Az elmúlt tíz napban negyedszer ment ezer alá a napi új megbetegedések száma, erre utoljára októberben volt példa. A kedvező adathoz a járvány feltételezhető lassulása mellett az is hozzájárult azonban, hogy a hatóságok nagyon kevés tesztet végeznek. Amíg december közepén átlagban naponta közel 25 ezer laborvizsgálatra került sor, addig ez a szám a hónap végére 11 ezerre esett vissza, volt olyan nap, amikor négyhónapos mélypontra zuhant a tesztelés. És bár a heti ingadozás jól látható mintázata nem változott – általában a hét elején érkeznek az alacsonyabb számok –, a tendencia egyértelmű: kevesebb az új beteg, de mivel a tesztek száma is bezuhant, nehéz megmondani, hogy milyen mértékben lassult le a járvány. A kórházban ápoltak száma is jelentősen csökkent, a december 8-i 8045-ös csúcsról 5667-re, amihez hasonló alacsony szám utoljára november 8-án volt.
Az mindenesetre jól látszik, hogy ha a korábbi értékekhez közelít a tesztelés, akkor továbbra is sok beteget találnak. Amíg például december 27-én alig több mint 3 ezer vizsgálattal derítettek fényt közel 700 új fertőzöttre, addig négy nappal később, december 31-én az elvégzett több mint 17 ezer tesztnek köszönhetően máris majdnem 3 ezerre nőtt az újonnan regisztrált betegek száma. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a teszteken belül még mindig magas, 10 és 20 százalék közötti a pozitív minták aránya – ennek ideális esetben 5 százalék alatt kellene lennie –, akkor feltételezhetjük, hogy a járvány lassulása nem olyan mértékű, mint az a hivatalos adatokból látszik.
Ennek sok egyéb mellett a korlátozó intézkedések szempontjából van jelentősége. Sok más országtól eltérően Magyarországon a hatóságok nem teszik közé a vírus reprodukciós rátáját, vagyis azt az értéket, amely megmutatja, hogy egy fertőzött potenciálisan hány embernek adja tovább a kórokozót. Ha ez a szám 1 alatt van, akkor a járvány értelemszerűen lelassul, az emelkedése pedig a fertőzés terjedésének gyorsulásáról tanúskodik. Az Egyesült Királyságban a vírus nemrég felfedezett, erőszakosabb mutációjának köszönhetően a reprodukciós ráta ismét jóval 1 fölé ment, így egyre több szakember kéri a kormányt, még az eddigieknél is szigorúbb intézkedésekkel vegyék elejét a járvány újbóli berobbanásának. Magyarországon egyelőre nem jelent meg a vírus agresszív mutációja, ettől függetlenül, ahogy arról Orbán Viktor miniszterelnök beszélt, addig nem várható lazítás, amíg nem érkezik elegendő mennyiségű vakcina.
Erre azonban a jelenlegi tempó alapján akár hónapokig is várhatunk még, hiszen eddig alig több mint ötezer egészségügyi dolgozót oltottak be, és további mindössze 35 ezer ember beoltására alkalmas vakcina áll rendelkezésre. A kívánt nyájimmunitás eléréshez, a fertőzésen már átesettek becsült számával együtt – Merkely Béla, a a Semmelweis Egyetem rektora általában tízszer annyi fertőzöttről beszél, mint ami a hivatalos statisztikában látszik, eszerint akár már 3 millióan is elkaphatták itthon a vírust – legalább 3-4 millió ember oltására lenne szükség. Ehhez összesen 6-8 millió adagra lenne szükség a Pfizer-BioNTech vakcinájából, amiből bő egy hét alatt 80 ezer érkezett.
Orbán Viktor korábban ugyan azt mondta, hogy akár egy hétvége alatt is be lehetne oltani mindenkit, aki szeretné, vasárnap a Kossuth Rádióban már úgy fogalmazott, hogy nem várható rövid időn belül több millió vakcina, mivel jelenleg a gyártók sem tudnak megbízható szállítási mennyiségeket és időpontokat mondani. Valamint az eddig megérkezett oltásokat sem adtak még be a lehetséges 35 ezer embernek – hanem csak a hetedének.
Ami azonban ennél is kedvezőtlenebb fejlemény, hogy nagyon kevesen adnák be maguknak az oltást. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) decemberi felmérése szerint mindössze minden hatodik-hetedik megkérdezett biztos benne, hogy beoltatná magát a koronavírus elleni vakcinával. Valamivel magasabb az arány az egészségügyi dolgozók körében, de az eddigi tapasztalatok szerint közülük is sokan utasítják el a vakcinát. – Magyarországon aránylag magas az oltásellenesek száma, és ez a jelenség még az egészségügyi dolgozók között is létezik, ez lehet az oka annak, hogy eddig csak 5000 egészségügyi dolgozót oltottak be hazánkban – mondta az Atv Heti Napló Sváby Andrással című műsorában Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa.
Mindezek fényében, hiába lassult le valamelyest a járvány, a november 11-én bevezetett korlátozásokat a miniszterelnöki ígérethez hűen vélhetően még jó ideig fenntartják. Kérdés, hogy mindez mennyiben befolyásolja a közoktatási terveket, hiszen Maruzsa Zoltán államtitkár december közepén arról beszélt, hogy a középiskolákban egy hét digitális munkarend után jelen tudásunk szerint január 11-én folytatódik a jelenléti oktatás a téli szünet után.
