A fiatalok körében áll a legrosszabbul a Fidesz, míg a rendszerváltás után szocializálódottak többségét egyáltalán nem érdekli a politika. Ez derült ki a a National Democratic Institute és a Political Capital tavaly júniusi ifjúságkutatásából, amiről most a Hvg.hu számolt be.
A felmérésben a 16-29 évesek politikai attitűdjét, közéleti aktivitását vizsgálták. Kiderült, a fiatalok kétharmada elégedetlen a kormánnyal és úgy általában a politikai helyzettel, de a választásokat leszámítva ritkán vesznek részt közéleti tevékenységben. A rendszerváltás után szocializálódottak 43 százalékát egy kicsit, 38-at pedig egyáltalán nem foglalkoztatják a közélet eseményei. Hetven százalék vallotta, hogy nem vett részt demonstráción, és nem is tervezi azt, míg azt 72 százalék mondta, hogy nem szokása politikai véleményének nyilvánosan, például blogon hangot adni.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a közéleti megnyilvánulás formái között a felmérés olyanokat említett, amik hagyományosan egyre kevésbé jellemzőek a fiatalra, vagy épp sokan nem szívesen vallják be azokat egy felmérés során. Nem meglepő például, hogy a párttagságra vagy a petíciók aláírására sokan nemmel válaszoltak, és a közéleti vélemény Facebookon való kifejtése is más, mintha arról valaki egy blogot vezetne.
Azt, hogy a közélet mégis foglalkoztatja valamilyen szinten a fiatalokat, mutatja, hogy az egyes problémákat mennyire tartották súlyosnak. 72 százalék vélte, hogy nagyon súlyos az egészségügy helyzete, 67 az emelkedő költségeket említette, míg 62 a korrupciót. A bevándorlást mindössze 27, a terrorizmust 23, a nemi szerepek átalakulását pedig 18 százalék nevezte nagyon súlyos problémának. A bevándorlásról a fiatalok 26 százaléka mondta, hogy nem jelentős probléma, 13 pedig, hogy egyáltalán nem probléma. A terrorizmusról 32 tartotta úgy, hogy nem jelentős, 15 pedig, hogy egyáltalán nem gond. A korrupcióról viszont mindössze 6 százalék gondolta, hogy nem jelentős, míg három azt, hogy egyáltalán nem probléma.
A 2020 júniusi felmérésből ugyanakkor az derült ki, hogy a fiatalok hajlandóak engedni a szabadságjogaikból, ha a biztonságról van szó. Érdekes, hogy bár tavaly ezt a kérdést a járványhelyzet érintette a leginkább, a két szervezet ezt az álláspontot fogalmazta meg: „néha korlátozni kell az emberi jogokat, hogy az embereket jobban meg lehessen védeni a terrorizmustól és más veszélyektől.” Csakhogy míg az emberi jogok súlyos korlátozása a járványhelyzet miatt valóban bekövetkezett, mindez a társadalom kisebb-nagyobb részének támogatásával, addig a terrorizmus tekintetében a dolog nem igazán került előtérbe az elmúlt évben. Így felmerülhet, hogy a megkérdezett fiatalok sokkal jobban vagy épp kevésbé a szabadságjogok oldalán álltak volna, ha a koronavírus kerül említésre. Az említett véleménnyel 15 százalék értett egyet teljesen, 41 inkább, 24 inkább nem, 10 pedig egyáltalán nem.
Felvetődött az az álláspont is, hogy „hajlandó lennék lemondani néhány szabadságjogomról a jobb életszínvonalért cserébe.” Ezzel 8 százalék teljesen, 31 inkább egyetértett, 29 inkább nem, 17 pedig egyáltalán nem. Érdemes ehhez is hozzátenni, hogy a tavalyi évben a szabadságjogokról való lemondás szorosan együtt járt a csökkenő életszínvonallal, és az egészségügyi kockázatok voltak a mérleg másik serpenyőjében.
A mintavétel a Medián 75 ezer aktív tagból álló paneléből véletlenszerűen kiválasztott 750, 16 és 29 év közti válaszadó megkérdezésével történt.
