Kevesebb aktív fertőzött, vagy több vakcina esetén enyhítenek a korlátozásokon. Ez azonban még a harmadik hullám, a mutációk, és a szállítási problémák nélkül is kellően bizonytalannak tűnik.
Március 1-ig érvényben maradnak a jelenlegi korlátozások – mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Két esetben van lehetőség az enyhítésre: ha a mostaninál kevesebb lesz az aktív fertőzött, vagy ha jóval több vakcina áll majd rendelkezésre. A kormány korábban nem győzte cáfolni a 24.hu értesülését, amely szerint pünkösdnél előbb aligha számíthatnak nyitásra a vendéglátóhelyek és szállodák. Ennek fényében meglepőnek tűnik Gulyás Gergely csütörtöki bejelentése, hiszen az voltaképpen megerősíti, hogy május végénél hamarabb aligha lehet enyhítésről beszélni.
Az aktív fertőzöttek számának csökkenéséről Gulyás nem árult el konkrétumokat, így nem tudhatjuk, hogy a kormánynak mi számít lényegesen kevesebbnek. Jelen pillanatban hivatalosan kicsivel több mint 102 ezer aktív fertőzött van Magyarországon. A csúcsot tavaly december 19-én értük el, akkor közel 199 ezer aktív fertőzöttet tartottak nyilván. Negyven nap alatt nagyjából a felére esett tehát vissza ez a szám, az elmúlt két hétben viszont lelassult valamelyest a csökkenés, bár a tendencia így is egyértelmű. Ha ebben a tempóban halad tovább a járvány, akkor körülbelül két hónap alatt csökkenhet ismét a felére az aktív fertőzöttek száma. Hogy ez indokolja-e majd a lazítást, nem tudjuk, érdemes azonban felidézni, hogy tavaly október 27-én 45 ezer aktív fertőzött mellett a Magyar Orvosi Kamara a drasztikus szigorításokra szólította fel a kormányt.
A fenti csökkenés természetesen hipotetikus csupán, sok minden közbeszólhat, mindenekelőtt a vírus mutációi. Az elsőként Angliában felfedezett variáns már Magyarországon is fertőz, és az európai országok példáján jól látszott, hogy ahol ez a mutáns vált dominánssá, ott nagyon gyorsan felfutott ismét a járvány.
Biztosra a vakcinával mehetünk. Oltóanyag azonban alig érkezik hozzánk, amivel nem vagyunk egyedül, féltucat országot leszámítva mindenki a vakcinahiánnyal küzd. Hogy a helyzetet tovább súlyosbítsák, a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca is csak kevesebbet tud szállítani, mint arra korábban számítani lehetett. A magyar kormány így Kína és Oroszország felé vette az irányt, és mindkét helyről sikerült is vakcinát szerezni – papíron legalábbis. Az orosz Szputnyik V nevű oltóanyagból december végén érkezett 6 ezer adag tesztelésre, végül, jóváhagyta a magyar hatóság.
Bár ezzel a típussal kapcsolatban számos kérdés vár még tisztázásra, a kormány kétmillió adagot már megrendelt, ebből az első 600 ezer február végén érkezhet meg. Ez 300 ezer embernek elegendő, hiszen a többi vakcinához hasonlóan a Szputnyik V-ből is két oltás szükségeltetik. Az ígéretek szerint március végén érkezhet újabb egymillió adag, és április végén még 400 ezer. Ha minden a tervek szerint alakul, és a rendelkezésre álló oltóanyagot rövid időn belül sikerül felhasználni, május végére egymillió ember szerezhet védettséget.
Eddig egy hónap alatt kicsivel több mint 161 ezer embert sikerült beoltani a beérkezett alig valamivel több mint 200 ezer vakcinából. Bár korábban Orbán Viktor miniszterelnök azt állította, ha kellő mennyiségű vakcina áll rendelkezésre, egy hétvége alatt mindenki megkaphatja az oltást, aki jelentkezik, az eddigi tapasztalatok alapján ez a tempó nehezen elképzelhető. Feltételezve, hogy a Pfizer, a Moderna, és az AstraZeneca is képes lesz felpörgetni az EU-ban irányuló szállítást, április végéig, vagyis három hónap alatt akár az oroszhoz hasonló mennyiséggel is számolhatunk, ami azt jelentené, hogy május végére kétmillió ember szerezhet védettséget itthon.
Ha ehhez hozzáadjuk a Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora által sejtett átfertőzöttség alapján a betegségen már átesetteket, azaz nagyjából 2,5 millió embert, akkor az ország lakosságának közel fele immúnissá válhat a tavasz végére. Ez azonban még nem garancia a sikerre, elég csak megnézni az oltási versenyt vezető Izrael helyzetét, hogy megértsük, miért nem. A zsidó állam mára a lakossága csaknem felét már beoltotta – egészen pontosan ennyien kapták meg legalább az első oltást –, a járvány azonban napról napra újabb rekordokat dönt. Nehéz tehát megjósolni, hogy mi történik 50 százalékos immunitás mellett, a járvány visszaszorításához ugyanis a szakemberek szerint 70 százalékot kellene elérni.
Ha minden ideálisan alakul tehát, még május végén sem érhetjük el a nyájimmunitást, de egy biztonságosnak tűnő védelmet talán már igen. Ehhez persze az kell, hogy minden gyártó időben, és kellő mennyiségben szállítson, hogy a beérkezett vakcinákat a magyar hatóságok precízen és gyorsan fel tudják használni, hogy legyen kellő számú jelentkező az oltásra, és hogy a mutációk ne gyorsítsák fel újra a járványt. Nagyon sok a bizonytalanság, az az egy tűnik biztosnak csupán, hogy ha ragaszkodunk a Gulyás Gergely által csütörtökön mondottakhoz, akkor a kormány által korábban minden fórumon cáfolt májusi időpontnál korábban aligha számíthatunk érdemi lazításra.
