Amikor beoltották az egészségügyi dolgozókat és a szociális otthonokban dolgozókat, a 60 év feletti krónikus betegeket, a védekezés egyéb szereplőit (itt lesz a kormány is) és a krónikus betegségben nem szenvedő időseket, akkor lehet majd gondolkodni azon, hogy visszatér az élet a normális kerékvágásba – közölte a Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök közölte azt is, hogy a kormány várhatóan kérni fogja a februárban lejáró rendkívüli jogrend meghosszabbítását.
A magyar kultúrában úgy van, hogy ha elkezdünk beszélni egy feladatról, akkor először megnevezzük a problémát, az okokat, majd beszélünk arról, hogyan lehet kijavítani a vitát. Brüsszelben ezt így nem szabad csinálni. Ott van egy verseny, hogy kit tud nagyvonalúbbat mondani az Európai Unióról, majd csak ezután lehet „megérinteni különböző mélységekig hatolva” a problémát – így idézte fel a csütörtöki esti uniós csúcstalálkozót Orbán Viktor. A miniszterelnök szavai szerint, nem mondhatta „nyers magyar módon”, hogy nem kellene-e szembenézni a ténnyel, hogy valamit elrontottunk, hiszen számos más országban már sokkal több embert oltottak be. Ehelyett a lengyel miniszterelnök beszélt a V4-ek nevében és azt a kérdést tette fel: ha a briteknek jó az AstraZeneca vakcinája és már több millió embert beoltottak vele, akkor miért nem jó az európaiaknak, a brüsszeli hatóság miért nem adja ki rá az engedélyt?
A kormányfő szerint „mindig van válasz”, magyarázatot kaptak arra, mi az oka annak, hogy ez ilyen lassan megy. – Nem vagyok udvariatlan ember, nem gondoltam, hogy föl kell borítani az asztalt, de az a véleményem, hogy nekem és a magyaroknak nem magyarázatra van szüksége, hanem vakcinára – összegezte. Ha nem jön Brüsszelből, akkor kell szerezni máshonnan – mondta a kormányfő, hozzátéve, nem fogadható el, hogy azért haljanak meg emberek, mert a brüsszeli vakcinabeszerzés lassú.
Orbán Viktor szavai szerint nem akar huzakodni a brüsszeliekkel, mert az egy „politikai huzakodás”. Most viszont emberéletekről van szó. Majd később kell arról beszélni, bölcs döntés volt-e a központi uniós tárgyalás ahelyett, hogy a tagállamok önállóan intézkedtek volna.
A keleti vakcinákkal kapcsolatban a miniszterelnök kitért rá, hogy Szijjártó Péter pénteken Moszkvában tárgyal, „ügyes külügyminiszterünk van, mozgékony, határozott gyors, abban bízom, hogy jól fog tárgyalni és sokat szerez”. A kínai vakcinát pedig a szerbek már használják, velük tehát lehet konzultálni, ha saját szemünkkel akarjuk látni, hogy mi történik.
– Nem tudjuk addig a korlátozásokat feloldani, amíg nincs tömeges oltás. Ezt szerintem megtanultuk együtt – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a járvány második hulláma magasra csapott. Egyúttal beszámolt a legfrissebb adatról: 1311 új fertőzöttet diagnosztizáltak és 98 áldozat volt az elmúlt 24 órában, 3959-en vannak kórházban, közülük 274-en lélegeztetőgépen.
A miniszterelnök beszélt arról, hogy 138 983 embert oltottak már be és nagyjából 250 ezer ember esett át a betegségen, ők már nem fertőznek, de ez a szám még kevés. Ha lesz egy-másfélmillió védett ember, az már más képet mutat. A határ, amikor lehet gondolkodni arról, hogy visszatér az élet a normális kerékvágásba, az az az átoltottsági szint, amikor beoltották az egészségügyi és szociális otthonokban dolgozókat, utána a 60 év feletti krónikus betegeket, a védekezés egyéb szereplőit (itt lesz a kormány is), majd az időseket, akik nem szenvednek krónikus betegségben. Ennek a bekövetkezte a vakcináktól függ, konkrét időpontot Orbán Viktor nem tudott mondani.
Mint kiderült, jövő héten döntenek arról, hogy az érettségizőket, előre hozva őket az oltásban, vissza lehet-e engedni tantermi felkészítésre.
Azt is elmondta a kormányfő, hogy miután február közepén lejár a rendkívüli jogrend, a kormány várhatóan a jogszabályoknak megfelelően elsőként meghosszabbítja majd két hétre, majd a további hosszabbítást az Országgyűléstől fogja kérni.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy elrendelte a kormány egy vakcinagyár felépítését Debrecenben. – Még egyszer ez a kiszolgáltatottság nem állhat elő – fogalmazott. Hosszan sorolta a gazdasági lépéseket és eredményeket is: többen dolgoztak decemberben, mint egy évvel ezelőtt, hitelmoratóriumot rendeltek el, az önkormányzatokat is „rávették”, hogy csökkentség az iparűzési adót. Pedig a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok még olyan válságkezelést hajtottak végre 2009-ben, amikor megszorítottak és adókat emeltek.
Az uniós csúcstalálkozón hosszú megbeszélés zajlott arról is, hogy kell-e valamilyen igazolvány a könnyebb mozgáshoz azoknak, akik már átestek a betegségen vagy megkapták az oltást. Orbán Viktor szerint ez itthon is vita lesz. Gulyás Gergely csütörtöki szavaihoz hasonlóan a miniszterelnök is arról beszélt, hogy például ha van egymillió ember, aki már védett, akkor értelmes dolog-e számukra az este 8 órakor kezdődő kijárási tilalmat fenntartani. De azt leszögezte, hogy még nem tartunk itt.
A háziorvosok kapcsán a kormányfő azt mondta, arra ösztönzik őket, hogy fogjanak össze – alkossanak praxisközösséget – és fedjék le azokat a területeket is, ahol ma nincs háziorvos. Aki erre hajlandó, megkapja a kórházi orvosok bérének 80 százalékát, de esetenként ez a 100-at is elérheti. Akik nem akarnak társulni, ők meg fogják kapni a mostani bérük és a kórházi bérek közötti különbség 30 százalékát pluszban.
