-es szinthez képest.
A miniszter közölte a lappal: szerinte ártalmas politikai zavarkeltés zajlik. Palkovics László elmondta, kedden zajlott a magyar parlament fenntartható fejlődés bizottságának ülése, amely „kifejezetten konstruktív tanácskozás” volt,a jelen lévő képviselők pozitívan értékelték a kormány utóbbi években hozott klímavédelmi intézkedéseit. A miniszter szerint az 55 százalékos célról is volt szó, de szerinte egészen más hangzott el, mint amit a 444, a Euronews, valamint Szél Bernadett képviselő asszony állít. Hozzátette: „szívesen beszélget” a független képviselővel, akinek egyébként lett volna lehetősége kérdéseket feltenni a témában az indokolatlan politikai zavarkeltés helyett. Szél Bernadett a napokban arról írt ugyanis, hogy a „klímabajnok” magyar kormány természetesen itt is arra készül, hogy botot tesz a küllők közé, és megakadályozza a célok emelését.
Palkovics arra is kitért, Magyarországnak nem kell azon aggódnia, hogy képes lenne-e teljesíteni az 55 százalékos kibocsátáscsökkentést 2030-ig. Ugyanakkor nem tartják fairnek, hogy egyes tagállamok potyautasként viselkedjenek, és az EU a szegényebb, a nyugati országokétól eltérő történelmi múlttal – ezáltal eltérő iparral – bíró országok felé nagyobb elvárást támasszon. – Azt javasoljuk, hogy minden tagállam vállaljon 2030-ig 40 százalékos kibocsátás-csökkentést, a fennmaradó 15 százalékot pedig együttesen az európai közösség teljesítse – mondta a miniszter.
Úgy vélte, ebben az ügyben több partnere lesz Magyarországnak, mert a kérdés a közép-kelet-európai térség valamennyi államát érinti. Felidézte: tavaly Magyarország az első között fogadta el és építette be a nemzeti klímastratégiába a 2050-es klímasemlegességi célt. Ez azt jelenti, hogy az 1990-es értékhez képest 95 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátást.
Kitért arra, hogy a kormány javasolja az egységes európai karbonár elvetését is, amivel a hazai rezsiköltségeket kívánja alacsonyan tartani. –A nyugati, például a német bérek jelentősen különböznek a magyartól, ezért igazságtalan lenne, ha uniós szinten ugyanazt a mértékű klímavédelmi költséget terhelnék rá a két ország háztartásaira. Nekünk magyaroknak egy ilyen döntés komoly rezsiköltség-növekedéssel járna – mondta. A miniszter szerint ehelyett az EU-nak arra kellene törekedni, hogy az energetikai rendszerek megújítására költhető modernizációs alapból a volt szocialista országok nagyobb mértékben részesülhessenek a gyorsabb korszerűsítés érdekében.
