Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a kormány védettségi igazolványt vezet be, amelyet azok kaphatnak, akik már átestek a fertőzésen, vagy megkapták a védőoltást. A részleteket a pénteken megjelent kormányhatározat tisztázta.
Ezek szerint háromféle módon lehet igazolni a koronavírus elleni védettséget: ha valaki megkapta a védőoltást, vagy igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen, illetve ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott erről vagy nem készült erről teszt és utólag elvégzett ellenanyag-vizsgálat igazolja a fertőzésen való átesését is.
Azoknak, akik megkapták a védőoltást, nem kell igényelniük az igazolványt, az állam automatikusan kiküldi számukra. A védőoltást igazoló kártyának nincs érvényességi ideje. Akik bizonyítottan átestek a betegségen, a fertőzésből való felgyógyulás napja jelenti a védettség kezdetét, ha pedig csak pozitív teszttel rendelkezik, akkor az utolsó eredményt követő 10. naptól számítva kezdődik az igazolvány érvényességi ideje, ami 6 hónapig tart.
Ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott erről vagy nem készült erről teszt, akkor igazolhatja a fertőzésen való átesését ellenanyag-vizsgálattal is, melynek összege 11 ezer forint. És még 3 ezer forintot fizetnie kell az igazolvány kiállításáért. Ez esetben az igazolvány 4 hónapig érvényes.
Számos országban tervezik már hónapok óta a védettséget bizonyító igazolások rendszerét, amely lehetővé tenné az óvatos nyitást, és a gazdaság újraindítását. Feltehetően ez a rendszer alapozza majd meg a tavaszi-nyári turizmust is, nagyon leegyszerűsítve, aki bizonyítottan védett, az utazhat. Az Európai Bizottság elnöke sem ellenezne egy európai uniós oltási igazolványt, ahogy arról Ursula von der Leyen az athéni Ta Nea nevű napilapnak adott interjújában beszélt. Igaz, a bizottsági elnök szerint persze európai szintű szabályozásról akkor lesz majd érdemes vitát nyitni, ha már a lakosság nagy része megkapta a védőoltást.
Ezekhez a kezdeményezésekhez illeszkedve született meg a döntés nálunk is az igazolásokról. Az ötlet logikusnak tűnik, a megvalósítás azonban számos eddig meg nem válaszolt kérdést vet fel.
Nem igazán érthető például, hogy miért kerülnek hátrányos helyzetbe azok, akik a hatóságok hibájából maradtak ki az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) nyilvántartásából. Októberre nyilvánvalóvá vált, hogy a tesztelés és kontaktuskutatás összeomlott, a háziorvosok sok esetben már ki sem küldték a mentősöket mintát venni, mert tudták, hogy hetek múlva sem lenne eredmény. Rengeteg beteg úgy esett át a fertőzésen, hogy esélye sem volt bizonyítani azt, hiszen nem végeztek tesztet. Nekik most 14 ezer forintot kell fizetniük, és két hónappal rövidebb időre kapják csak meg az igazolást, mint azok, akikre korábban futotta a magyar egészségügy erejéből.
Az sem igazán érthető, hogy bár a fertőzést követő védettségről hivatalos vélemény eddig nem született, mégis 4, illetve hat hónapra adják ki az igazolást. Több kutatócsoport is igazolta, hogy hónapokkal a betegséget követően is találtak még a szervezetben ellenanyagot, de sok példát láttunk az ellenkezőjére is. Az érvényességi időt feltehetően szakemberek jelölték ki, de ha így is volt, a kormánynak nem ártott volna kommunikálnia ezt, egyértelművé téve a kilátásokat.
Kérdésessé tehetik az igazolás indokoltságát a vírus fertőzőbb mutációi is. Hetek óta szerepel a hírekben a brazíliai Manaus városa, amely tavaly a kutatók szerint elsőként érte el a világon a nyájimmunitást, miután a kétmilliós település lakóinak legalább háromnegyede elkapta a fertőzést. Ez az eddigi tudásunk szerint azt jelenthette volna, hogy az emberek hónapokra védetté váltak, ehhez képest Manausban ismét tombol a járvány. A szakemberek egyelőre nem tudják biztosan, mi állhat a jelenség hátterében, de elképzelhető, hogy a brazil mutáció képes felülkerekedni még a védetté vált szervezett immunrendszerén is. És a dél-afrikai, illetve a brit variáns kapcsán is hallhattunk korábban ilyen véleményeket. Ha ez így van, akkor értelmét veszti a fertőzésen átesettek igazolása, hiszen az Európát hamarosan teljesen letaroló mutációk ugyanúgy megfertőzhetik a védettnek nyilvánított embereket is.
A tavaszi, de különösen az őszi tesztelési tapasztalatokat követően az is érdekes, hogy a kormány laborvizsgálatra küldi a fertőzésen vélhetően átesetteket. A hatóságok a normál működés mellett sem bírták a terhelést. Itthon a napi 30 ezer körüli teszt bizonyult a plafonnak – azóta pedig ez 20 ezer körül mozog –, miközben a 9 millió lakosú Izraelben 80 és 120 ezer között, a 8,8 milliós Ausztriában 20 és 100 ezer között, a 10,2 milliós Portugáliában pedig 30 és 70 ezer közötti tesztet végeztek naponta az elmúlt hetekben. Vagyis lehetne és az emelkedő számok alapján kellene is sokkal többet tesztelni, ez a kapacitáshiány eddig sem ment, és most sem sikerül. Így azonban nehéz elképzelni, hogy miként fogja bírni a rendszer a rázúduló tömeget.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint mára 4 millió ember eshetett át a betegségen, közülük azonban csupán nagyjából 386 ezer embernél bizonyították a fertőzést, vagyis legalább 3,5 millió olyan korábbi fertőzött él az országban, aki megkaphatná az igazolást, ám ehhez bizonyítania kell, hogy ellenanyagokat termel a szervezete. S bár az ellenanyag-vizsgálat egyszerűbb és gyorsabb a PCR-tesztnél, nehéz elképzelni hogy ezt a 3,5 millió embert azonnal – nagyon rövid idő alatt – letesztelik. Máshogy azonban nem lenne értelme, hiszen ha hónapokig elhúzódik a tesztelés, értelmét veszti a 4 hónapos érvényességi idő.
A három opció közül, mindezek után, egyértelműen az oltás jelent valódi védettséget, és ez a változat tűnik a legegyszerűbbnek. Már ami az igazolás részét illeti, az oltási terv ugyanakkor nem ígér sok jót. Bár Gulyás Gergely ígérete szerint a jövő héten érkezik egy 500 ezres vakcina-szállítmány Kínából, a valós mennyiség jó eséllyel változhat. Ahogy változott például az orosz Szputnyik V esetében is, amelyből Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi tájékoztatása szerint februárban 600 ezer adagnak kellene érkeznie, ehhez képest ennek csak a harmada, 200 ezer jön ebben a hónapban. Nem csoda, hiszen nem csupán a nyugati gyógyszercégek küzdenek kapacitáshiánnyal, de az orosz és a kínai gyártók is. Így pedig, ahogy az már az első orosz szállítmány esetében bebizonyosodott, sosem mehetünk biztosra a nagy ígéretek kapcsán.
Mindezek alapján, kissé talán túlzónk tűnik Orbán Viktor miniszterelnök ígérete arról, hogy húsvétra mindenki beoltanak, aki jelentkezett. Különösen, ha az orosz és kínai vakcinákkal szembeni lakossági ellenérzéseket is számításba vesszük.
Ha nem sikerül felpörgetni kellően az oltás tempóját, akkor értelemszerűen kevesen kaphatják meg az igazolványt, ami újabb aránytalanságokat eredményezhet. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy azonos korú és egészségügyi státuszú jelentkezők között csupán a vakszerencse dönt, és sokan azért kerülnek hátrányba, és várhatnak jóval tovább az igazolványra, mert nem érkezik kellő számú vakcina. Akárhogy alakul is, ez a helyzet komoly feszültségeket kelthet, különösen, ha az igazolvány valódi előnyöket biztosít majd a tulajdonosának.
