Az ombudsmanhoz és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO) is fordultak szakszervezetek az egészségügyi szolgálati törvény miatt – közölte az Összefogás az Egészségügyért akciószövetség. Az érdekképviseletek szerint a törvény azért alkotmánysértő, mert tiltja a kollektív szerződéseket, és átláthatatlanul korlátozza a sztrájkhoz fűződő alapvető jogot. Ezzel véleményük szerint nemzetközi egyezményeket is sért a törvény.
A szövetség tagjai – a Magyar Orvosok Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége – azért fordultak levélben az alapvető jogok biztosához, mert úgy gondolják, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló tavalyi törvény két passzusa súlyosan sérti az alaptörvényt.
A törvény ugyanis megszünteti az egészségügyi dolgozók jogát a kollektív alkuhoz és átláthatatlanul korlátozza a sztrájkhoz fűződő alapvető jogukat. Ezért arra kérték az ombudsmant, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a törvény és a végrehajtási rendeletek alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát.
Kifejtették: az egészségügyi szolgálati törvény megtiltja, hogy a hatálya alatt kollektív szerződést kössenek az érdekképviseletek a munkáltatóval, az érvényes kollektív szerződéseket pedig ez év január elsejével megszüntette egy kormányrendelet. – A kollektív alku joga alapvető jog, amelyet korlátozni csak rendkívül indokolt esetben, a szükségesség és arányosság alapelvei mentén lehet – szögezték le. Azt is kifogásolták, hogy a törvény indoklásában nincs kifejtve, miért volt szükség erre a lépésre, és a kormányzat sem adott magyarázatot erre. A korlátozást teljesen feleslegesnek és elfogadhatatlannak nevezték az egészségügyi munkavállalók esetében.
Szintén rendkívül súlyos korlátozásnak tartják a jogszabály sztrájkjoggal kapcsolatos rendelkezését, amely – a munkáltató helyett – a kormánnyal kötött megállapodáshoz köti a sztrájkjog gyakorlását. A törvény nem határozza meg, hogy e megállapodás pontosan kik között, milyen eljárásban, milyen határidővel és főként milyen tartalommal kötendő meg. Megállapodás hiányában viszont jogszerűen nem tartható sztrájk.
Ezek a korlátozások a szakszervezetek szerint nemcsak az alaptörvényben foglalt munkavállalói jogokat sértik, hanem a magyar kormány által aláírt nemzetközi szerződéseket is. A sztrájkjognak az egészségügyi szolgálati törvény szerinti korlátozása a szakszervezetek szerint ellentétes az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló ILO-egyezménnyel is, és úgy vélik: a törvény sérti az Európai Szociális Karta egyik cikkét is, amelyben a magyar kormány vállalta a dolgozók és munkáltatók közös konzultációinak elősegítését és a munkaügyi viták rendezéséhez szükséges megfelelő békéltető és önkéntes döntéshozatali mechanizmus megteremtését. Ezért a szakszervezetek hivatalos eljárás megindítását kezdeményezték az ILO-nál, és az el is indította az ügy vizsgálatát.
