Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Kiss Ambrus: Amit Budapesttől a kormány megtagad, azt saját maga gyakorolja

Szerző: | 2020. december 19., 16:00 | Belföld

Kiss Ambrus, Budapest általános főpolgármester-helyettese (Fotó: Főpolgármesteri Hivatal)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Paradox helyzet, hogy hiába van egy demokratikusan megválasztott vezetése a fővárosnak, a pecsét a kormánynál van – erről is beszélt Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a Magyar Hangnak adott interjújában. Elmondta, valóban annyira kicentizett Budapest jövő évi költségvetése, hogy minden olyan nagyobb meglepetés, mint pár havas nap, jelentősen megboríthatja. Hogyan nézne ki a gyakorlatban, ha bedőlne a főváros költségvetése? Mit szóltak a koalíciós pártok ahhoz, hogy kevesebb felügyelőbizottsági helyen, illetve fővárosi bizottságon tudnak majd osztozkodni? Milyen lesz a tervek szerint a nagy összeolvasztott fővárosi cég, a „Stadtwerke”, és mennyit spórol majd vele Budapest? Lesz-e fővárosi vizsgálóbizottság az offshore hátterű cég kapcsán, amitől majdnem buszokat béreltek? Na és miért nincs Facebook-oldala? Nagyinterjú!

HIRDETÉS - AIP

Kiss Ambrussal a Magyar Hang még csütörtökön, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök szombati, az iparűzési adó megfelezéséről szóló bejelentése előtt készített interjút. Ugyanakkor az ügyben Karácsony Gergely főpolgármester már megszólalt, ő úgy értékelte a döntést, ez „a magyar önkormányzatiság kivégzése”.

HIRDETÉS - AIP

Szánkózni vagy hóembert építeni szeret jobban?
– Valamiért szánkózni jobban szeretek a gyermekemmel.

Csak azért kérdeztem, mert nemrég azt mondta, egy tartósabb hóesés is bedöntheti Budapest költségvetését. Ez komoly, tényleg ennyire rossz a helyzet?
– Egy havas nap 150 millió forint, de hozzáteszem, még hó sem kell hozzá, elég az ónos eső. De valóban ekkora a probléma: miután ki van centizve a költségvetésünk, minden olyan nagyobb meglepetés, mint pár havas nap a jövő év elején, jelentősen megboríthatja. Azt persze túlzás lenne mondani, hogy már egy havas nap is csődbe vinne bennünket, de látni kell, hogy olyan mértékben tele vagyunk kockázatokkal, nemcsak a hó, de a home office miatt, hogy az kihívást jelent.

A home office miért?
– Csak idén eddig 25-26 milliárd forintos jegyárbevétel kiesést szenvedtünk el a tömegközlekedésben. Erre lehetne mondani könnyedén, hogy mert zárva volt az ország tavasszal. Ez igaz, de azt látjuk, hogy át is állt a munkaerőpiac a home office-ra. Ha megnézzük az augusztus és október közti adatokat, mikor picit nyitva volt az ország, azzal szembesültünk, hogy az előző év azonos időszakához képest 25 százalékkal kevesebb dolgozói bérletet adtunk el.


Akkor mit tud majd tenni a BKK, hogyan csábítja vissza utasait, ha már nem lesz járvány? Lesznek például jegy- vagy bérletár csökkentések?
– Nem is a visszacsábítás a kérdés ebben a tekintetben, hanem hogy mennyire tartós az, hogy a cégek az otthoni munkavégzésre álltak át. Ez egyébként társadalmi szinten is kihívást fog jelenteni, hogy hogyan viszonyulunk ahhoz, hogy a munkahelyünk és a lakásunk ugyanaz, és térben és időben is nehéz szétválasztani a kettőt. Szóval nem az a fő probléma, hogy az emberek ne tudnák kifizetni a bérletet, hanem hogy nem kell elmenniük otthonról.

Ha már a BKK-nál járunk, lesz majd a cég élén egy új vezető Walter Katalin személyében. Tőle mi lesz az elvárás, hogyan nézzen szembe az anyagi nehézségektől?
– Irreális elvárást vele szemben sem lehet megfogalmazni, tehát ha több tízmilliárd hiányozni fog a jegyárbevétel miatt, nem lehet elvárni, hogy oldja meg. Inkább azt kérjük tőle, tekintse át, hogy milyen párhuzamos struktúrák vannak, ahol lehetne spórolni, vagy hogy bizonyos dologi kiadásokat el lehet-e tolni. Fontos persze – és ez erős vörösvonal számomra más cégünk esetén is –, hogy anélkül takarékoskodjon, hogy érdemi létszámleépítést hajtana végre. Válsághelyzetben a vezetői réteg kivételével nem szabad csoportos leépítést végrehajtani.

Ehhez képest a kormánymédia arról írt csütörtökön, hogy 23 embert elküldtek az FKF-től. Mi történt?
– Az FKF helyreigazítást kér a cikk miatt, összesen 17 fő dolgozó munkaviszonya szűnt meg, és közülük 4-en voltak fizikai munkások. Az is valótlan állításuk volt, hogy az elbocsátásuk a „Stadtwerke”, vagyis a fővárosi cégek összeolvasztásából létrejövő nagyvállalat kialakításával lettek volna összefüggésben, ez nem igaz.

Szintén a kormánysajtó állítja: a BKV felügyelőbizottsága már májusban tudhatott arról, hogy kockázatot jelent a szerződés azzal az az offshore hátterű, Leisztinger Tamás, Tüttő Kata főpolgármester-helyettes volt élettárásnak embereihez köthető cég, ahonnan buszokat akartak bérelni. Emiatt a Fidesz–KDNP vizsgálóbizottság felállítását követeli, lesz ilyen?
– A veszélyhelyzet miatt jelenleg Karácsony Gergely főpolgármester gyakorolja a fővárosi közgyűlés jogait, tehát a vizsgálóbizottságról akkor érdemes tárgyalni, mikor a közgyűlés megint érdemben össze tud ülni, és a napirendjére tűzni.

Elméletben a főpolgármester nyitott erre?
– Úgy tudom, igen, nyitott arra, hogy ezt a közgyűlés majd a napirendre vegye az első adandó alkalommal, hogy összeül.

De az igaz, hogy már májusban volt ilyen információ a BKV felügyelőbizottságánál, hogy kockázatos lehet a cég? Ha igen, hogy fordulhatott elő, hogy mégis volt szerződéskötés?
– Azt, hogy a felügyelőbizottság miről tudott, tőlük kell megkérdezni, én nem tudom, milyen információjuk volt. Ugyanakkor egy olyan szituációról beszélünk, ami nem történt meg, a szerződés nincs érvényben.



Többször említették, hogy a főváros magán fog spórolni, vagyis nemcsak a Stadtwerkét hozzák létre, de leépítenek felügyelőbizottsági helyeket, kevesebb fővárosi bizottság lesz. Ezektől összesen mennyi megtakarítást várnak?
– Ha arról beszélünk, hogy a fővárosnak 280 milliárd forint a működési kiadása, akkor az, hogy csökkentjük a felügyelő bizottsági taglétszámot, kevesebb bizottság lesz és eggyel kevesebb főpolgármester-helyettes, illetve csökkentjük a frakciók keretét 20 százalékkal, az önmagában nyilván nem oldja meg a nehézségeket, viszont mutatja, hogy valóban önmagunkon kezdtünk spórolni.

Ez inkább szimbolikus lépés?
– Annál azért több.

Akkor nagyjából mennyit hoznak a pozíciók visszavágásai? 50 milliót? 100 milliót?
– Inkább szerintem százmilliós nagyságrendű, de azt mondom, hogy egy ekkora mértékű költségvetésnél ez majdnem, hogy hibahatárnak számít, hiszen elviheti az összeget egyetlen téli havas nap. Ettől függetlenül én ezt nem szimbolikusnak mondanám, mert az olyan, mintha csak egy politikai húzás lenne, pedig ez többről szól. Inkább mondjuk azt, ha kevesebb pénz van, magunkon kell kezdeni a spórolást, és jó lenne, ha ezt mások is követnék.

A Stadtwerkétől mennyi spórolást várnak?
– Eleve terveztük, hogy ebben a ciklusban összevonjuk a cégeket, és azt gondoltuk, még lesz időnk ezt kidolgozni, ám ezt a válság előrébb hozta. Remélhetőleg az új cég jövő év április elsejétől feláll. Nyilván fokozatosan fog kialakulni a működés, de előbb-utóbb kevesebb összegből hatékonyabb működést fog eredményezni, hiszen kiiktatja majd a párhuzamos működéseket. Mártha Imre jövendőbeli vezérigazgató szerint alapból 700 milliós megtakarítást jelent majd az új cég, és minden említett párhuzamos struktúra megszűnéséből fakadó megtakarítás majd 100 milliókat, akár milliárdokat jelenthet a rendszernek. Az igazi kérdés az lesz, hogy ha majd 2021 végén itt ülünk – és ha még talpon van a főváros egyáltalán –, akkor majd mekkora összegeket írunk be a költségvetésbe ehhez, és mekkora közszolgáltatás mennyiséget lehet társítani, mennyire nő a hatékonyság.

Említette, csoportos leépítések nem lehetnek, de hány ember munkahelye szűnhet meg a Stadtwerke miatt?
– Fontos, hogy mi nem azt gondoljuk, hogy úgy lehet valamit olcsóbbá tenni, ha kirugdossuk az embereket, hiszen a közszolgáltatásokat ugyanúgy el kell látni.

Visszatérve arra, hogy kevesebb fővárosi bizottság és felügyelő bizottsági hely lesz, mondhatjuk, hogy ezek volt azok a kifizetőhelyek, amik eddig azért léteztek, hogy a pártszövetség tagjai örüljenek?
– Nem, ezek azért léteztek, mert azt gondolták a pártok – benne az ellenzék, a Fidesz–KDNP is – hogy szükség van rájuk a hatékony közpolitikai munkához.

De akkor még sincs, ha ezek a pozíciók feláldozhatóak.
– A város attól még működni fog, hogy nyolc bizottság helyett öt lesz, sőt, akkor is működne, ha öt helyett négy lenne. Az más kérdés, hogy ilyenkor az ember mégiscsak az egyik ujjába harap, mert közben feláldozzuk azt, hogy a szakpolitikai viták némely színtere megszűnik. Én ezt sajnálom, mert hiszek ezekben a fórumokban.

Hogyan fogadták a pártok a spórolást? Voltak nehéz pillanatai önnek emiatt?
– A koalíciós pártoknak ezt egy csomagban mutattuk be, és megértőek voltak, hiszen látták, milyen helyzetbe keveredtünk, és ők is azt mondták, hogy akkor újragondolják azokat a területeket, amik a működésükhöz szükségesek. Ezt nagyon korrektnek, felelősnek tartom a részükről. Bár alapvetően a koalíciós pártokról tudok nyilatkozni, úgy tudom, hogy a Fidesszel is megvan a megállapodás abban a tekintetben, hogy milyen lesz az új bizottsági struktúra.

Budapest, 2019. november 5. Kiss Ambrus, a pénzügyekért és a városháza üzemeltetéséért felelõlõs fõpolgármester-helyettes az új összetételû Fõvárosi Közgyûlés alakuló ülésén a Városháza dísztermében 2019. november 5-én. MTI/Balogh Zoltán



Akkor nem várható, hogy valamelyik nagyobb koalíciós párt mégis azt mondja, hogy ezt inkább ne?
– Ebben maximális együttműködést látok.

A főváros csütörtökön jelezte, közel bruttó 27 milliárdból újulhat meg a Lánchíd, ez volt a legalacsonyabb ajánlat. NER cég adta ezt az ajánlatot?
– Ez nem nyilvános, erről nem tudok beszélni.

Mi a következő lépés Lánchíd-ügyben?
– Két lépés van. Az egyik, hogy a BKK-nak végig kell néznie, hogy a cégektől rendelkezésre állnak-e a megfelelő dokumentációk, referenciák. Ezt követően nézik meg, melyik ár a legalacsonyabb, ami után lehet szerződést kötni. Utóbbihoz a fedezetet biztosítanunk kell a költségvetésből, az ehhez szükséges módosításokat hamarosan megteszi a főpolgármester. A legfőbb kérdés – ez a hóesésnél is aggasztóbb – hogy a kormány többször megígérte, hogy ad hatmilliárd forintot a Lánchíd felújítására, de sem az ehhez szükséges határozat módosítása, sem az erre vonatkozó támogatói okirat nem érkezett még meg a fővároshoz. Pedig a támogatói okirat nélkül nem tud lezárulni a szerződéskötési folyamat.

Mikor kell legkésőbb megérkeznie a kormányzati pénznek?
– A szerződésnek kellene körülbelül február elejére, de ez attól függ, milyen gyorsan tudja lezárni a döntéshozatali szakaszt a BKK.

Megígéri, hogy nem offshore hátterű cég lesz a nyertes?
– Az nyeri meg a pályázatot, aki a legalacsonyabb érvényes ajánlatot adja be.

De az ilyen ügyek nem bizonytalanítják el azokat a választókat, akik ettől a vezetéstől mást vártak, mint a Fidesztől?
– A szerződés, amire ön utalt, érvényben van?

Ez a felvetés kicsit olyan, mint Kovács Zoltán államtitkár „de sikerült?” visszakérdezése, amit Kálmán Olgának mondott, mikor nem sikerült az MNB alapítványok pénzköltését eltitkolni.
– Én nem akarom a „de sikerült” szavakat mondani a problémáról. Amikor a városvezetés tudomást szerzett a helyzetről, akkor szerintem a főpolgármester elég egyértelmű, egyenes szavakat használt, leszögezte, nem lesz szerződése zavaros hátterű cégekkel. A szerződés nem él, ezek a buszok nincsenek itt. De nyitottak vagyunk, ha bárki bármit vizsgálni akar ebben a történetben, hiszen ezzel is tudjuk a transzparenciát növelni.

Tehát azelőtt a vezetés nem is tudott erről az egész ügyről?
– Én egészen biztosan nem tudtam, hiszen ez egy közbeszerzés volt, amiről nem is kell tudnom, hiszen ezt a BKV bonyolította le.

Egy ilyen ügynek a cégen belül van következménye?
– A felügyelőbizottság vizsgálatot bonyolított le, és úgy tudom, nem találtak olyan okot, ami miatt következményekre lenne szükség. Én nem örülök ennek a helyzetnek, mert olyan vitákat generál, amelyek során nem arról beszélünk, hogy mit kellene tennünk a főváros fejlesztéséért.

Szabó Roland visszavonta az Állatkert főigazgatói posztjára vonatkozó pályázatát. Ez azt jelenti, hogy ő tényleg az a Szabó Roland, aki ellen rendőrségi nyomozás folyik, ahogy egy bűnügyi portál állítja?
– Én azt a levelet láttam, amelyben jelezte a főpolgármester felé, hogy visszavonja a pályázatát, ebben nem tett állítást a cikkre vonatkozóan. Őt kellene megkérdezni, van-e összefüggés, mi készséggel tudomásul vettük a döntését.

Mi lesz most az Állatkerttel, mikor írnak ki új pályázatot?
– Decemberben ilyen döntést nem hozott a főpolgármester, azt gyanítom, hogy megvárjuk ezzel azt, hogy a fővárosi közgyűlés gyakorolhassa ismét a jogait.

Főigazgató-helyettes maradhat Szabó Roland?
– Az intézményt valakinek vezetnie kell a továbbiakban is. Nincsen tudomásunk olyan jogi akadályról, ami ezt lehetetlenné tenné, nem vagyunk nyomozóhatóság.

De ilyenkor nem kérdeznek vissza Szabó Rolandtól, hogy mi történt?
– A közigazgatás írásbeli műfaj, nem pletykákon alapszik. Ha ő leírta ezt a döntést, mi ehhez alkalmazkodunk, minden további az nem a közigazgatás műfajához tartozik. Én nem beszéltem vele.

Mik lesznek jövőre azok a legfontosabb budapesti fejlesztések, amik a válság ellenére is megvalósulnak?
– Elkezdődik a Lánchíd felújítása, ahogy a Blaha Lujza teret is szeretnénk elkezdeni, de például futó energetikai korszerűsítési programjaink is vannak EU-s támogatással. Nem szeretek közülük válogatni, és legszívesebben az összeset említeném, mert a város különböző pontjain lakó embereknek más-más jelenti a prioritást. Van, akinek egy kerületi út felújítása fontosabb az élete szempontjából, mint a Lánchíd, hiszen előbbit használja leginkább.

Amit sajnálok, hogy bár lenne lehetőségünk arra, hogy nagy számban trolikat és villamosokat szerezzünk be – amelyeknek sokkal alacsonyabb a károsanyag-kibocsátása  – egy jó opciós szerződés révén, de mégsem tudjuk megtenni. Nem akarok politikai pr-ba átmenni, és azt mondani, hogy egy aláírás kellett volna ehhez a kormánytól, de tényleg erről volt szó. Hiába tárgyaltunk egy 200 millió eurós támogatási keretről az Európai Beruházási Bankkal (EIB), amelynek biztosítására ők nyitottak lettek volna, a kormány megírta az EIB-nek, hogy nem fog hozzájárulni ehhez. Azért is csalódás, mert eközben a kormány az EIB-től tavasszal és ősszel is vett fel ehhez hasonló támogatást, és szinte biztos vagyok abban, hogy decemberben vagy januárban újabbat vesznek fel. Amit tőlünk a kormány megtagad, azt saját maga gyakorolja.

Mivel indokolta ezt a kormány?
– Ez zavaros számomra, felénk írásban semmivel sem. Szóban annyit mondott Fürjes Balázs államtitkár egy sajtótájékoztatón, nem akarja, hogy eladósodjon a főváros. Én pedig azt gondolom, hogy ha a világ pénzszűkében szenved, akkor az egyetlen menekülőútvonal olyan fejlesztéseket végrehajtani, amit a jövő generáció is használ, ezeket hitelből szokták megvalósítani. Ez a helyzet is rámutat arra a paradox helyzetre, hiába van egy demokratikusan megválasztott vezetése a fővárosnak, nem ők döntenek Budapest sorsáról kizárólagosan, mert a pecsét a kormánynál van.

Egyébként van olyan kormányzati szereplő, akiről úgy érzi, jobban azonosul a fővárosi szempontokkal, és akivel szívesebben tárgyal?
– Ez nem szeretet meg szimpátia kérdése, ez munka. Nekem az a személyes véleményem, hogy amíg van tárgyalóasztal, bárkivel bármeddig tárgyalok. Bárkit küldhetnek tárgyalni, nekem az a fontos, hogy legyen érdemi mandátuma, hogy tudjam, amit mondott, a kormány álláspontja és később is tartja azt, amit ígért.

Ha megtörténne az, amitől tartanak, hogy bedől Budapest költségvetése, akkor ez hogyan nézne ki a gyakorlatban?
– Nem tudom elhinni, hogy ez tényleg megtörténjen, már csak azért sem, mert ebben a városban termelődik a GDP 36 százaléka, és gondoljunk bele, hogy hogyan nézne ez ki kívülről a magyar gazdaság egészére nézve is… Nyilván egy ilyen helyzetben rendkívüli támogatásért kéne fordulnunk a Belügyminisztériumhoz, vagy azt mondani az államnak, fizessék ki a számlákat. Persze a közszolgáltatásokat akkor is el kéne valakinek látnia, hiszen ha nem, az a gazdaságra azonnali, drasztikus hatással járna, ezt egy kormány sem akarja megkockáztatni. De az, hogy a bedőlés lehetőségéről beszélgetünk egyáltalán, már önmagában is egy szürreális helyzet.

Ön az egyetlen főpolgármester-helyettes, akinek nincs Facebook-oldala. Miért?
– Én valahogy soha nem éreztem ennek az igényét a városvezetői munkámhoz kapcsolatosan, személyes Facebook-profilom sincs, ahogy még régebben IWIW-profilom se volt. Amíg még a Policy Agendát vezettem, addig egyébként kezeltem ilyen felületeket. Lehet, hogy nekem a Facebook rövid üzeneteken nyugvó világa nem is kedvezne, annak a híve vagyok, hogy ha valaki szívesen végig hallgat hosszabban, akkor ennek szívesen eleget teszek. Miután engem nem a pártok delegáltak, ezért nem is elvárás velem szemben, hogy azt a klasszikus pártpolitikai munkát ellássam, amire szükség lenne egy Facebook-profilon. Egyébként voltak vicces megjegyzések is a városvezetésben erre vonatkozóan.

Például?
– Ha azt gondolom, hogy egy témában nem kéne a fővárosnak kommunikálnia, akkor van, hogy azt mondom: erről majd posztoljunk a Facebook-oldalamon.

Önnek egyébként van még más, a főpolgármester-helyettesi posztnál magasabb ambíciója? Mert ahhoz valószínűleg kellene a Facebook.
– Nem, én jól érzem magam ebben a pozícióban, vagyis nem is gondolkoztam ilyesmin. Igaz, mikor 2010-ben otthagytam a szakállamtitkári posztot, én egy elemző céget építettem fel, és 2019 őszéig sem fordult a fejemben, hogy mást csináljak, mint azt. Tehát meglepetés volt a megtisztelő felkérés a főpolgármestertől.

Címkék: BKK, Budapest, főváros, interjú, Kiss Ambrus, Lánchíd, Stadtwerke, Szabó Roland, Tüttő Kata, Walter Katalin


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – Raktárcsend

Pin It on Pinterest