Noha hamar komoly közéleti vitát generált a Magyarságkutató Intézet hétfő este bemutatott, a 907-es pozsonyi csatát feldolgozó animációs filmje, és emiatt szakmai kritikákat is kapott az abban megjelenített mítoszépítő történelemszemlélet, Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter megvédte az intézetet. Mert ugyan a pozsonyi csatát bemutató filmről nem kérdezték a tárcavezetőt – és más ügyekről sem –, elégedettséggel nyugtázta a 2019 óta működő intézet tevékenységét az MTVA-hoz tartozó M5 csatornának adott karácsonyi interjúban.
Kásler elmagyarázta, hogy mi indította az intézet létrehozására. Mint mondta, egész életében azzal foglalkozott, hogy mi miért történik – ezt keresi a rákkutatásban is. Ennek analógiájára a világ más tudományágai is érdeklik. – Áldatlan, legalább 170 éves vita pontosabb megközelítéséhez járul hozzá az intézet. Teljesen egyértelmű, hogy egy 1670 körüli itáliai történelemkönyv azonosnak vette a hun-magyar eredetet, illetve az Árpád-dinasztia eredetét Attilától. Mindenki így tudta egészen az 1700-as évek végéig. Az 1800-as években megjelent a finnugor nyelvi rokonság kiterjesztésében a finnugor etnikai azonosság, rokonság, majd megjelent a türk is. Ez a vita folyik több mint 100 éve. Egyik tudományág sem fogadja el a másik eredményét, 170 éve nem lehetett kibontani ezt a vitát – fejtegette a miniszter.
Hozzátette, a Magyarságkutató Intézet értelme, hogy a tudományágak egy cél érdekében dolgozzanak, egymást segítsék tudományos igényességgel, az archeogenetikára építve. – A klasszika filológusoknak nemcsak a latin, bizánci, arab forrásokat kell vizsgálni, hanem örmény és kínai évkönyveket is érdemes végiglapozni – érvelt. Annak fontosságát is kiemelte, hogy az eredmények ne maradjanak az elefántcsonttoronyban, hanem mindenki számára közérthető módon lehessen azokat bemutatni. – Ez a Magyarságkutató értelme, amit két év alatt produkáltak, az valóban figyelemre méltó – szögezte le Kásler Miklós.
Erre Horváth Szilárd műsorvezető úgy reagált, hogy a nemzeti önismerethez nagyon is hozzájárultak már eddig is, majd így folytatta: – Döbbenetes volt számomra egy beszélgetésem velük, hogy azt mondták, igen, és most bebizonyosodott, hogy a mondáink tulajdonképpen igazak – fogalmazott.
Kásler Miklós azt is elárulta, hogy amikor kezdeményezte a Magyarságkutató Intézet létrehozását, kész programot bocsátott a rendelkezésére arról, hogy milyen irányba kell elindulnia – mondta az interjúban az onkológus professzor. Beszélt arról is, hogy az intézet hatása már kiterjed az egész országra, az ernyőszervezet az utolsó mohikánokat gyűjtötte össze azok közül, akiket érdekel a téma. Két év alatt öt kontinens tudományos társaságaival alakítottak ki kapcsolatot, amit rendkívül jelentősként értékelt.
A műsorvezető kérdésére a miniszter azt kívánta a magyar kormánynak, hogy folytassa az eddigi folyamatot, mert Magyarország jó irányba indult el. Szavai szerint a politikai és gazdasági szuveneritás mellett a kulturális szuveneritás is egyre teljesebb. Kásler Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli szereplését hosszú időre visszatekintve is rendkívül jelentős eredménynek tartja az európai politikában.
Jelezte továbbá, hogy egyetért Tölgyessy Péter politológussal, aki úgy fogalmazott egy decemberi konferencián, hogy a világpolitika egyik főszereplője Orbán Viktor (Tölgyessy nem egészen ezt mondta, hanem ezt: „Orbán világméretű politikussá nőtte ki magát”). A tárcavezető az ellenzéknek azt üzente, hogy ne a pillanatnak éljen, távlatokban gondolkodjon. A magyar nemzetnek pedig többek között azt kívánta, hogy foglalkozzon a hagyományaival, mert azok nagyon szépek. Azt kérte, hogy a nemzet erősödjön lélekben, erősödjön a nemzeti összetartozás tudata.
