Az ATV Egyenes Beszéd vendége volt kedden Helmeczy László ügyvéd, a csengeri örökösnőként elhíresült Sz. Gáborné jogi képviselője. Hétfőn a parlamentben is téma volt Sz. Gáborné –aki egy újabb házasság révén már a P. Mária nevet viseli – és Kósa Lajos története.
Az LMP-s Csárdi Antal szerint a hatóságoknak érdemes lenne feltenniük a kérdést: életszerű-e az, hogy Kósa Lajos teljesen természetesnek gondolta, hogy neki sokmilliárdos ajándékokat juttatnak. Azt is firtatta, vajon Kósa Lajos alkalmas-e arra, hogy vezető tisztséget töltsön be, méltó-e arra, hogy ő vezesse a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságát, illetve, hogy az operatív törzs tagja legyen. Még azt is hozzátette, függetlenül attól, hogy Kósa Lajos „ennyire ostoba módon bedőlt” az átverésnek, a magyar hatóságoknak azt is vizsgálnia kellene, hogy „mi a helyzet a befolyással üzérkedéssel”.
Mindezek után Helmeczy László arról beszélt Rónai Egon műsorvezetőnek, hogy Kósa Lajos mennyire nem szerepel az 50 oldalas vádiratban. Pedig nyilvánosságra került, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda kihallgatta Kósa Lajost, a feleségét és az édesanyját is, és Kósa maga ismerte el, hogy négyszer járt Svájcban P. Máriával.
Az ügyvéd az előkészítő tárgyaláson indítványozta Kósa Lajos meghallgatását, az ügyész azonban ellenezte a javaslatot. Helmeczy ezután arról beszélt, hogy „eljutottunk ebben a jogállamban addig, hogy az ügyészség bead egy vádiratot úgy, hogy úgy tűnik, ha kormánypárti képviselő érintett – márpedig nem valami pozitív relációban – akkor hát ezt meg sem kell hallgatni.”
A műsorvezető kérdésére az ügyvéd elmondta, közölte ügyfelével – aki váltig hisz benne, hogy létezik a hagyaték –, hogy amennyiben tisztában volt azzal, hogy nincs örökség, és így vett fel hitelt arra, akkor az csalásnak számít. Majd feltette a kérdést, hogy vajon csak Kósa Lajost lehet megtéveszteni, védencét pedig nem, illetve vajon miért ment négyszer Svájcba Kósa Lajos.
Szavai szerint majd megkérdezik Kósa Lajost, miért gondolta, hogy jogosult több százmilliós ajándékot elfogadni. Kérdésre válaszolva az ügyvéd arról is beszélt, hogy a perbe becsatolták ugyan a közjegyzői okiratot, hogy az 1300 milliárd forintos vagyont kezelni fogja Kósa, de az ügyész ezt nem akarja felhasználni.
Az ügyvéd azt is elmondta, hogy védence és Kósa között 2012 és 2018 között igen jó volt a kapcsolat, majd az ügy felszínre kerülését követően a politikus azt állította, hogy ő is sértett, mert becsapták, illetve igaztalanul állította, hogy védencét csalásért már elítélték. Azt is furcsának találja, hogy a rendőrség csak ezt követően kezdte keresni a sértetteket, ugyanis azok nem maguk jelentkeztek, hogy becsapták őket. Arról is beszélt, hogy akad olyan sértett, akinek 700 millió körüli kára van, de mégsem kéri annak megtérítését, és nem is akar részt venni a tárgyaláson. Hozzátette azt is, hogy ez az összeg kisebb, mint a Kósa Lajos feleségének vagy anyjának adott egyszeri 800 milliós ajándék.
Végül arról is beszélt, furcsállja, hogy Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnökeként egy ekkora összegről szóló megbízás esetén nem vette igénybe a titkosszolgálatok segítségét, hogy kiderítse, mi rejtőzhet egy ilyen megbízás mögött. Különösen, hogy a levelezésben benne volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének és Angela Merkel német kancellár neve is.
Mint ismert, a „csengeri örökösnő” ügye 2018 tavaszán robbant ki (az akkor még Simicska Lajos birtokában levő és kormánykritikus Magyar Nemzetben), amikor előkerültek bizonyos papírok, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy Kósa szövetkezett Sz. Gábornéval, és elfogadta – a közjegyzői kamara elnöke előtt –, hogy ő kezelje az asszony állítólagos 1300 milliárd forintos örökségét, és azon államkötvényeket vásároljon. A közjegyző által hitelesített papírokon az is szerepelt, hogy az 1300 milliárd forintból 800 milliót Kósa Lajos anyjának kell ajándékozni.
P. Máriáról a fideszes politikus akkor még azt gondolta, hogy mesés vagyon örököse. Ma már biztosan nem hiszi ezt, hiszen P. Mária jelenleg a rácsok mögött van, csalással vádolják. A vádirat szerint húsz embertől kért kölcsön mintegy 780 millió forintot egy – a valóságban nem létező – örökség felszabadítására.
