Noha már lassan két éve állnak a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) új lakásotthonai Hajdú-Bihar megye négy településén, azok még mindig lakatlanok. Lapunk információi szerint ugyanakkor hamarosan beköltözhetnek az ellátottak: feltűnően nagy ugyanis a sürgés-forgás a Püspökladányban, Bárándon, Szerepen és Derecskén felhúzott házak körül, folyamatosan érkeznek a bútorok és más felszerelések. Információink szerint a szociális csúcshivatalként létrejött SZGYF-nél tavaszi beköltözéssel számolnak.
A fejlesztés egy országos, közel 20 milliárd forintos uniós támogatású program része, amelyből 2,4 milliárd forint jutott a bihari térség nagy, lakott területtől távoli szociális otthonainak felszámolására, az ott lakó szenvedély- és pszichiátriai betegek, értelmi fogyatékosok életének minőségi javítására. Az ellátottak az említett településeken 10-12 személyes, lakott területen épített lakásotthonokba költöznek át.
A beruházásra finoman szólva is visszásságok árnyéka vetül: a program alapját jelentő szakmai terv kétharmadát például az internetről ollózták össze. Továbbá az SZGYF megrendelésein és a fideszes önkormányzatok közbeszerzési pályázatain taroló hajdúböszörményi Tömb 2002. Kft. nyerte el a hajdú-bihari építkezéseket. A cég ugyanis egy olyan személy (Mező Barna) lakásába bejegyezve működött, aki az SZGYF-nél fejlesztési igazgatóként dolgozott.
A házakat és a szolgáltató központot idestova két éve felépítették, ám az átadás folyamatosan tolódott, egymást érték a szerződésmódosítások különböző okokra hivatkozva. Ráadásul Szerepen a műszaki ellenőr elsőre nem vette át a beruházást, mert a cég elfelejtett kutat fúrni. Majd amikor később lefúrtak, nem találtak vizet. Máshol pedig a gáz bekötése maradt el.
Bár Püspökladányban jelentős tiltakozás kísérte, mégis átverték a beruházást a lakosságon. A 14 ezer lelkes településen a 11, illetve a 12 ellátott befogadására alkalmas otthonok ellen azért keltek ki a környékbeliek, mert csak akkor értesültek arról, hogy mi készül, amikor megjelentek a munkagépek az egyébként állami tulajdonú telken. Mint arról beszámoltunk, elmaradt a lakosság érzékenyítése is, vagyis az itt élők felkészítése a beköltöző betegek fogadására. Árulkodó, hogy SZGYF időközben felmentett megyei vezetője azt a fórumot is érzékenyítésként próbálta bemutatni, amelyet a felháborodás miatt trombitáltak össze. Kezdetben az akkori fideszes városvezetés is asszisztált a beruházáshoz, később azonban az önkormányzat az elutasítás mértékét látva beleállt a konfliktusba.
A városvezetés megpróbálta a telket és az akkor még közel sem kész épületeket megvásárolni, azok bölcsődévé alakítása is felvetődött. Az SZGYF viszont olyan sokat – 178 millió forintot – kért az ingatlanokért, amennyit az önkormányzat képtelen volt kifizetni. A vita addig mérgesedett 2019-ben a főigazgatósággal, hogy az önkormányzat nem adta meg a hozzájárulását a telek előtt húzódó árok feletti bejáró elkészítéséhez. Ezt a bíróságon támadták meg, ám a testület végül az engedély kiadására kötelezte az önkormányzatot, így időközben elkészültek a bejárók.
Legutóbbi látogatásunk óta – amikor parlagfüvesen, gazzal benőve, a kerti vécét pedig bedőlve találtuk – mostanra már kamerák is kerültek az épületekre. A 2019-ben felállt új önkormányzat pedig kiegyezett az SZGYF-fel. A függetlenként megválasztott Tóth Lajos polgármester érdeklődésünkre azt mondta, a tiltakozók által támasztott feltételek mentén kezdeményeztek tárgyalást az állami csúcshivatallal. Ennek eredményeként készült el a telek túloldalára vezető új bejárat. Erre vonatkozó kérdésünkre a főigazgatóság azt írta, hogy azt az önkormányzattal együttműködve hozták létre. Úgy tudjuk, az új út költsége az egyik debreceni intézmény büdzséjét terhelte. Azt is ígérték a helyieknek, hogy ezt a bejáratot fogják majd a betegek és az alkalmazottak használni a mindennapokban. Mivel az új épületek közel vannak a családi házakhoz, zárt kerítést is kértek a szomszédok. Elvileg ezt is megépítik. Egyébként jelenleg az épületek – ahogy a többi településen lévőnek is – a szolgáltatói nyilvántartásba vételi eljárása zajlik. A beköltözésre ezt követően kerül sor – írták. Úgy tudjuk, a megyei igazgatóságon tavaszi költözéssel számolnak.
Azt is megkérdeztük, hogy mennyibe kerül havonta az épületek őrzése, ám erről csak annyit közöltek, hogy a vagyonvédelmet biztosítják.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/8. számában jelent meg, február 19-én.
