Noha Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Müller Cecília országos tiszti főorvos mai bejelentése alapján akár már december 27-én megkezdődhet a koronavírus elleni védőoltások beadása – elsőként az egészségügyi dolgozók körében –, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint mindössze minden hatodik-hetedik megkérdezett biztos benne, hogy beoltatná magát a koronavírus elleni vakcinával. A kutatás december első hetében folyt, a válaszok alapján nem csak az derült ki, hogy magas a védőoltással kapcsolatban a bizonytalanság, de az is, hogy válaszadók több mint egyharmada elutasítja az oltást.
A kutatók azt a kérdést tették fel, hogy ha elérhető lesz a Covid-19 elleni oltás, tervezi-e, hogy beoltatja magát. A válaszadóknak mindössze 14,9 százaléka válaszolt igennel. A válaszadók 28,3 százaléka talánnal válaszolt, 25,6 százaléka pedig nemmel („nem tudja/nem kívánt válaszolni”: 21,2 százalék).
A KSH nemek, korosztályok és iskolai végzettség szerint is szondázta a társadalom oltási kedvét. Eszerint a nők valamivel kisebb arányban utasítják el az oltást, mint a férfiak (nők: 36,9; férfiak 34,4 százalék). Ennek megfelelően a nőknél valamivel többen mutatkoznak hajlandónak beoltatni magukat (nők: 15,5; férfiak: 14,3 százalék) a Covid-19 ellen.
Az adatok alapján a 64 év felettiek és a felsőfokú végzettségűek tervezik leginkább, hogy beoltatják magukat. A munkanélküliek, a fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak. Az elutasítók aránya egyik csoportban sem éri el az 50 százalékot.
Az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja – hívta fel a figyelmet a hivatal. A megkérdezettek több mint a fele egyáltalán nem, további egynegyede alig veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét – derül ki az adatokból.
E témában akadnak adatok, amit érdemes mélyebben is megnézni. Megkérdezték azt is, milyen mértékben befolyásolja az oltáshoz való hozzáállást a járvány okozta megbetegedések és a koronavírus számlájára írható halálesetek száma. A megkérdezettek 27,8 százalékát ez egyáltalán nem befolyásolja (a további megosztás: kis mértékben 20,8 százalék; közepes mértékben 24,4 százalék; nagymértékben 20,7 százalék; teljesen 6,5 százalék).
De azt is megkérdezték, hogy milyen mértékben befolyásolja az oltáshoz való hozzállást a kormányzati kommunikáció. Eszerint a megkérdezettek harmadát (32,8 százalék) nem befolyásolja, hogy mit kommunikál erről a kormányzat, a válaszadók kétharmadát viszont valamilyen mértékben befolyásolja (kismértékben: 26 százalék; közepes mértékben 26,2 százalék; nagymértékben 11 százalék; teljesen 4 százalék). E tekintetben – az oltáshoz való hozzáállás szempontjából – nem lényegtelenek a közösségi médiában megjelenő információk sem. Ezek ugyanis a válaszadók 60 százaléka esetében befolyással vannak a válaszadók oltáshoz való hozzáállásában.
