A NER világából vethettek szemet a cívisváros ékkövére

A NER világából vethettek szemet a cívisváros ékkövére

A debreceni Aranybika Szálló épülete (Fotó: Magyar Hang/Szabó Zsolt László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Miközben a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy-pályázatán boldog-boldogtalan – köztük politikusok és családjaik – is közpénzmilliókhoz jutottak, a patinás debreceni Aranybika szállodát feltűnően kerülte az állami pénzeső. Így továbbra is bizonytalan, mikor újulhat meg a város főterének emblematikus épülete. Figyelemre méltó viszont, hogy eközben a hotel mögött magánberuházásban éppen MTÜ-s pénz felhasználásával épül négycsillagos, elegáns szálloda.

Az 1915-ben Hajós Alfréd tervei alapján eklektikus stílusban készült – majd 1976-ban új szárnnyal bővített – Aranybika Debrecen egyik jelképe. Ezért is kavart nagy port 2009-ben az akkori tulajdonos Cívis Hotels Zrt. csődje, évekig nem lehetett tudni, mi lesz a közel 200 szobás épület sorsa. A szálló már ekkor sem a régi pompájában tündökölt, a csőd-, majd a felszámolási eljárás évekig tartott. Nem sokkal később hangzott el Matolcsy György – már mint nemzetgazdasági miniszter – szájából az Országgyűlésben, hogy az Aranybika az egész nemzet jelképe, amelynek sorsát a kormány figyelemmel kíséri, és az új tulajdonos majd számíthat az Új Széchenyi fejlesztési terv turizmusfejlesztési forrásaira. A szállodáért a felszámoló kezdetben 2,1 milliárd forintot kért, a jelenlegi tulajdonos, Boros József ennek az összegnek a feléért vásárolta meg 2013-ban.

A város egyik legtehetősebb embereként ismert Boros – aki vállalkozóvá válása előtt maga is dolgozott felszolgálóként a hotelben – azt tervezte, hogy már a megnyitás századik évfordulójára, 2015-re régi fényében tündökölhet az Aranybika, a hatmilliárdosra becsült felújításhoz állami, uniós támogatás felhasználásával is számolt. Az épület megvásárlása után Pajna Zoltán (Fidesz–KDNP) akkori alpolgármesterrel közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a régi szárnyat üzletemberek fogadására, míg az új szárnyat családi, ifjúsági szállásnak tervezte átalakítani. Még arra is voltak tervek, hogy az új szárnyat lebontják, vagy legalább a régi szárnyhoz illeszkedő homlokzatot kap.

A nagy ívű elképzelésekből azonban máig sem lett semmi. Az Aranybika a Magyar Turisztikai Ügynökség 2030-ig szóló Kisfaludy-programjából sem kapott egy fillér támogatást sem, pedig a programot éppen a hazai szálláshelyek teljes körű megújítására hirdették meg. A százszobásnál nagyobb hotelek részére tavasszal írták ki a pályázatot. A 300 milliárdos keretösszegű programnak éppen a felét osztották ki nagy szállodák felújítására és újak építésének támogatására. Az MTÜ közlése szerint ebből összesen 35 szálloda építése és fejlesztése eredményeként 1500 új szoba jön létre, és 4200 megszépült szoba áll majd a vendégek rendelkezésére; továbbá négy vidéki ötcsillagos szálloda megújítását is támogatják.

Az Aranybikát tulajdonló Boros József érdeklődésünkre azt mondta, nem pályázott a Kisfaludy-programban. Elmondása szerint azért, mert túl rövidre szabták a pályázati határidőt a tervek kidolgozásához – lévén műemléki épületről van szó –, továbbá nem látta a rövid távú megtérülés lehetőségét. Ám hozzátette, továbbra is elkötelezett a felújítás mellett, szeretné, ha a szálló visszakapná régi fényét.

Arra a híresztelésre, hogy a NER-ből lenne vevő az Aranybikára, Boros József azt mondta, hogy vannak „érdeklődők, kíváncsiskodók”. Hallottunk arról is, hogy a több száz milliárdos állami vagyonnal megtámogatott Mathias Corvinus Collegium (MCC) is érdeklődik az Aranybika iránt, ám ezt Boros nem kívánta megerősíteni és cáfolni sem. Hozzátette, olykor nem is tudja, hogy kit képvisel a tárgyalópartner, mert ezt nem fedik fel előtte. Ám ha eladja a hotelt, csak olyannak adja, akiben garanciát lát a nívós működésre.

Az MTÜ említett nagy szálláshelyeknek szóló pályázatán ugyanakkor akadtak debreceni befutók. Az önkormányzat tulajdonában álló Debreceni Gyógyfürdő Kft. 4,4 milliárd forinthoz jutott egy négycsillagos szálloda építésére (ez működteti a szintén belvárosi Hotel Líceumot és az új szuperstrand melletti Aquaticum hotelt is). Ezenkívül a budapesti székhelyű Tetrecen Kft. Smart Life Hotel Debrecen fantázianevű belvárosi projektje is behúzott egy 3,7 milliárdos támogatást. Ez azonban nem minden: az Aranybika mögötti Bajcsy-Zsilinszky utcában – mintegy száz méterre a szállótól – a debreceni Szinorg Universal Vagyonkezelő Zrt. cégcsoportjához tartozó Bajcsy Invest Kft. 3,5 milliárd forint támogatást kapott egy négycsillagos szálló építésére. A cég honlapján szereplő információk szerint a területet már előkészítették, az ott állt házakat elbontották, az állami támogatást a helyszínen tábla is hirdeti. Figyelemre méltó, hogy az Aranybikához hasonlóan ezzel a hotellel is az üzletembereket célozzák meg. Továbbá az ötcsillagos Hotel Divinus is kapott 360 milliót fejlesztésre.

Szállodaberuházás a debreceni Bajcsy-Zsilinszky utcában (Fotó: Szabó Zsolt László/Magyar Hang)

E beruházásokról is megkérdeztük Boros Józsefet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Bajcsy Invest beruházása mennyire ronthatja az Aranybika pozícióját. Boros József azt felelte, hogy szerinte Debrecennek szüksége van jó minőségű szállásokra. – Bízom benne, hogy a turizmus új lendületet kap a járvány elmúltával, az ipari beruházások miatt pedig van igény jó minőségű szállásokra – fogalmazott.

A Mathias Corvinus Collegium debreceni feltűnése azért sem lenne meglepő, mert Miskolc hasonlóan emblematikus épülete, az évek óta pusztuló Avas szálló is hozzájuk kerül. Az Avas szállodát tulajdonló miskolci önkormányzat ugyanis megállapodott a 25 éve magánkezdeményezésként alapított MCC-vel az évtizedek óta lakatlan hotel eladásáról. Veres Pál polgármester szerint a befektető vállalja az épület műemléki jellegének megőrzését is. Ez azért is lehet fontos a miskolciaknak, mert a belvárosban a rendszerváltás utáni időkre kevés olyan épület maradt, amelyet 1945 előtt húztak fel, és nem viseli magán a szocialista építészet jegyeit. A városvezető azt is közölte, hogy az MCC bentlakásos kollégiumként és szállóként működtetné a hotelt, termei pedig rendezvényeknek is helyet adhatnak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang karácsonyi dupla számában jelent meg december 11-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/51. számban? Itt megnézheti!