Vitába szállt az önkormányzatok bevételei miatt aggódó Gémesi Györggyel a Miniszterelnökség államtitkára. Orbán Balázs a kiritkára érdemben nem reagált, de azt hosszan kifejtette, hogy mennyit költött eddig a kormány a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezésre.
A járványügyi védekezésből és a terhek elosztásából az egész társadalom, a gazdasági élet minden szereplője és a magyar állam is kiveszi részét – írta a Gémesi Györgynek címzett levelében Orbán Balázs. A Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség államtitkára azzal érvelt, hogy a járvány gazdasági következményei súlyosak: az év elején még gazdasági konszenzus övezte 4 százalékos növekedés helyett 6,4 százalék körüli GDP-csökkenésre lehet számítani.
Ebben a helyzetben pedig szerinte az egészségügyi védekezés mellett a közhatalom gyakorlóinak, a kormánynak és az önkormányzatoknak, aligha lehet fontosabb feladata, mint a munkahelyek védelme. Az ehhez vezető út pedig a legtöbb embernek munkát adó magyar kis- és közepes vállalkozások terheinek mérséklése. Az iparűzési adó csökkentése a helyi szintű gazdaság- és munkahelyvédelem fontos pillére.
Ismert, az iparűzési adó felére csökkentését számos városvezető, köztük Karácsony Gergely főpolgármester is bírálta. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke arról írt, hogy a bajba jutott vállalkozásoknak szinte semmilyen segítséget nem jelent az orbáni mentőcsomag, a nekik is szolgáltató, rajtuk célzottan segíteni képes önkormányzatokat viszont ellehetetleníti. Mint felhívta rá a figyelmet, „az iparűzési adó adja az önkormányzatok saját bevételeinek túlnyomó részét, ebből a bevételből működtetik a települések a közszolgáltatásokat, a közvilágítástól a hulladékkezelésen át az utak karbantartásán keresztül a nagyvárosi tömegközlekedésig, ebből biztosítanak szociális, gyermekjóléti és egészségügyi ellátást”.
Orbán Balázs azonban csak azzal érvelt, hogy az iparűzési adó megfelezésével a kormány egy fillért sem von magához az önkormányzatoktól – habár ezt nem is állította senki –, a források ugyanis a kis- és közepes vállalkozásoknál maradnak. Az intézkedés a kormány számára nem bevételt, hanem kiadást jelent, mert 50 milliárd forint visszapótlására automatikusan kerül sor. A 25 ezres lélekszám alatti települések esetében a kormány visszapótolja az önkormányzatok kieső bevételeit és az ennél nagyobb önkormányzatoknál is „nyitottak” a tárgyalásokra.
Orbán Balázs azt is kifejtette, hogy a kormány a járvány kitörése óta azon dolgozik, hogy az emberek életét és egészségét megóvja, a családok anyagi biztonságát megőrizze és a munkahelyeket megvédje. Ennek érdekében 2020-ban a járvány elleni egészségügyi védekezésre több mint 1000 milliárd forintot, a gazdaság újraindítására 3700 milliárd forintot, a családok, a munkavállalók és vállalkozások támogatására pedig közel 3000 milliárd forintot fordítottak. A hitelmoratórium révén további 2000 milliárd forint maradt a családoknál és a vállalkozásoknál, miközben a kormány 2021-ben elkezdte a 13. havi nyugdíj visszaépítését, és csak ebben az évben több mint 197 milliárd forintot fordít majd az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére.
