Jön a tárgyalás a kormány és az önkormányzatok között: Budapesten két forgatókönyvet látnak

Jön a tárgyalás a kormány és az önkormányzatok között: Budapesten két forgatókönyvet látnak

Kiss Ambrus, a pénzügyekért és a városháza üzemeltetéséért felelõlõs fõpolgármester-helyettes az új összetételû Fõvárosi Közgyûlés alakuló ülésén a Városháza dísztermében 2019. november 5-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Többféle elképzelése is van a fővárosnak arról, hogyan kompenzálhatná a kormány az iparűzési adó megfelezése miatt eleső bevételektől – tudta meg a Magyar Hang. Lapunknak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes árulta el, milyen ötletekkel mennek a kormányhoz a csütörtöki tárgyaláson.

– Ha a kormány nem kompenzálja a fővárost az iparűzési adó megfelezése miatt, akkor nem látjuk, hogyan tudnánk végig csinálni az évet – erről beszélt a Magyar Hangnak Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes. A politikust amiatt kerestük, mert szerdán összeült a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács, amelynek a fővárosi önkormányzat mellett az országos szakszervezeti konföderációk, illetve a legnagyobb munkáltatói szövetségek a tagjai. Mint elmondta, egyetlen téma volt a tanácskozáson: a 2021. évi iparűzési adó változásainak hatása, ugyanis az, hogy a kormány döntése szerint a kis- és középvállalkozások számára elengedik az adónem felét, alapvetően más helyzetbe hozta a fővárost. Így az egyeztetés eredménye, hogy egyhangú szakmai állásfoglalást fogadtak el, kérik a kormányt, hogy anyagi kompenzációt biztosítson Budapestnek az iparűzési adó felezése miatt, amely 15-20 milliárdos kiesést jelenthet a fővárosnak.

Mozgástér nincs, csak kockázat

Hogy a főváros pontosan hogyan képzelné el ezt a kompenzációt, arra Kiss Ambrus úgy válaszolt, például megoldás lenne, ha a 2021-es évre több mint 3,5-szeresére emelt szolidaritási adó mértékét lecsökkentenék a 2019-es szintre, vagyis ezzel a korábban bejelentett forráselvonást korrigálnák. Ha ezzel a kormány nem él, akkor viszont márciusban, illetve szeptemberben lenne szükséges Budapestnek kompenzációt fizetni, ugyanis ezekben a hónapokban fizetnek adóelőleget a vállalkozások, vagyis ekkor lehet megállapítani, hogy pontosan mekkora kiesése lesz a fővárosnak.

Kérdésünkre, hogy ha a teljes kompenzáció nem valósul meg, milyen mozgástere marad a fővárosnak – amely jelen állás szerint fizetésképtelen lehet novemberre –, Kiss Ambrus úgy válaszolt: nincs mozgásterük, csak kockázataik vannak. Ugyanis szerinte bár van 15 milliárd forint a Budapest Védelmi Alapban, az kevés, ha akkora lesz a tömegközlekedési jegyárbevétel-csökkenés, mint tavaly volt. Tavaly ugyanis összesen 25 milliárd forinttal kevesebb összeg folyt be a vírus miatt. Kérdésünkre, hogy gondolkodnak-e új költségvetés tervezésében, úgy válaszolt, nem, hiszen nem is tudnának csinálni ilyet, nincs, ahonnan új forrásokat tudnának előteremteni.

Kiss Ambrust arról is kérdeztük, mire számít a kormánnyal való csütörtöki tárgyaláson, ugyanis aznap a kormány és az önkormányzati szövetségek egyeztetni fognak. Elmondta, hogy még nem tudják pontosan milyen napirendi pontok lesznek, hiszen előkészítőanyagot szerdán délutánig egyáltalán nem kaptak. Szerinte ugyanakkor két forgatókönyv lehetséges: az egyik, hogy csak biodíszletnek hívták meg őket az eseményre, ez esetben a tárgyalás csak egyszeri alkalom lesz. Ha viszont tényleges egyeztetéseket kíván folytatni a kormány, akkor a csütörtöki esemény csak egy tárgyalássorozat kezdete lesz.

És hogy ő melyiknek ad nagyobb esélyt? Kiss Ambrus erre azt mondta, „mindig hiszek a tárgyalóasztal erejében, ezért nem szeretném megüzenni, mit várunk, bízom abban, a kormány hevesen készül az önkormányzati szövetségekkel való holnapi egyeztetésre”.