Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Magyarországon 200-300 évente fordul elő a mai horvátországihoz hasonló földrengés

Szerző: | 2020. december 29., 16:37 | Belföld

Egy épület romjainál katonák Petrinjában 2020. december 29-én, miután 6,4 erősségű földrengés volt Közép-Horvátországban. Egy gyermek életét vesztette, feltehetőleg többen megsérültek. MTI/AP

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Délután negyed 4-ig mintegy 40 utórengése volt a keddi, 6,4-es magnitúdójú horvátországi földrengésnek. A 12.20-kor bekövetkezett rengést három perccel később például egy 5,2-es erősségű rengés követte – mondta el lapunk érdeklődésére dr. Tóth László szeizmológus, akit az irodájában ért a rengés híre. A földrengésmérő rendszer pillanatok alatt jelezte a mozgást, a rengés helyét és méretét a hálózat automatikusan meghatározta – ismertette a szeizmológus.

HIRDETÉS - AIP

Kifejtette, hogy az ilyen erősségű rengés horvátországi viszonylatban is nagyon erősnek és ritkának számít. Viszonyításként elmondta, hogy ilyen erős magnitúdójú rengés a Mediterráneumban is ritka, ahol Olaszország, Horvátország, Ciprus, Görökország, Törökország számítanak a földrengéseknek leginkább kitett térségeknek. Ám a 6-osnál erősebb magnitúdójú rengés, lakott terület közelében, ebben a térségben sem számít szokványosnak. Ugyanakkor a Csendes-óceánon ilyen erős mozgások statisztikailag gyakoriak.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

Mint mondta, a tegnapi 5,2-es magnitúdójú rengés is kiváltott némi sajtóérdeklődést. Kiderült azonban, hogy az csak előrengése volt a mai rengésnek. Tóth László valószínűnek tartja, hogy a kedden tapasztalt 6,4-es erősségű rengés nem előrengés volt, mert nehéz elképzelni, hogy Európának ezen a részén ennél nagyobb, például 7-es erősségű rengés következzen be. Ennek oka, hogy ebben a 8 kilométer körüli fészekmélységben nincs 7-es magnitúdójú földrengés. Ugyanakkor azt, hogy előfordul-e akár egy tizeddel kisebb-nagyobb rengés, azt nem lehet megmondani – hívta fel a figyelmet a szeizmológus. A kontinenslemezek közötti folyamatos feszültségfelhalmozódás ugyanis ilyen kisebb-nagyobb reccsenések formájában oldódik.

Kérdésünkre elmondta: annak alapján, hogy egy ilyen erejű rengés Magyarország határaitól nem nagy távolságra történt, lehetett arra számítani, hogy kisebb károk keletkeznek hazánkban is – utalt arra, hogy a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint Baranya megye több településén is okozott anyagi károkat a rengés. A szeizmológus érdekesnek nevezte, hogy a rengés nagy távolságokból is érezhető volt. Budapestet és Székesfehérvárt is beleértve Magyarország körülbelül felén érzékelték a rengést az emberek. Mint mondta, Szolnokról is kaptak telefonhívásokat. Ilyen távolságokra már hosszabb periódusú hullámok terjednek, nem okoznak olyan károkat, de a csillárt meglengetik – szemléltette Tóth László. Megjegyezte, hogy a földrengés érzékelése nagyban függ a fészekmélységtől és főként a magnitúdótól, de más adottságoktól is. Egy toronyház felső szintjein például könnyebben érzékelhető.

Kérdeztük arról is, hogy többen hosszabban elnyúló rengésnek írták le, sokaknak volt idejük a telefonjukon a videófelvételt is elindítani. Azok is hosszabb rengésként élték ezt meg, akik már átéltek kisebb rengéseket Magyarországon. Az érzékelés kapcsán Tóth László azt mondta: mivel nagy volt a rengés magnitúdója, tovább is lehetett érzékelni, míg egy 2-es, 3-es rengés csupán néhány másodpercig érzékelhető.

Felidézte, hogy 1763-ban Komáromban volt a mai rengéshez hasonló nagyságrendű rengés Magyarországon. A körülbelül 6-os erősségű rengés akkor 60-70 ember halálát okozta és fél magyarországnyi területen keletkeztek károk. Ilyen méretű rengés 200-300 évente fordul elő hazánk területén. A Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Obszervatóriuma évente 200-300 földrengést regisztál. A sashegyi obszervatórium működéséről ebben a cikkünkben írtunk.

Mint arról beszámoltunk, a mai, közép-horvátországi természeti katasztrófa az MTI szerint már több halálos áldozatot követelt. A földrengés epicentruma Zágrábtól 46 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt, ahol több épület is összedőlt. A földmozgást egész Horvátországban, de a szomszédos országokban, köztük Magyarországon is érezni lehetett.

https://www.facebook.com/orban.zoltan.3/posts/3800482526663622
HIRDETÉS - AIP

Címkék: földrengés, Horvátország, károk, Magyarország, szeizmológus, Tóth László


Bulvár rovat

Bulvár rovat

Ihaj, csuhaj, micsoda lagzi lesz ez! Habár meghívva nem leszünk, de attól tartok, a menyasszonytánchoz mégis a mi zsebünkből kerülnek a milliók a tányérkára.

HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Vörös tér, Budapest

Pin It on Pinterest