– Borzasztó költségvetési kockázat lenne a fővárosra nézve egy tartósabb hóesés – erről beszélt Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy csütörtöki háttérbeszélgetésen, megjegyezve, szinte minden nap azon szurkol, hogy ne essen a hó. Ugyanis minden ilyen téli nap 150 millió forintjába kerül a fővárosnak, ez főként az utak szórásának a költségét teszi ki.
Lesz, ahol árat emelnek
Kiss annak apropóján tartott háttérbeszélgetést, hogy december 16-án „kvázi” közgyűlést tart a főváros. Jelenleg ugyanis a veszélyhelyzet miatt hivatalosan nem kellene tartaniuk, de ettől függetlenül is szeretnének egyeztetni a frakciókkal, így tartanak megbeszélést, és annak napirendi pontjait ismertette a városvezető.
Ezek között szerepel, hogy a gazdasági válság miatt szerinte a szociális intézmények térítési díját újra kellett gondolni, vagyis átlagosan 5 százalékos emelést szeretnének végrehajtani, ami a hajléktalanokat ellátó Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeire nem vonatkozik. Emellett a nevelési-oktatási intézményekben, és a szakképző intézményekben az étkezési térítési díjakat is növelnék, ezeket tíz százalékkal.
Elmondta azt, hogy azzal spórolna a főváros saját magán, ha egy nagyobb cégbe szervezi össze szolgáltatásait, ez április elsejétől valósulhat meg. Ám szükség van addig is közszolgáltatási szerződésekre, ezek megkötésére is tesznek javaslatot, de a korábbiaknál szűkebb összegekkel, vagyis kevesebb közszolgáltatásból csak kevesebbet tudnak megrendelni. Ez például azt jelenti, kevesebb útburkolati jelfestés lesz, a hidak karbantartásához 1 milliárd kéne, ám ennek csak tizedét tudják majd elkölteni erre, míg például a közvilágításnál a fejlesztések fognak elmaradni.
Leszögezte: „a munkahelyekkel nem szórakozunk”, vagyis ahol a közszolgáltóiknál a közszolgálati feladat nem változik, ott nem lehet csoportos leépítés. Ugyanakkor a FŐKÉTÜSZ ügye még nyitott. Arról már egy ideje tárgyalnak ugyanis a kormánnyal, hogy a fővárosi, lakossági kéményseprési feladatokat átveszi az állam (ennek részben oka, hogy évek óta milliárdokat kell „beletolnia” ebbe a fővárosnak), ám arról még nem született döntés, ez pontosan hogyan fog megvalósulni jövőre. A főváros szeretné, ha az állam a céget átvenné annak 340 foglalkoztatottjával együtt, ám kiderült, ezt a katasztrófavédelem nem támogatja. Ugyan Karácsony Gergely főpolgármester tesz még egy kísérletet ennek elfogadtatására, de elképzelhető, hogy a vége az lesz, miután a főváros erre irányuló közfeladata megszűnik, el kell bocsátaniuk az alkalmazottakat. Őket persze a katasztrófavédelem felveheti, hiszen majd nekik valahogy el kell látniuk ezt a munkát, de arra már a fővárosi önkormányzatnak nem lenne ráhatása, hogy ez milyen feltételekkel történik. Így Kiss szerint emberségesebb lenne, ha magát a céget vennék át.
Szó esett többek között a budapesti gyógyfürdőkről is, amelyek üzemeltető cégének a főváros 1,5 milliárd forintos kölcsönt ad az idei veszteségek miatt. Ezt várhatóan jövőre fizetik majd vissza.
A túlélés költségvetése
Kiss Ambrus sokat beszélt Budapest költségvetéséről. Mint elmondta, a jövő évi a „túlélés” költségvetése, reméli, nem történik semmilyen, akár csak „közepesen nagy, váratlan esemény”. Példaként erre azt említette, bízik benne, Parragh László kamarai elnök javaslata az iparűzési adó eltörléséről nem talál pozitív fogadtatásra a kormánynál, ugyanis már az is bedöntené a fővárost, ha azt nem teljesen törölnék el, csak részlegesen.
Kiss Ambrus beszélt az Európai Beruházási Bank fővárosnak biztosított 100 milliárd forintos hitelkeret-szerződéséről. Ennek nagyságát – a kormány jóváhagyásának hiányában – nem tudták módosítani, de a felhasználás módját igen. Eddig az volt a szabály, hogy a beruházások 50 százalékát lehetett a hitelkeret terhére finanszírozni, a maradék 50-et a fővárosnak magának kellett megoldania. Ez módosul arra, hogy a hitelből már egy-egy beruházás 90 százaléka lesz finanszírozható, vagyis csak 10 százalékos önerő kell. Ugyanakkor a hitel nem szabad felhasználású, már le van kötve különféle projektekre, például ebből fogják finanszírozni a Lánchíd, illetve a Blaha Lujza tér felújítását.
Egyébként szerette volna a főváros, ha 200 millió eurós hitelkeretük lehet a banknál, de a kormány jelezte hivatalosan, nem ért egyet azzal, hogy ők visszatérítendő támogatást vegyenek fel, ami szomorú, mert mint Kiss megjegyezte, a kormány maga vett fel ilyen támogatást egészségügyi fejlesztésekre. Egyébként a főváros nagyon alacsony kamattal jutott volna a további hitelhez, és 5 éven keresztül türelmi idő lett volna a visszafizetésre. Mint a főpolgármester-helyettes elmondta, ismét be fogják nyújtani a hitelkérelmet, és remélik, a kormány mégis engedélyezi nekik annak felvételét.
Idén már nem ülnek össze a kormánnyal
Az anyagi nehézségek között említette, hogy idén eddig 24 milliárd forinttal kevesebb jegyárbevétele volt a BKK-nak, mint tavaly ilyenkor. Így bár szerinte Budapest költségvetésére nézve az első számú kockázat a kormány, a második számú a közösségi közlekedés. Bíznak benne, ha véget ér a járvány, akkor ismét visszatér a kedv a közösségi közlekedéshez. Igaz, például szeptemberben-októberben, amikor nem voltak olyan mértékű lezárások, mint most, akkor is 25 százalékkal kevesebb volt a dolgozói bérletek eladása.
Újságírói kérdésre szó esett a Karácsony Gergely által említett Budapest védelmi alapról. Ez egy olyan 12 milliárdos tartalék keret, amelyből minden olyan kiadást lehet fedezni, ami a válsággal kapcsolatban felmerülhet.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, a főváros és a kormány közös egyeztető fórumára, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának újabb ülésére idén már nem kerül sor, nincs időpontjuk erre, de reméli, január végén összeülnek.
182 fertőzött az idősotthonokban
Kiss Ambrus arról is beszélt, megérkezett a főváros által berendelt 100 ezer antigénteszt, amelynek felét a kerületek között osztják szét, és már egyes önkormányzatok el is vitték a nekik járó teszteket. Arról is tájékoztatott, jelenleg 182 fő koronavírus-fertőzött van az idősotthonaikban.
