– A monetáris politikai feltételek változatlanul hagyásával a jegybank megerősítette eddigi politikájának pilléreit – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank YouTube-csatornáján kedden közvetített sajtótájékoztatón. A jegybankelnök megjegyezte: az MNB minden eszközével az árstabilitást, a pénzügyi stabilitást és a kormány gazdaságpolitikáját támogatta. A 2020-as év értékeléséről szólva elmondta, hogy a magyar gazdaság az utóbbi 100 év ötödik legnagyobb visszaesését szenvedi el idén, az előrejelzések azonban jók, és „pozitívan tekinthetünk" a következő évekre.
A monetáris tanács megerősítette azokat a programokat, amelyek megakadályozták, hogy az idei évet fémjelző három válságtípus – egészségügyi, gazdasági és érzelmi – mellé egy negyedik, a pénzügyi válság is kialakuljon – mondta az MNB-elnök jelezve, hogy ezt óriási eredménynek tartja, tekintettel arra, hogy a 2009-es nagy gazdasági zuhanás mögött épp a pénzügyi válság húzódott meg. Matolcsy György úgy fogalmazott, hogy a jegybank ígéretének eleget téve 2020-ban megvédte az elmúlt 10 év eredményeit azáltal, hogy csaknem 6000 milliárd forintnyi finanszírozást öntött a gazdaságba.
– A magyar GDP több mint 10 százalékát kitevő összeggel az MNB a régión belül és uniós összehasonlításban is kiemelkedően támogatta a vírushelyzet alatt az üzleti szereplők, az állam és a családok pénzügyeit – tette hozzá. A jegybankelnök felidézte a programokat, amelyek szerepet játszottak a pénzügyi stabilitás fenntartásában, „levegőt adtak a gazdaságnak", mint az 1400 milliárd forintos Nhp hajrá!, a 600 milliárd forintos növekedési kötvényprogram, az 1000 milliárd forintos állampapír-vásárlás, a bankoknak nyújtott hosszú lejáratú fedezett hitelek 2300 milliárd forint összegben, és ezt szolgálta a 250 milliárd forint osztalékbefizetés is a költségvetésbe.
A lengyelektől és a lettektől is tanulhatnánk
A jegybankelnök arra is kitért, hogy érdemes tanulni azon országoktól, amelyek a Magyarországon várható 6,0-6,5 százalékos visszaesésnél kisebb recesszióval számolnak, így például a lengyelektől és a lettektől, ahol várhatóan 3,5 százalékos, illetve 2,2 százalékos lesz a gazdasági visszaesés. – A járványt nem lehetett megfékezni, mégis lehetett volna jobb teljesítményt nyújtani – jegyezte meg Matolcsy György, aki műhibának nevezte a lakásáfa visszaemelését 27 százalékra. A jegybankelnök szerint a kormányzati fogyasztás és az állami beruházások növelésével is lehetett volna javítani a gazdaság teljesítményét.
Matolcsy György ismertette a monetáris tanács meglátásait a következő évek teendőivel kapcsolatban, miszerint a szükséges nagy strukturális reformok 80 százalékát előre kell hozni, kezdve az egészségügyi rendszer átalakításától a demográfián és a nyugdíjrendszeren keresztül a lakáspolitikáig. Az MNB szorgalmazza 3, 5 és 10 éves gazdasági-pénzügyi terv kialakítását, a fejlesztési elképzelések lefektetését és egy versenyképességi terv összeállítását is. – Fontos a növekedés helyreállítása, de közben nem szabad az egyensúlyról sem megfeledkezni – mutatott rá az MNB első embere utalva arra, hogy az egyensúly elérését 2022-ig nem tartja reális célkitűzésnek.
Mi várható?
A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) 6,0-6,5 százalékos gazdasági visszaeséssel és 3,4 százalékos inflációval számol az idén a legfrissebb Inflációs jelentésének kedden közölt főbb számai szerint. Előrejelzésük szerint jövőre a GDP 3,5-6 százalékkal nőhet, az infláció a 3,5-3,6 százalékos tartományban lesz. 2022-re 5,0-5,5 százalékos gazdasági növekedést és 2,9-3,0 százalékos inflációt valószínűsít a jegybank, 2023-ban 3 százalékos infláció mellett 3,0-3,5 százalékos gazdasági bővülést várnak. A jegybank ezúttal is megjegyezte: a koronavírus-járvány következtében a gazdasági kilátásokat továbbra is érdemi bizonytalanság övezi, ahol a feltételek napról napra változnak. Ezért az előrejelzésüket tartományban adják meg.
Az MNB az előző, szeptemberi Inflációs jelentésében 5,1-6,8 százalékos gazdasági visszaeséssel és 3,5-3,6 százalékos inflációval számolt az idei évre. Akkor a 2021-es növekedést 4,4-6,8 százalékra, az inflációt 3,4-3,6 százalékra becsülték, a 2022-es GDP bővülést 4,5-5,7 százalék közöttire, az inflációt 3 százalékra jelezték előre.
