November óta nem árulja el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), hogy mekkora összegért cserélt gazdát az ország legdrágább villaépülete, a budai Vár oldalában álló Lónyay-Hatvany-villa. A hányattatott sorsú, korábban a Matolcsy-féle Pallas Athéné Alapítványok által 4,6 milliárd forintért vásárolt, és legalább ennyiért felújított/befejezett épületet a kormány tavaly a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA) ajándékozta.
A villa Ybl Miklós tervei alapján készült el 1872-ben, az építtető Lónyay Menyhért akkori miniszterelnök volt, akinek a beruházás megindításához módosíttatnia kellett az építési törvényt. Politikai ellenfelei egyebek mellett a fényűző palota körüli botrányokra hivatkozva követelték a miniszterelnök távozását. Nem kellett sokáig várniuk, hiszen Lónyay Menyhért hamarosan saját párttársai bizalmát is elveszítette, és távozni kényszerült. A volt kormányfő puhára esett természetesen: a korrupcióval vádolt politikus a Magyar Tudományos Akadémia elnöki székébe vitorlázott, és a tisztséget 1884-ben bekövetkezett haláláig betöltötte.
Ezt követően több átmeneti lakója volt a villának, amelyet 1923-ban (más források szerint 1915-ben) Hatvany Ferenc vásárolt meg. A hatalmas vagyonnal rendelkező cukorgyáros család leszármazottja, Hatvany Lajos író öccse, Magyarország egyik legjelentősebb műgyűjtője volt. Gyűjteményében egyebek mellett El Greco, Delacroix, Ingres, Corot, Degas, Renoir, Manet és Cézanne alkotásai is szerepeltek. De Hatvany birtokában volt Courbet a korban nagy botrányt kiváltó, fedetlen női nemi szervet ábrázoló A világ eredete című festménye is, amely a villa fürdőszobáját díszítette (a képet tulajdonosa a második világháború után kimenekítette az országból, Párizsban 1,5 millió frankért kelt el egy árverésen, az új gazdája Jacques Lacan pszichoanalitikus lett.).
Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, kiégett, két évvel később lebontották. A helyén játszóteret létesítettek, ám a hivatalban elmulasztották állami tulajdonba venni, így az egykori villa hűlt helyét a rendszerváltás után sikerrel igényelték vissza az örökösök. Nem gyönyörködtek azonban hosszan a festői látványban, a telket a Bognár Botond vezette Budapanoráma Kft.-nek adták el. És mivel nem csupán az állami tulajdonbavétel maradt el korábban, közparkká nyilvánításról is megfeledkeztek az illetékesek, a cég beépíthette a területet. Egyetlen megkötés volt: az eredeti épület pontos mását kell felhúzni.
Az új tulajdonos bele is fogott a projektbe, de a gazdasági válság keresztülhúzta a számításait, s az épület 2012-ben az ingatlanhirdetések között bukkant fel, mint Magyarország legdrágább villája. Két év várakozás után a Magyar Nemzeti Bankhoz köthető Pallas Athéné Alapítványok vásárolta meg körülbelül 4,6 milliárd forintért.
Az épület befejezését arra a RAW Development Kft-re bízták, amely többek között Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám gazdasági melléképületként elhíresült balatonfüredi panorámás nyaralóját is építette. A céget nem mellékesen Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás egyik érdekeltsége hozta létre néhány hónappal az előtt, hogy az alapítvány elkezdte a Lónyay–Hatvany-villa munkálatait. A kivitelezés műszaki ellenőrzéséért a DVM Design Kft. felelt, amelynek két tulajdonosa is ügyvezető az Eiffel Palace Kft.-ben, amelytől az MNB 2014-ben megvásárolta az Eiffel Palace irodaházat. Az épület kivitelezésére kiírt közbeszerzést a Magyar Építő Zrt. nyerte el 4,49 milliárd forint értékben. A homlokzat díszkivilágításának tervezéséről Tiborcz István hírhedt cégével, az Eliosszal írtak alá szerződést. Mindent egybevetve a vételárral együtt a Pallas Athéné Alapítványok több mint 10 milliárd forintot ölt bele a Lónyay-Hatvany-villába.
Itt azonban nem ért véget az épület története, hiszen a palota 2019 júliusában a Kasselik-ház Ingatlanfejlesztő Zrt-hez vándorolt. A cég a Vörösmarty téri Kasselik-ház üzemeltetőjeként volt ismert korábban. Az egykori Luxus Áruház épületét a Pallas Athéné Alapítványok 2015-ben vásárolta meg 5 milliárd forintért, majd 2019-ben továbbadta a német-francia székhelyű AEW-nek 5,8 milliárdért. A Kasselik Ingatlanfejlesztő vezetésében szerepet kapott Matolcsy György rokona, Szemerey Gabriella is.
Nem a Kasselik-ház lett azonban a végállomás, az állam 2020 szeptemberének végén megvásárolta a villát, hogy bő két hónappal később tovább is adja, az épület az MNV-től a BLA-hoz került. A földhivatali bejegyzés december 4-i, azóta szeretnénk megtudni, hogy a Pallas Alapítványok mennyiért adták el a villát a Kasselik-háznak, az állam mennyit fizetett érte, és milyen körülmények között adta tovább a BLA-nak.
Azért lehetnek izgalmasak az adás-vétel körülményei, mert a Matolcsy-féle alapítványok által közpénzből megvásárolt és szintén közpénzből felújított villa feltehetően nem ingyen került egy, a jegybankelnökhöz sok szállal kötődő céghez, majd onnan az államhoz, és végül egy újabb pénznyelő alapítványhoz. Nem ártana tudni, hogy a már elköltött bő tízmilliárdon felül mennyibe került az adófizetőknek az épület, amelyet már elkészültekor is a korrupció szimbólumának tartottak.
Az Antall József köréből indult BLA – amelynek a kilencvenes években a karrierje elején álló Rogán Antal volt a titkára – két évtizednyi visszafogott működés után, 2010-től egyre jelentősebb állami támogatásokat könyvelhetett el. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetéséből 2018-ban már több mint egymilliárd, 2019-ben és tavaly pedig egyaránt 3,5 milliárd forinttal gazdagodtak.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke Dezső Tamás asszirológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának korábbi dékánja, a Migrációkutató Intézet vezetője. A testület tagja Illés Géza Márton, a Fidesz-közeli háttérember, Tombor András ügyvédje, aki a Népszava cikke szerint az orosz Metrovagonmas jogi képviselője volt a hármas metró szerelvényeinek felújításáról szóló szerződés megkötésekor; a „Habony Árpád bizalmi embere” kétes eposzi jelzővel büszkélkedő Kobza Miklós, Orbán Viktor egykori fotósa, az MTVA korábbi sajtófőnöke, aki tavaly a Szegedi Tudományegyetemen végzett különös munkája kapcsán került a hírekbe; és végül Szarka Gábor egykori gépesített lövész ezredes, a Honvédelmi Minisztérium korábbi kabinetfőnöke, legújabban pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem mindenre elszánt kancellárja, aki bátran szállt szembe az intézményt elfoglaló diákokkal.
A Varga Judit igazságügyi miniszter által tavaly november elején benyújtott Alaptörvény-módosítás ráadásul jelentősen megnehezíti a (Fidesz-közeli) alapítványok működésének kontrollját. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, hogy megerősítsék a vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való függetlenségét, de a módosítás tökéletesen alkalmas arra is, hogy egy esetleges kormányváltást követően háborítatlan maradjon az alapítványokba kimenekített NER-vagyon.
Ugyancsak a kilencedik módosítás részeként tisztázná a kormány a közpénz fogalmát is: „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Korábban éppen a Matolcsy György-féle alapítványok bonyolódtak elméleti vitába a közpénz definíciójáról. A diskurzus végén a többek között a Pallas Athéné Alapítványokhoz vándorló százmilliárdok, mint ismert, „elvesztették közpénz-jellegüket”. Az alaptörvény módosításának köszönhetően hasonló gondokkal feltehetően már sem a jegybank alapítványainak, sem a BLA-nak nem kell megküzdenie.
A villa ügyében sem a BLA, sem az MNV nem reagált lapunk megkeresésére. Utóbbi a közérdekűadat-igénylésünket is figyelmen kívül hagyta, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk segítségért. Amint kiderülnek az épület adásvételének részletei, újabb cikkben számolunk be azokról.
