Erdő Péter: A főegyházmegye nem szeretne akkora templomot, mint amit Makovecz Imre tervezett

Erdő Péter: A főegyházmegye nem szeretne akkora templomot, mint amit Makovecz Imre tervezett

A Felső Krisztinavárosi Szent Mihály Templom óriás modellje Makovecz Imre építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) örökös tiszteletbeli elnöke életművéből nyílt válogatott kiállításon a Pesti Vigadóban (Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Makovecz Pál, a Makovecz Imre Alapítvány elnöke szerint ha idén neki kezdenek a 2011-ben elhunyt építész által megálmodott templom építésének, tíz év múlva elkészülhet. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye viszont nem gondolkodik ekkora templomban – derült ki Erdő Péter bíboros mai interjújából.

A napokban került ismét napirendre a Makovecz Imre Kossuth- és Ybl-díjas építész korábbi elképzelése egy új fővárosi teplom építéséről. Mint arról írtunk, a kezdeményezés nem új, a 2011-ben elhunyt építész a főváros XII. kerületébe, az Apor Vilmos térre tervezte. Ennek apropóján készített interjút Erdő Péter bíboros, prímással a Válasz Online. A bíboros azt mondta: nem lepte meg, hogy ismét előkerült a Makovecz Imre építész által megálmodott templom megépítésének gondolata. Az építész irodája és örökösei már tavaly ősszel jelentkeztek nála, és bemutatták neki a terveket. Felidézte, hogy akkor összehívta az egyházmegye szakembereit, az egyházművészeti bizottság, az építészeti iroda munkatársait, megtekintették a tervekről egy kisfilmet. Erdő Péter a templom tervét az interjúban grandiózusnak nevezte, elárulta továbbá, hogy az állam részéről emiatt hivatalosan senki sem kereste.

Kiderült az is, hogy a templom építésére sem korábban, sem most nem kértek engedélyt tőle. A templomépítéshez ugyanis a püspök engedélye szükséges. Ennek feltétele az építkezés fedezete, a működtetés költségei. Kiemelte, hogy pontos költségvetést ugyan nem látott a Makovecz-tervről, de „sejthető, hogy irdatlan összeget emésztene fel”. Főleg – folytatta –, hogy ennek jó anyagokból kellene megvalósulnia, ráadásul olyan építészeti és szakmai minőségben, amely Magyarországon párját ritkítja – máskülönben az igényes művészeti megoldások ki vannak téve a gyors romlásnak – jegyezte meg.

Erdő Péter tisztázta, hogy ha az új templom székesegyház semmiképpen sem lehet, az ugyanis a püspök székhelyét jelenti. Emlékeztetett, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a szokásoktól eltérően már így is két székesegyházunk van: a budapesti Szent István-bazilika, Esztergomban pedig az ország legnagyobb temploma. „Utóbbi tatarozását is alig győzzük egyébként” – jelezte, megemlítve, hogy az esztergomi bazilika felújítása is többéves projekt, most a felénél tart. – Költséges és nagy felelősséggel járó munka. Nem azért végezzük, mert ez a mi pillanatnyi álmunk, hanem mert olyan történelmi örökség, amellyel szemben felelősséggel tartozunk – fogalmazott.

Az interjú megjelenésével nagyjából egy időben vendégeskedett a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az építész fia, Makovecz Pál, a Makovecz Imre Alapítvány elnöke. Szerinte ha idén hozzálátnának az építkezéshez, tíz év múlva  elkészülhet. Az MTI összefoglalója szerint emlékeztetett, hogy építész eredetileg egy XII. kerületi meghívásos pályázatra készítette a terveket. A templom az Apor Vilmos téren állt volna, ám ma már ez nem lehetséges. Jelenleg viszont nincs konkrét helyszín a templom felépítéséhez.

A tervezett templom méreteiben a Mátyás-templomhoz lenne hasonlatos, 70 méter magas templomtoronnyal, és ugyanilyen hosszú hajóval. Makovecz Imre eredetileg Szentek és kárhozottak templomának nevezte volna, de ezt a kritikák miatt még életében elvetette, később Szent Mihály-templomként, vagy a Feltámadás templomaként emlegette.

Van azonban most is Makovecz tervei alapján készülő templom. Ez a fővároshoz tartozó Rákoskerten jelenleg épül, és őszre el is készülhet. Makovecz Pál szerint ugyanakkor a „Budapest legtávolabbi pontján" épülő templom egymagában nem reprezentálja kellőképpen az építész életművét a fővárosban.

A 444 témába vágó minapi cikke szerint egyébként van még egy további temploma az építésznek: az pedig „Pesterzsébeten épül, és tavaly nyáron majdnem leégett. A terv 2011-ben készült, a templomot 2018-ban kezdték építeni. Az építész szellemi hagyatékát gondozó Makovecz Alapítvány honlapja azonban nem tekinti teljes értékű Makovecz-műnek, mert az – akkor már súlyos beteg – építész eltért a »tervezési programtól«, így a terveket tanítványa, Dósa-Papp Tamás fejezte be, »aki nagy alázattal olyan terveket készített, amely méltó a Mesteréhez«. A templom megépítését a kormány 640 millió forinttal támogatta”.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.