Méltatlanul pontatlan és elnagyolt tartalmú tájékoztató dokumentumokat készített a kormány az EU-s fejlesztési alap 2021-2027 közötti hazai felhasználásáról. Az ügyben kiadott közlemény szerint ezeknek a dokumentumoknak – Partnerségi Megállapodás, az operatív programok és Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve – a szégyenteljes minősége is tökéletesen tükrözi azt, ahogyan a kormány lenézi a szociális és társadalmi partnereket, akikkel jó, ha egyáltalán szimulál egyfajta látszatkonzultációt – olvasható a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) pénteki közleményében.
Kordás László, a szövetség elnöke szerint ekkora pénzügyi forrásnak a felhasználásáról nem dönthet önállóan a kormány, ez az irdatlan nagy pénz nem vándorolhat a hatalomhoz dörgölődző haverok zsebébe. A MASZSZ elvárja, hogy a kormány az uniós támogatási lehetőséget a társadalom és a gazdaság számára biztonságot eredményező módon használja fel. A részleteket azonban nem önállóan, hanem széleskörű és alapos egyeztetési folyamat során kell kidolgozni.
A MASZSZ közleményére reagálva 40 civil szervezet a MASZSZ-hoz eljuttatott levélben adott felháborodásának hangot, hogy az ország számára kiemelten fontos támogatási összeg elosztásáról a kormány érdemi párbeszéd nélkül akar dönteni.
Az ügyben megkerestük Kordás Lászlót. aki a következőket nyilatkozta lapunknak:
– A 40 szervezet levele arról szól, hogy milyen elvek mentén kellene folytatni az unió által is elvárt társadalmi párbeszédet az érdekvédelmi és civil szervezetekkel a hazánkba érkező uniós pénzek felhasználásáról. Az egyirányú kommunikáció – hogy kitesznek a honlapra egy igencsak elnagyolt, számok nélküli szöveget, és ahhoz lehet hozzászólni – nem párbeszéd, nem egyeztetés. Arra lenne szükség, hogy a kormány az érintett szervezetekkel leüljön, és egymás véleményét meghallgatva valódi párbeszéd során dőljön el az uniós pénzek felhasználása. Egyébként Európában mindenütt így tesznek. Annál is inkább fontos lenne valódi társadalmi párbeszédet folytatni, mert hatalmas összegről, évente a magyar bruttó hazai termék (GDP) négy százalékáról van szó. Az összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy a magyar egészségügyre a pandémiás időszakban a GDP 4,6 százalékát költjük. Ez a jövőnk, nem szabad ezeket a pénzeket elherdálni.
Kérdésünkre az elnök elmondta, saját elképzeléseiket feltöltötték a minisztérium honlapjára, de azokról, ahogy korábban, úgy ezúttal sem kaptak visszajelzést. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az Európai Szakszervezeti Szövetségen (ETUC) keresztül véleményüket eljuttatják az Európai Bizottsághoz is. Reményeik szerint a testület kiemelten fogja figyelni a magyarországi pénzfelhasználást, márcsak azért is, mert az elmúlt hétéves ciklusban hazánkban találták messze a legtöbb szabálytalan pénzfelhasználást. A tisztességes, minden érdekelt szervezet bevonásával történő egyeztetésre pedig bőven van idő, hiszen áprilisig kell befejezni a társadalmi egyeztetéseket.
Az egyeztetések elmaradása ellen korábban már Karácsony Gergely főpolgármester is felszólalt, amikor Facebook-bejegyzésében a következőket írta:
„Hiába a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a legnagyobb önkormányzati érdekvédelmi szervezet hazánkban, a kormánytól semmilyen tájékoztatást, előkészítő anyagot, egyeztetésre való felkérést nem kapott a 2021–2027-es EU-s pénzügyi támogatásokkal kapcsolatban.
Mindeközben a kormány folyamatosan arról kommunikál, hogy egyeztet az önkormányzatokkal. Kikkel? Erre keresi a választ Gémesi György, a MÖSZ elnöke Orbán Balázs államtitkárnak írt levelében. „Magyarország érdeke, hogy az Európai Uniótól érkező támogatás végre ne csak kevesek gazdagodását, hanem a többség javát szolgálja!”
Gémesi György, a MÖSZ elnöke Orbán Balázsnak küldött levelében azt is nehezményezi, hogy Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve mindössze 13 oldalas, és általánosságokon kívül semmi konkrétum nem szerepel benne, mindössze felsorolják, hogy mely területeken szeretnék felhasználni az uniós támogatásokat. Majd szóvá teszi, hogy bár az államtitkár azt nyilatkozta, más szervezetek mellett az önkormányzati szövetségekkel is egyeztettek, erről szó sincs, hiszen a lakosságarányosan legnagyobb MÖSZ semmiféle tájékoztatást nem kapott a tervekről, illetve – az államtitkár nyilatkozatával szemben – szó sem volt arról, hogy felkérjék a szövetséget az együttműködésre.
Korábban a Reuters hírügynökség arról adott hírt, hogy az Európai Unió vezetői azt kérték a magyar kormánytól, még azelőtt változtassák meg a közbeszerzési törvényt a rendszerszintű csalások megelőzése érdekében, hogy hozzájuthatna a helyreállítási alap 750 milliárd eurójából Magyarországnak járó támogatásokhoz.
A brit hírügynökség értesülését Gulyás Gergely kancelláriaminiszter cáfolta, amikor arról beszélt, hogy sem informális, sem hivatalos megkeresés nem érkezett Brüsszelből a közbeszerzésekkel kapcsolatosan.
A Portfolió közben kiderítette, hogy valóban nem érkezett sem informális, sem hivatalos megkeresés a magyar közbeszerzések ügyében Brüsszelből, azonban a tavalyi ajánlások között van egy bekezdés, amelyben többek között azt írják, „az Unió által társfinanszírozott projektekhez kapcsolódó közbeszerzések elmúlt években végzett bizottsági ellenőrzése rendszerszintű hiányosságokat tárt fel, és rámutatott a közbeszerzés ellenőrzési rendszerének gyengeségeire.”
Az ajánlások végén pedig szerepel egy mondat, amelyben a következőkre szólítják fel a magyar kormányt: „Javítsa a versenyt a közbeszerzések terén." A portál értesülése szerint az történhetett, hogy a Reuters újságírója egy munkaközi anyagot láthatott, amely végül nem került bele abba a január 26-iki dokumentumba, amelyre hivatkozott a hírügynökség cikke. A cikkben arról is szó esik, hogy a legnagyobb alapból (RFF) csak akkor lehet pénzhez jutni, ha minden ország teljesíti az országspecifikus ajánlásokban foglaltakat. Az üzleti portál egy másik cikkében arra is rámutat, hogy a kormány a Magyar Közlönyben február 2-án megjelent rendeletben jelentősen átalakítja a közbeszerzési rendszert.
