Elmúlt karácsony, mégsem jár a csepeli HÉV – azonnal és véglegesen helyre kell állítani a vonal közlekedését – írta január eleji posztjában a Közlekedő Tömeg. Ahogy arról korábban többször írtunk, nem adják át az ígért határidőre a projektet. Így bár a MÁV-HÉV Zrt. korábban azt ígérte, hogy a Kvassay híd rekonstrukcióját követően, 2021 januárjától ismét a megszokott rendben közlekedik a járat, a csepeliek a legújabb hírek szerint csak augusztus végétől kaphatják vissza a HÉV-et. A helyiek aláírásgyűjtésbe kezdtek.
A Kvassay híd felújítása miatt a csepeliek tavaly nyártól csak pótlóbusszal érhették el a Boráros téri végállomást. Az eredeti ígéret szerint 2021. január közepétől állhatott volna vissza a megszokott forgalmi rend, a hidat követő pályaszakasz azonban a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő stadion (Nemzeti Atlétikai Központ) területén fekszik, a létesítmény előkészületi munkálatai miatt pedig bő nyolc hónapig biztosan marad az átszállás, de könnyen elképzelhető, hogy az autóbuszos pótlás ideiglenesből végleges megoldássá válik majd. Csak mellékesen, a stadion építésére összesen 204 milliárd forintot különített el a kormány, vagyis a létesítmény drágább lesz a Puskás Arénánál. A munkát fővállalkozóként a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt., illetve a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. vezeti.
– Mi is némi aggodalommal figyeljük a fejleményeket – írta a Facebookon az üzemeltető MÁV-HÉV Zrt. november elején – Az nyilvánvaló, hogy ha nincs sín, meg felsővezeték, akkor nem fogunk tudni járni, de az utasainkról gondoskodni fogunk – tették hozzá. A sínek nagy ívben elkerülik ugyan a leendő stadiont, a töltés alatt azonban átvezető alagutakat építenek ki, ezek okoznak problémát. A munkálatok ugyanis késve indultak el, és nagy valószínűséggel nem fejeződnek be a Kvassay híd átadásáig.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Vitézy Dávid vezette Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) az M5-ös metró projekt keretein belül a H7-es HÉV átfogó fejlesztésén dolgozik, amelynek része a vonal teljes felújítása és föld alatti meghosszabbítása a Közvágóhídtól a Kálvin térig. Ennek tervezése jelenleg is zajlik – tájékoztatta a Magyar Hangot a BFK. Amint a föld alatti összeköttetés megvalósul, a felszíni pálya megszűnik, a helyén egy „Duna-parti zöldsávot” alakítanak ki. A kivitelezés leghamarabb 2022-ben kezdődhet, a befejezésre pedig legjobb esetben is 2025-ig várnunk kell, vagyis a beruházás látszólag hosszú távon érinti csak a H7-es HÉV vonalát.
A csepeliek ezért amiatt aggódnak, hogy ha az atlétikai stadion elhúzódó munkálatai összecsúsznak az M5 beruházással, akkor a Duna-parti szakaszon egyáltalán nem indítják újra a HÉV-et. A MÁV-HÉV szerint ugyanakkor az M5 fejlesztése „nem jelenti rövid távon a HÉV-vonal felszámolását, vagy tartósan a Kvassay hídig tartó visszavágását”. A BFK pedig hozzátette: amennyiben az atlétikai stadion megépítése során vágányzár szükséges, nincs akadálya annak, hogy azt követően a HÉV – a föld alatti pálya elkészültéig – a felszínen ismét a Boráros térre járjon.
A megnyugtató válaszokat árnyalja azonban, hogy a stadionhoz kapcsolódó munkák és a HÉV kapcsolatának ügyében a BFK a MÁV-HÉV-hez irányított bennünket, utóbbi pedig ugyanilyen kedvesen vissza a BFK-hoz. Jelenleg tehát nem tudjuk, ki is felel voltaképpen a beruházásért. Az ellentmondásos helyzetet egy október 30-i kormányhatározat oldotta fel. Ebben Orbán Viktor miniszterelnök felhívta az illetékes minisztereket és kormánybiztosokat, hogy az atlétikai stadion munkálatai miatt gondoskodjanak a „H7 HÉV-vonalon megvalósítandó vasúti műtárgyak építéséhez szükséges időtartamra a HÉV-közlekedés kiváltásáról”.
Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere november közepén ismerte el, hogy csúszik a beruházás. A polgármester akkor egy nyilvánosságra hozott levelében Mager Andreától, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől kért tájékoztatást az ügyben. A polgármester nyáron még arról biztosított mindenkit, hogy januárban helyreáll a forgalmi rend, novemberi levelében azonban már úgy fogalmazott, hogy a „vágányzár műszaki ütemezése több hónapot csúszhat”. A kormány két hónap hallgatás után reagált Borbély Lénárdnak, ám ezzel sem a polgármester, sem az utazóközönség nincs kisegítve. Fónagy János, Mager Andrea helyettese, válaszlevelében leírta, amit eddig is mindenki pontosan tudott, vagyis hogy az épülő atlétikai stadionhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárás elhúzódása okán van a vágányzár. A miniszterhelyettes szerint törekednek arra, hogy a csepeliek érdekében minél hamarabb helyreállhasson a zavartalan HÉV-közlekedés.
Nem véletlen a polgármester aggodalma, hiszen a pótlóbuszos megoldás hosszútávon nehezen fenntartható, és alaposan felforgatja a helyiek életét. Csúcsidőben a menetidő akár 20-30 perccel is hosszabb lehet, az autóbuszok számára leválasztott sávok miatt pedig folyamatos a torlódás. Mindezt az egyik legfontosabb, napi több tízezer utast kiszolgáló HÉV-vonalon. Ráadásul az átszállások helyszínén hatalmas tömeg gyűlik össze, ahogy az a képeken is látszik, ami járványhelyzetben nem biztos, hogy a legjobb megoldás – olvasható a egyik helyi Facebook-csoport bejegyzésében.
Az ügyben aláírásgyűjtést kezdeményeztek a helyiek, hívta fel a Magyar Hang figyelmét Kovács Dávid Attila, csepeli független önkormányzati képviselő. – Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a rossz munkaszervezés miatt most egy stadionépítésre hivatkozva kényszerítenek minket újabb 8 hónapra pótlóbuszozásra – írták a petíció elindítói.
Kovács Dávid Attila Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, máig nem vállalta senki a felelősséget az atlétikai stadionhoz vezető alagutak elkészítésének csúszásáért, ahogy arról sem beszél senki szerinte, hogy „miként fogják kárpótolni azokat a csepeli családokat, akik még legalább szeptember 1-ig át kell majd szálljanak esőben, fagyban vagy éppen forróságban többször is, ha el akarnak jutni munkahelyükre, iskolába”.
