Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Már helyben terjed Magyarországon is az „angol mutáns”

Szerző: | 2021. január 17., 08:07 | Belföld

Egy egészségügyi dolgozó elõkészíti a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját a beadás elõtt a budapesti Semmelweis Egyetem Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikáján 2021. január 16-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Mint ismert, Müller Cecília országos tiszti főorvos szerdán az operatív törzs hivatalos sajtóeseményén megerősítette, hogy kimutatták az új brit vírusmutációt Magyarországon. Nem veszélyesebb, mint az eredeti koronavírus, de akár 70 százalékkal is gyorsabban képes terjedni az emberek között. Mint a Virológia Pécs erről beszámolt, magyar szakemberek is hozzájuthattak a saját mintákhoz, és ezzel egy rendkívül fontos elemzés vette kezdetét.

HIRDETÉS - AIP

A Virológia Pécs azóta – Mit mesélnek a hazai SARS-CoV-2 „Angol mutánsok”? címmel – újabb részleteket osztott meg közösségi oldalán a hazai helyzetről. Mint írják, az Angliában, Dél-Afrikában és Brazíliában egymástól függetlenül létrejött SARS-CoV-2 vírusvariánsok eltérő mutációs mintázataikban közös tulajdonságként létrejött az N501 jelzésű mutációs változás is.

HIRDETÉS - AIP

A kiemelt médiafigyelem előtt is ismertek voltak már új mutációk, melyek a régi variánsok helyét idővel átveszik, ilyen volt például tavaly a D614G jelzésű variáns. Az N501 mutáció azt jelöli, hogy a vírus tüskefehérjéjét alkotó aminosav láncolaton az 501-es pozícióban található aminosav cserélődött le a mutáció hatására – fejtegetik a szakértők.

Ha egy jobb terjedést mutató mutáció bukkan fel az elsődlegesen tudományos kihívás – meg kell ismerni pontosan mit és hogyan módosít a mutáció a vírus működésében. Ezzel párhuzamosan pedig járványügyi kihívást is jelent, hiszen, ha egy variáns gyorsabban és több emberhez jut el, az a kórházi kezelések számát is növeli – így a lassítás az egyetlen fegyver. Ennek köszönhetők a pár hete kezdődött országhatár és belföldi lezárások is, illetve minden valószínűség szerint jelentős részben az N501 variánshoz köthető a Nyugat-Európában jelenleg tapasztalható harmadik járványhullám is.

Amennyiben egy új mutáció a vakcinák „kikerülésével” fenyeget – jelenlegi ismeretek szerint a Dél-Afrikában kialakult variáns részben képes erre (az E484K változás miatt) – az a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a vakcinák hatékonysága a tünetes megbetegedés tekintetében az ismert 94-95 százalékról valamelyest csökkenhet. De ez nem jelenti azt, hogy hatástalan a vakcina – hangsúlyozzák a kutatók –, ugyanis az immunválasz és az immunrendszer jóval összetettebb, mindenképpen érdemes tehát a vakcinát felvenni.

Még azt is hozzátették, hogy idehaza száz kiválasztott reprezentatív mintából 5 esetben igazolták a mutáció megjelenését, és minden esetben utazási előzmény nélküli volt a megjelenés. Ez helyi terjedést jelent – húzzák alá. Tekintettel az Anglia és Magyarország közt fennálló repülési aktivitásra és embermozgásra, ez nem meglepő, a variáns szeptember 20-i angliai megjelenését követő hónapban csak Magyarországról 10 ezer regisztrált utazási esemény történt.

A mutáció hazai megjelenése a december 14. és 17. közötti angliai fertőzésekhez vezethető vissza. Magyarország az 54. ország ahol igazoltan felbukkant a vírus új variánsa.

Az átlagemberek számára mindez azt jelenti, hogy azok a védelmi magatartások melyeket eddig is használtunk, továbbra is indokoltak. Elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb ez a variáns legyen a domináns, ám nem mindegy, hogy az átmenet milyen gyors.

https://www.facebook.com/virologiapecs/posts/237127934533450

Címkék: koronavírus, koronavírus-mutáció, Müller Cecília, Virológia Pécs


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – Raktárcsend

Pin It on Pinterest