Ezidáig nem kapott választ Gulyás Gergelytől és a kormánytól a Levegő Munkacsoport arra, a korábbi tervekkel ellentétben miért nem tiltanák be januártól a zöldhulladék égetését. Az Országgyűlés még júniusban döntött a környezetvédelmi törvény módosításáról, hogy ezután az önkormányzatok ne tehessék helyi rendelettel lehetővé a kerti hulladék és az avar nyílt téri égetését. A veszélyhelyzetet kihasználva azonban a kormány most ezt visszavonta, a Levegő Munkacsoport szerint így „az elmúlt évek talán legfontosabb levegőminőség-védelmi intézkedésétől” visszalépve. Márpedig a településvezetések eddig sem igen korlátozták ezt a tevékenységet.
A szervezet több évtizedes tapasztalata márpedig az, hogy a kerti hulladékok elégetése „egy felesleges és káros tevékenység, amely értékes tápanyagokat von ki a biológiai körforgásból, miközben rontja a levegőminőséget és egészségügyi kockázatokat okoz a lakosságnak.” Ehelyett inkább környezetbarát hulladékkezelési módszereket javasolnak, amelyek mindenki számára egyszerűen elérhetőek.
A munkacsoport projektvezetőjét, Szegő Juditot kerestük meg azzal, érkezett-e már válasz a megkeresésükre, továbbá hogy mi várható, amennyiben tényleg nem tiltják be az avarégetést. Milyen súlyú problémáról van szó, mekkora mértékben égettek zöldhulladékot Magyarországon az elmúlt években? És hogyan rendelkeznek más országok a kérdésben?
Szegő Judit lapunknak kifejtette, a Levegő Munkacsoport saját mérései szerint is egy kupac avar, azaz száz kg zöldhulladék elégetése egy kisebb település levegőjét képes elszennyezni. Ennek ellenére Magyarországon, illetve a régió néhány más országában szerinte tartja magát az a tévhit, hogy bizonyos növények zöld maradványa nem komposztálható. Példa erre a diófa levele, ami ugyanúgy komposztálható, legfeljebb néhány hónappal tovább tart – tette hozzá. Szegő Judit elmondása szerint nálunk nyugatabbra már hasonlóan alakul ez is, mint a szilárd tüzelés kérdése: komposztálásra tértek át, vagy ha erre nincs mód, a zöldhulladék megfelelő elszállítására.
Arra vonatkozó felmérést a környezetkutató nem ismer, hogy kizárólag az avarégetés felhagyásával mennyit lehet javítani a levegőminőségen. – Ennek lehet az is az oka, hogy máshol a szabályozás nem egy döntéssel, hanem szervesen került át a köztudatba, mert minden kerttulajdonos tapasztalta, mennyit javít a földjének termőképességén, ha meghagyja rajta az ősszel lehullott leveleket, esetenként láthatta, hogy az önkormányzati faápolók sem feltétlen gereblyézik össze, s szállítják el a zöldhulladékot, hanem a parkos területeken meghagyják, vagy komposztládákba hordják. Kimutatás hiányában is elmondható, hogy a levegőminőség javulásában nagy szerepe lesz a zöldhulladék égetésének végleges betiltásának – fűzte hozzá. A szervezethez egyébként sok telefonos tanácskérés érkezett, többen jelezték, hogy zavaró az avarégetés. A gödi önkormányzat ennek hatására fel is kérte a munkacsoportot, hogy végezzen méréseket, a meglepetést okozó mértékű légszennyezésre válaszul pedig a polgármester saját hatáskörben betiltotta a tevékenységet.
Kérdésünkre Szegő Judit kifejtette, Magyarországon nagyon elterjedt a háztartási hulladékok, építési hulladékok, rongyok, ablakkeretek vagy épp parketta elégetése kályhákban és szabadtéren egyaránt. Mindez elmondása szerint káros az egészségre, esetenként életveszélyes is lehet, ráadásul illegális. A hulladékégetésért akár háromszázezres bírság is kiszabható.
Foglalkoznak a koronavírus-járvány hatásaival, így azzal is, a szennyezettebb levegő mennyivel segíti elő a megfertőződést, illetve mennyiben okozói a súlyosabb megbetegedéseknek. – Ezek között is kiemelkedő a légszennyezettségnek hosszan kitett ember immunrendszerének legyengülése, mely minden betegségre fogékonyabbá tesz. A másik fontos eredmény, hogy a légszennyező részecskéken, például a PM2,5-nek nevezett 2,5 mikrométernél kisebb szállópor-szemcséken megtapadva is bejuthatnak a kórokozók az ember szervezetébe. Ezek a részecskék olyan kicsik, hogy a légutakon, a tüdőhólyagocskákon keresztül egyenesen bekerülhetnek a véráramba, onnan pedig egyenes az útjuk akár a létfontosságú szervekbe – tette hozzá a Magyar Hangnak Szegő Judit.
Most várják a kormány válaszát, de leginkább abban bíznak, hogy körültekintő döntés születik, és egy új kormányrendelettel módosítják a megengedő szabályozást.
