Lengyelországban több mint félmillió embert oltottak be keddig – közölte Wojciech Andrusiewicz, a lengyel egészségügyi minisztérium szóvivője. Ez majdnem négyszer annyi oltást jelent, mint amennyit eddig Magyarországon beadtak, ennek ellenére lakosságarányosan mi állunk jobban. A Pfizer kapacitáscsökkenése számos országot hozott nehéz helyzetbe, miközben egyre több helyen próbálkoznak a kínai gyártókkal. Utánanéztünk, hogyan alakulnak az oltási programok a régiónkban, és kik vezetik a vakcina-versenyt?
Gyakran hallottuk a kormánytól tavaly, hogy a magyar járványügyi védekezés a világ élvonalában van, annak ellenére, hogy eleinte a tesztelés tekintetében kullogtunk a sor végén, télen pedig a halálos áldozatok kiugróan magas száma miatt kerültünk az európai élbolyba. Az oltás kapcsán egyelőre mellőzik az indokolatlan szuperlatívuszokat, és elsősorban az elégtelen vakcinaszállítással magyarázzák a tömeges oltás elhalasztását. Pedig most igazán nem nincs okuk szégyenkezni, legalábbis ami a nemzetközi összevetést illeti: Magyarországon még így is viszonylag magas a 100 főre jutó beoltottak száma.
Természetesen nem Izraelhez hasonlítva, ahol immár a lakosság 30 százaléka megkapta legalább az egyik védőoltást. A zsidó állam magasabb árat fizetett a gyártóknak, és vállalta, hogy folyamatosan informálja őket a vakcinák hatásáról, egyfajta országos laboratóriumot hozva létre ezzel. Ez a lakosságnak mellett a gyártóknak is előnyös, nem meglepő ezek után, hogy esetükben nem nagyon beszélhetünk az EU országaiban látott vakcinahiányról.
A második helyen az Egyesült Arab Emírségek áll 20 százalékos átoltottsággal. Náluk a Pfier és a Moderna vakcinái mellett a kínai Sinopharm oltóanyagait használják. Ez az a kínai állami cég, amelynek vakcináit a magyar kormány is szeretné megvásárolni. A hazánkkal közel azonos lélekszámú Emírségek március végére a lakossága legalább felét beoltaná. Valamelyest lemaradva Bahrein jön a harmadik helyen, a közel 9 százalékos átoltottsággal, ők is a Sinopharm vakcináját alkalmazzák.
A negyedik Egyesült Királyság (7 százalék körül) után hatalmas szakadék következik. Dániában a lakosság 3 százaléka kapta már meg legalább a második oltást, Szlovéniában több mint 2 százalék. A helyzetet jól jellemzi, hogy Magyarország a három hét alatt elért 130 ezer oltással, vagyis a közel 1,4 százalékkal is az élboly tagja. Bulgária és Szerbia például 0,3 százalékkal áll, de Franciaországban is csupán 0,7 százalék az arány az Our World in Data statisztikái alapján.
Tedrosz Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója hétfőn a koronavírus elleni oltóanyag igazságosabb elosztását sürgette. Az „én vagyok az első” jellegű megközelítés gyengíti és sebezhetőbbé teszi a világot ezzel a kockázattal szemben – mondta a WHO igazgatótanácsának éves, az idén virtuálisan tartott gyűlésének megnyitóján.
Korábban három délkelet-ázsiai ország helyzetét megvizsgálva foglalkoztunk a vakcinák aránytalan elosztásának problémájával. Félő, hogy ha nem sikerül mindenhova megfelelő oltóanyagot eljuttatni, akkor a korlátozások szükségszerű enyhítése után újra berobbanhat a járvány.
