Bár az eddig megismert koronavírus-variánsok ellen egyelőre hatékonynak bizonyulnak a különféle rendelkezésre álló vakcinák, bármikor megjelenhetnek olyan új mutációk, amelyek ellen ezek kevésbé hatékonyak – jelentette ki az InfoRádiónak Boldogkői Zsolt virológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezetője.
A koronavírus tüskefehérjének változásai jelentenek igazán komoly veszélyt, és különösen az mRNS alapú vakcinák hatékonysága kérdőjeleződhet meg. – Ugyanakkor mindez nem „igen-nem kérdés”, tehát nem arról van szó, hogy kedvezőtlen esetben nullára redukálódna a védőoltások által kiválasztott immunválasz, így például a momentán 95 százalék hatékonyságú Pfizer mondjuk csak 60 százalékos lenne – magyarázta a szakember.
Mint hozzátette, a modern vakcinákat, miután szintetikus alapúak, nagyon gyorsan újra lehet pozicionálni. Az viszont már megint más kérdés, hogy mekkora mennyiségben. Vagyis a modern vakcinák gyorsan továbbfejleszthetők, de a sorozatgyártásukhoz idő kell.
A szakember szerint a Covid-19 olyan RNS-vírus, amelynek a mutációs rátája nem túlságosan magas, de rengeteg embert megfertőz, ezért rengeteg lehetősége is van a változásra, amivel a jelek szerint él is a vírus. Ebben látja a fő problémát Boldogkői Zsolt.
Arra is emlékeztetett, hogy annak idején Európába is már egy, az eredeti kínaitól eltérő verzió, a D614G mutáció érkezett meg. A koronavírusoknak két fontos tulajdonsága van: az egyik a transzmisszibilitás, vagyis az átadhatóság, a másik a virulencia, vagyis az, hogy milyen hatást tud elérni.
Bár a mostani brit verzió esetében az az alapfeltevés, hogy 40-70 százalékkal gyorsabban terjed, a magyar virológus szerint ezt bizonyosan kijelenteni nem lehet, mert arányának hirtelen növekedése mással is magyarázható. Hasonló a dél-kaliforniai mutáns helyzete, amit a sajtó úgy emleget, mintha most bukkant volna föl, pedig már tavaly júliusban fölfedezték.
Ugyanakkor az, hogy több halálesetet okoz, esetleg csak súlyosabb következményei lennének akár a kaliforniai, akár a brit mutánsnak, nem egy szilárd kijelentés – hangsúlyozta a SZTE Orvosi Biológiai Intézetének vezetője.
