A kormányzati kommunikáció szerint a hazai ellátórendszer felkészült – arra, hogy néhány nap alatt több millió embert beoltsanak, ám a részletekről nagyon keveset tudni. Az apránként szivárogtatott, ellentmondásokkal teli hírek arra utalnak, hogy jelentősebb infrastruktúra kiépítésére és tömegek jól szervezett mozgatására is szükség lehet. Ám az ebben jártas rendezvényszervezői szakma egyelőre semmilyen megkeresést nem kapott a kormányzattól.
Az ország képes arra, hogy ha elegendő oltóanyag áll rendelkezésre, akkor naponta félmillió embert oltsunk be. Ez azt jelenti, ha lenne elég vakcina, akkor két héten belül végezhetnénk az oltással – mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az idei első Kormányinfón. A nagyotmondási versenyt azonban ezzel nem sikerült megnyernie, hiszen Orbán Viktor egy hónappal ezelőtt, december 18-ai rádióinterjújában még bátrabb kijelentést engedett meg magának. „Az operatív törzs már hónapokkal ezelőtt megalkotta, hogy ha egy hétvége alatt kellene mindenkit beoltani, arra képesek lennének. Ma egy általános, országos, egy-két nap alatt történő, teljes átoltásnak a föltételei megvannak, az oltási tervünk rendelkezésre áll” – fogalmazott a kormányfő.
A két állítás között alaphangon is tízszeres a különbség, hiszen Gulyás napi félmillió, Orbán pedig több millió oltás beadására tartja alkalmasnak a hazai egészségügyet. No meg a társadalmat, amely a felmérések szerint sokkal jobban bízik az EU által jóváhagyott vakcinákban – amiből igen kevés áll rendelkezésre –, mint a kormány által propagált orosz és kínai vakcinában.
Láthatatlan oltási terv
De nemcsak a tömeges oltások időbeni lebonyolításáról, hanem a majdani oltópontokról is ellentmondásos információk jelentek meg: Orbán Viktor január elején még azt mondta, a több mint tízezer választási helyszín megfelelő lenne erre a célra. Egy héttel később Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár (aki a járvány kitörése óta a legritkább esetben áll nyilvánosság elé) azonban már arról beszélt, hogy a kórházak mellett a háziorvosi rendelők, illetve a járóbeteg ellátást végző intézmények lehetnek ideális helyszínek.
Hogy végtére is mire képes ezen a téren a hazai egészségügy, az nemcsak azért nem tudható, mert egyelőre nincs elég oltóanyag, hanem azért sem, mert a nap mint nap hivatkozott oltási terv – legalábbis azon része, amely az oltások beadásának módjáról szól –, nem nyilvános. Már ha egyáltalán készült ilyen. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az ATV-nek adott interjújában meg is jegyezte: az oltási tervből hiányzik az oltási terv, csak egy prioritási lista látható. Illetve, a miniszterelnök legutóbbi Kossuth rádiós interjúja óta már az sem egyértelmű, mivel ő más oltási sorrendről beszélt.
Mindez Kincses Gyula szerint azért aggasztó, mert jelenlegi tudásuk szerint igen komoly szervezést és logisztikát igényelne országszerte tömegek beoltása. Nem azért, mert néhány nap, vagy hét alatt milliókat kell megmozgatni, hiszen ez viszonylag zökkenőmentesen megy egy választás alkalmával is. És nem is azért, mert ne lenne rutinja az egészségügynek arra, hogy sok embert lásson el vakcinával. Elég csak az influenza elleni oltásokra gondolni, amelyet évente több százezren adatnak be maguknak – igaz hetek alatt.
Hanem egyrészt azért, mert az Európai Unióban eddig engedélyezett – és a közvélemény-kutatások alapján jóval elfogadottabb – vakcinák igen kényes készítmények: a Pfizer–BioNTech oltóanyagát mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni, és felolvasztás után öt napig lehet beadni, míg a Moderna esetében a mínusz 20 Celsius-fokos tárolásra kell megoldást találni. Ráadásul a gyártók által ígért 90 százalékos hatékonysághoz kétszer kell beadni ezeket a vakcinákat. Szintén bonyolítja a feladatot, hogy a beadást követően előírás a félórás orvosi megfigyelés arra az esetre, ha az oltás allergiás reakciókat váltana ki.
A kihívások elkezdték foglalkoztatni a hazai rendezvényszervezőket is, hiszen akár az orbáni, akár a Gulyás Gergely által közölt számokat vesszük alapul, tömegrendezvényként is értelmezhető lesz a „nemzeti oltakozás”.
Egy egész ágazaton segíthetne a kormány
– A rendezvényszervezői szakma egyelőre nem kapott felkérést a kormányzattól arra, hogy részt vegyen a már beharangozott tömeges oltások megszervezésében, lebonyolításában. Mint azt Ganczer Gábortól, a Magyarországi Rendezvényszervezők és Szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) elnökétől, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatójától megtudtuk, az első hullám idején a dél-európai és kínai példák alapján a Hungexpo felajánlotta az operatív törzs számára, hogy egyik pavilonját szükség esetén használják járványkórházként, de erre végül nem lett szükség. Azóta azonban nem mutatkozott igény a rendezvényszervezők szakértelmére.
– Több millió ember néhány nap alatt való beoltása feltételezhetően együtt jár azzal, hogy tömegeket kell terelni az oltópontok környezetében, gondoskodni kell a regisztrációról, illetve a ki- és beléptetésről. Ha az oltópontokat nem a meglévő egészségügyi intézményekben, hanem ideiglenes helyszíneken kell létrehozni, a technikai, infrastrukturális feltételeket is szükséges biztosítani. A rendezvényszervezés területén ténykedő vállalkozásoknál ehhez a szaktudás, a humánerőforrás, illetve a technikai feltételek, illetve a kapacitás is adott – fogalmazott Ganczer Gábor.
A MaReSz elnöke kitért arra is, a rendezvényszervezési iparág volt az első, amelyet térdre kényszerített a vírusjárvány, és ez lesz az utolsó, amely talpra áll. A válság előtt százezer ember dolgozott az ágazatban, amely éves szinten ezer milliárd forintos bevételt termelt, ennek a szintnek az újbóli elérése valószínűleg évekbe telik majd. – Sok szempontból speciális szakterületről van szó, ezért a cégek megrendelések nélkül is igyekeztek megtartani a szakembereket. Ebben segítséget jelent az ötven százalékos bértámogatás, illetve a járulékok elengedése, ám így is sok ember veszítette el a munkáját az ágazatban – fogalmazott a Hungexpo vezérigazgatója, megjegyezve: ilyen körülmények között különösen nagy segítséget jelentene, ha a kormány számítana a területen tevékenykedő vállalkozásokra.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/4. számában jelent meg január 22-én.
