Kapcsolatot találtak a BCG-oltás és a koronavírus-fertőzés között szegedi kutatók

Kapcsolatot találtak a BCG-oltás és a koronavírus-fertőzés között szegedi kutatók

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Karának kutatói 802 olyan közös fehérjerészletet találtak a BCG-oltás és SARS-CoV-2 vírus között, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni immunválaszban írta a felsőoktatási intézmény csütörtökön a honlapján, amit az MTI szemlézett.

A szakirodalomban közismert, hogy a BCG-oltás más – például különböző légúti – fertőzések ellen is véd. Az oltás e védő szerepét a koronavírus-fertőzés esetében is felvetették. Különösen a járvány első hullámában figyelték meg, hogy azokban az országokban, ahol az oltási programot felfüggesztették vagy be sem vezették – mint például Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban –, a járvány drámai mértékben követelt áldozatokat. Ahol viszont a népesség nagy része megkapta ezt a vakcinát, alacsonyabb volt a fertőzések előfordulása és súlyossága – utalt az előzményekre az SZTE Orvosi Mikrobiológiai Intézet docense, Virok Dezső.

Ezt az is magyarázhatja, hogy a BCG-oltásban és a SARS-CoV-2 vírusban olyan hasonló fehérjerészletek találhatók, amelyeket az immunrendszer az oltás után „megtanul”, és a későbbi SARS-CoV-2 fertőzésnél felismeri és védekezik a vírus ellen. Ezt a jelenséget keresztimmunitásnak nevezik – magyarázta a kutató. A kutatók a BCG-oltással kapcsolatos további laboratóriumi vizsgálataikat a magyarországi BACH (BCG-vel a Covid-19 ellen hazánkban) program támogatásával folytatják.

A Virok Dezső és munkatársai által a rangos Clinical and Translational Immunology folyóiratban megjelent közlemény eredményei fontosak lehetnek a BCG-oltás és a koronavírus-fertőzés immunológiai kapcsolatának felderítésében. A szakemberek 112 olyan hasonló fehérjerészletet találtak, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni úgynevezett T-sejtes immunválasz működésében. Emellett azonosítottak 690 olyan hasonló fehérjeszakaszt, amelyek a vírussal szembeni ellenanyag-válaszért lehetnek felelősek. Az egyik ilyen közös fehérjerészlet a vírus tüskefehérjéjének azon részén helyezkedik el, amelyhez ha ellenanyag kapcsolódik, akkor semlegesíti a kórokozót.

A BCG-oltás egy legyengített kórokozót tartalmazó vakcina, amely az emberre nem veszélyes, de a tuberkulózis megelőzésére alkalmas immunválaszt alakít ki. A vakcinát 1954-től Magyarországon is kötelezően alkalmazzák.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.