Ugyan a főváros jelezte tárgyalási szándékát, továbbra sincs időpont arra, hogy mikor egyeztet a kormány Budapesttel az iparűzési adó megfelezésének kompenzációjáról – derült ki Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettesnek a Magyar Hang kérdésére adott válaszából egy csütörtöki online háttérbeszélgetésen. Legutóbb egyébként múlt csütörtökön egyeztetett a kormány az önkormányzati szövetségekkel, de ott nem derült ki, mikor és milyen szempontok alapján fogják kompenzálni a 25 ezer fő feletti településeket.
A főpolgármester-helyettes elmondta, továbbra is azt látják a járvány kapcsán, hogy az új budapesti esetek száma lakosságarányosan az országos átlag alatt van. Jelenleg olyan hozzájuk tartozó idősotthont sem látnak, ahol gócpont lenne. Arra is kitért, hogy az állami oltási program elindult az idősotthonaikban, de csak január 7-e és 10-e között adtak be vakcinákat, azóta nem, és nem tudják mikor folytatódik az a vakcinahiány miatt.
Ami az iparűzési adó megfelezését illeti, azzal kapcsolatban a főváros jelezni fogja a kedvezményre jogosult érintett cégeknek, hogy ha lehetőségükben áll, hogy ne éljenek a kedvezménnyel, azzal segítik Budapestet. A főváros által indított lakossági tájékoztató kampányról szólva elmondta – amelyben bemutatják, a kormányzatielvonások miatt milyen közszolgáltatások kerülnek veszélybe – annak teljes költsége 22 millió forint plusz áfa. Ezért cserébe nemcsak az aluljárókban, illetve metróalagutakban lehet majd hirdetéseiket látni, de hamarosan a buszokon, a buszok padlóin is, illetve a szelektív kukákra is kikerülnek erről szóló matricák.
Miről dönt a főváros?
Bár a fővárosi közgyűlés jogköreit a veszélyhelyzet idején Karácsony Gergely gyakorolja, az intézkedésekről egyeztet a frakciókkal. Ezek között várható, hogy elfogadnak egy lakásbérbeadási rendeletet, ennek a lényege az lesz, hogy azoknak a hajléktalan személyeknek, akiknek van fix jövedelmük (például nyugdíjuk), tegyék lehetővé a nyugdíjasházakban való elhelyezést. Az érintetteknek lehetősége lesz nem egy összegben megfizetni a bekerülési díjat, hanem részletekben, amely a jövedelmük 10 százaléka lehet.
Szintén döntenek Budapest 2021-2026 időszakra szóló települési környezetvédelmi programjának jóváhagyásáról. Utóbbiról volt társadalmi vita, aminek eredményeit beépítették a programba, most ezt kell elfogadni a városvezetésnek.
Emellett csatlakoznak a Párizsi Nyilatkozathoz, amely kezdeményezést tavaly decemberben Párizs és Los Angeles polgármesterei indítottak el, és amelynek célja a a párizsi klímaegyezményt megvalósítani. A Magyar Hang kérdésére Kiss Ambrus elmondta, ez a gyakorlatban egy deklarációt jelent, vagyis nem tartalmaz konkrét anyagi vállalásokat.
Ingatlanokat fognak eladni
A Magyar Hang kérdezte a főpolgármester-helyettest arról is, amivel a kormánypárt kritizálja a fővárost, többek közt hogy a Lánchíd felújítása drágább lesz, mint amekkora összegért az előző, Tarlós István vezette fővárosi vezetés eredményt hirdetett. Kiss Ambrus szerint a két pályázat azért nem összevethető, mert más műszaki tartalom szerepelt a pályázattokban. A másik kormánykritika, hogy a Fidesz úgy véli, pénzt bukhat Budapest, mert szerintük a főváros megakadályozta, hogy a JCDecaux nevű cég nyerjen a BKV reklám közbeszerzésén, és már nem tartja az eredeti, járvány előtti ajánlatát. Kiss Ambrus erre azt mondta, a korábbi konstrukció rossz volt, és miután a pályázó visszalépett, – és ezzel visszanyerték a szuverenitásukat – nyílt meg a lehetőség arra, hogy átgondolják, mit kezdjenek a reklámfelületekkel. Úgy véli, pénzt se fog veszíteni Budapest, mert most majd drágábban fogják tudni hasznosítani a felületeket, mintha azokat csak odaadnák egy cégnek.
Később más újságírói kérdésre azt is elmondta, miután a főváros a kormányzati elvonások és a járvány miatt a fizetésképtelenség határán vannak, olyan budapesti ingatlanok eladását próbálják végig vinni, amelyek nem szükségesek a közszolgáltatási feladataik ellátása szempontjából.
