Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP

Eltűnt két munkatárs a Magyarságkutató honlapjáról

Szerző: | 2021. január 06., 17:38 | Belföld

Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója beszédet mond a Magyar Világ 1938-1940 című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2019. december 6-án. Mellette Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (középen) és Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója (jobbra). Magyarország második világháború előtti utolsó békeéveinek társadalmát, eseményeit, gondolkodását mutatja be a Kodolányi János Egyetem és a Magyarságkutató Intézet 2020. március 15-ig látogatható tárlata (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Levették a Magyarságkutató Intézet honlapjáról a régészeti kutatóközpont két munkatársát. A korábban a weblapon is elérhető szakmai önéletrajza szerint a többek között gepidákkal és hunokkal is foglalkozó népvándorlás koros régész, Kiss P. Attila, valamint a középkori magyar had- és fegyvertörténettel, valamint archeometallurgiával foglalkozó Haramza Márk már nem szerepel az intézet munkatársai között.

HIRDETÉS - AIP

A két kutató korábban a 907-es pozsonyi csatáról nemrég kiadott ismeretterjesztőnek szánt animációs filmre reagálva írt közösen egy szakmai véleménycikket. Az egyébként higgadt, tárgyilagos stílusú, terjedelmes publicisztika még 2020. december 24-én délelőtt jelent meg a Mandiner honlapján.

A Magyarságkutató Intézet honlapja 2021. január 5-én Kiss P. Attila és Haramza Márk kutatókkal

Ebben az ismeretterjesztő film alkotói szabadságát járták körül, és többek között azt írták: „A 9–11. századi kelmék, azok díszei ma már nagyon jól ismertek, főként azokból a régiókból, ahonnan részben eleink is származtak, illetve melyekkel intenzívebb kapcsolatokat tartottak fenn. Pont ezért válik érthetetlenné és okoz zavart, ha az idevágó elemek időben lefelé (szkíta kor, hun kor, avar kor) és felfelé (török kor) ugrálva kerülnek indokolatlan kibővítésre. Mindez egy ismeretterjesztő film esetén már aligha fér bele az alkotói szabadságba.”

A csatáról készült film hetek óta nagyon komoly kritikák kereszttüzében áll. Kormányközeli, kormánypárti megmondóemberek, újságírók is olykor igen kemény szavakkal mentek neki az alkotásnak. Emellett szakmai berkekben is egyre többen adnak hangot kritikájuknak.

A Magyarságkutató Intézet honlapja 2021. január 6-án Kiss P. Attila és Haramza Márk kutatók nélkül

Még tavaly december 28-án jelent meg egy interjú – szintén a Mandineren – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójával, Négyesi Lajos ezredessel, aki a pozsonyi csatáról szóló, 2008-ban megjelent történelmi kötet társszerzője volt. Négyesi Lajos ebben többek között leszögezte, hogy a „filmben ábrázolt harc nem felel meg a kor taktikájáról meglévő ismereteinknek”. Az ezredes arról is beszélt, hogy „el kell dönteni, hogy a történelmi hitelességre törekvő alkotást készítünk, vagy teret engedünk a mondáknak és a meséknek”. Majd hozzátette: „A történettudomány nem az amatőrök műfaja.”

A témáról már a Magyarságkutató további munkatársai is írtak, így a László Gyula Kutatóközpont és Archívum vezetője, egyben a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa, Szabados György is hosszú, nyilvános Facebook-bejegyzést szentelt a kérdésnek.

Ennél tovább ment Mestellér János, a Foedus Orientalis Kulturális Egyesület elnöke, Tompa Balázs, történész, a Nyugati Gyepűk Pajzsa Haditorna Egyesület elnöke és Zágorhidi Czigány Bertalan, régész, doktorandusz, a Nyugati Gyepűk Pajzsa Haditorna Egyesület tagja. Az ugyancsak a Mandinerbe írt, Nekünk Pozsony kell címmel 2021. január 5-én megjelent közös véleménycikkükben azt írták: „Még jóval a megjelenése előtt, többünknek is alkalma volt rá, hogy a filmet szakmai szempontból véleményezzük. Ekkor jeleztük, hogy a szükséges változtatások elvégzése nélkül a készítők valószínűleg elég súlyos kritikákra számíthatnak – és így is lett.”

– Még nagyobb hibának róható fel ezek fényében, hogy történelmileg hitelesnek aposztrofálják azt az alkotást, mely nem ugorja meg azt a mércét, amivel kiérdemelné ezt a jelzőt. (…) A film nem egészen 30 millió forintos költségvetése ugyan valóban kevés egy szuperprodukcióhoz, de ahhoz elég lehetett volna, hogy akár rövidebb terjedelemben is, de egy hiteles alapokon nyugvó, látványos és bárhol bátran vállalható produktum születhessen belőle – írták.

Kerestük a Magyarságkutató Intézetet az ügyben, hogy mi lehet Kiss P. Attila és Haramza Márk „eltűnésének” oka, miért vették le őket az intézeti kollégákat bemutató felsorolásából. Ezzel kapcsolatban arról is érdeklődtünk, hogy ennek köze lehet ahhoz, hogy korábban szakmai publicisztikában fogalmazták meg a véleményüket a pozsonyi csatát feldolgozó filmmel kapcsolatban. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket!

Címkék: kritika, Magyarságkutató Intézet, pozsonyi csata


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

Testről és lélekről a rivalda innenső és túlsó oldalán.

Pin It on Pinterest