Szociális ellátás: az egyház a legjobb gazda?

Szociális ellátás: az egyház a legjobb gazda?

Idős asszony (Fotó: Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Míg 2010-ben még a szociális intézményi férőhelyek majdnem kétharmadát az önkormányzatok tartották fenn, mára nagyon megváltoztak az arányok. Az évekkel ezelőtti nagy léptékű államosításnak köszönhetően az állam lett a legnagyobb fenntartó, őket szorosan az önkormányzatok követik, majd az egyéb, főként magánfenntartók, illetve tőlük alig lemaradva az egyhazak. Az állam után az egyházak erősödtek a leginkább szociális szférában az elmúlt tíz évben, de mi is történt?

Az állam által átadott szociális intézmények nagy része a Magyarországi Református Egyházhoz, illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz került az elmúlt években – derült ki a Magyar Hang közérdekűadat-igényléseiből. Lapunk azt szerette volna megtudni, hogyan alakult a szociális intézmények férőhelyeinek száma fenntartók szerint, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy az állam hány intézményéről mondott le az egyházak javára. Ehhez a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) fordultunk kérdésekkel, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) közadatigényléssel.

A KSH által közölt, 2010-re visszamenőleg kikért adatokból kiderült: jelentős változások következtek be a szociális intézmények életében. Első lépésként korábban a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények 2012. január 1-jével állami fenntartásba kerültek. A megkezdett folyamatot vitte tovább egy 2012. évi törvénymódosítás, melynek értelmében 2013. január 1-jétől a fogyatékos személyek, a pszichiátriai és a szenvedélybetegek átmeneti és tartós bentlakást nyújtó ellátásának megszervezése és az intézmények fenntartása is állami kötelezettséggé vált.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, míg 2010-ben a központi költségvetés alá mindössze 611 engedélye-
zett férőhely tartozott, addig 2013-ra ez a szám 30 281-re nőtt. Ezt követően évről évre folytatódott az állami férőhelyek gyarapodása. Ez 2016-ra érte el a csúcspontját, ekkor közel 32 ezer engedélyezett férőhelyet tartott fenn az állam. Ám míg 2010 és 2016 között egyetlen szociális intézményt sem adott át az állam az egyházaknak, 2017-től már más volt a gyakorlat.

Az Emmitől kikért adatok alapján 2019-ig 27 intézményt adtak át nekik, ez összesen több mint 3600 férőhelyet jelentett. A KSH statisztikájában ez már látszik is, a tavalyi évre 28 409 főre esett vissza az állami kézben lévő engedélyezett férőhelyek száma. Az intézmények átadását egyébként az akkori szociális ügyekért felelős államtitkár, Czibere Károly már 2015-ben elővezette: az egyházi szolgálat mindig „gyorsabban és egyenesebben lép”, mint akár az állami, akár az önkormányzati szervezetek.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

És hogy az elmúlt évek átszervezései mit jelentettek az önkormányzatoknak? Míg 2010-ben a szociális intézmények férőhelyeinek kétharmada valamilyen típusú önkormányzati fenntartásban volt (több mint 58 ezer), addig 2019-re az összes hely mindössze harmada maradt önkormányzatoknál (több mint 26 300), amivel már csak a második legnagyobb fenntartónak számítanak az állam után.

Az állam által átadott férőhelyek közül a legtöbb a Magyar Református Egyháznak jutott. Kilenc intézményt kaptak, ez 1484 helyet jelentett. Ugyan a Magyar Máltai Szeretetszolgálatra is ugyanennyi intézményt bíztak, ám ezekhez csak 1107 hely tartozott. A harmadik legtöbb férőhely a Magyarországi Evangélikus Egyháznak jutott, 7 intézmény révén összesen 578 hely. A felsoroltakon kívül a Magyar Katolikus Egyház volt az egyetlen, akik még adott át az állam szociális intézményt: hozzájuk kettő fenntartása került, ami összesen
470 férőhelyet jelentett. Az Emmi novemberi tájékoztatása szerint 2020-ban már nem került át egyetlen szociális intézmény sem egyházi fenntartásba.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz évben nagyot erősödött az egyházi fenntartás. 2010-ben még 14 522 szociális férőhelyük volt az egyházi intézményeknek, és ez már az állami férőhelyek átadása előtt is 17 ezer fő fölé duzzadt. 2019-re pedig már a 20 200-at közelíti férőhelyek száma. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy felzárkóztak az egyéb, főként magánszereplőkből álló szektorhoz – akiknek tavaly összesen több mint 20 300 férőhely volt a kezükben (és az elmúlt tíz évben csak alig több mint 1400-zal növelték kapacitásukat).

Ez a cikk a Magyar Hang december 18-ai 2020/51. karácsonyi dupla számában jelent meg először.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/51. számban? Itt megnézheti!