Csizmadia Ervin: Jövőre nagy valószínűséggel véget ér a 2010 óta tartó kétharmados korszak

Csizmadia Ervin: Jövőre nagy valószínűséggel véget ér a 2010 óta tartó kétharmados korszak

Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j-b) az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Jövőre nagy valószínűséggel véget ér a 2010 óta tartó kétharmados korszak – mondta a Népszavának adott interjújában Csizmadia Ervin politológus.

„Minden párt olyan eredményt ér el, amit az ellenfelei megengednek neki. A 2010-es érthető földcsuszamlásszerű Fidesz-győzelem után 2014-ben és 2018-ban már vastagon kellett hozzá az ellenzék is. Jövőre viszont – nagyon úgy tűnik – az ellenzék összedolgozva indul, és nagyon is okozhat meglepetést, akár győzhet is” – mondta.

Szerinte az elmúlt tíz év nagy részében nem volt kormányképes az ellenzék, viszont úgy látja, hogy a politikában vannak korszakok, amikor felborul az egyensúly kormány és ellenzéke között. Erre példának Margaret Thatcher és a Tory párt tizenhét éves uralmát hozta, amely „jól kifejezte a korabeli közszellemet, s ehhez képest a Munkáspárt akadékoskodónak tűnt”. „Olykor sok időnek kell eltelnie, hogy egy ellenzék magára találjon. A brit példához képest még fórban is van a hazai ellenzék, hiszen már tizenegy év elegendő volt ahhoz, hogy összeálljon. Blair tizenhét év Tory-kormányzás után nyert választást a Munkáspártnak; a mostani magyar ellenzék ezt tizenkét év után elérheti” – vont párhuzamot Csizmadia Ervin.

Szerinte nem az lesz a kulcskérdés, hogy van-e programja az ellenzéknek, és ha igen, az milyen. Úgy látja, komolyabb kérdés az, hogy győzelem esetén miképpen szeretné stabilizálni a hatalmát. Arra nem lát esélyt, hogy egyesíthesse a nemzetet az győztes ellenzék, ahogy hirdeti.

Úgy látja, hogy a Facebook szabályozása túl kockázatos lépés lenne a kormánytól, ezért nem gondolja, hogy ez megtörténne.

A magyar politikát 1867 óta vizsgálva az tűnik fel, hogy mindig van egy nagy párt, amely „stabilitást biztosít, olykor modernizál, de ugyanakkor a politikai versenyt igyekszik is korlátozni. Nem sok példát tudunk, amikor történelmünkben leváltják ezt a nagy pártot. Majdhogynem akkor következik ez be, amikor egyben valami nagy kataklizma, minimum rendszerváltás történik. A folyamat másik pólusán állnak a magyar történelem kis ellenzéki pártjai, amelyek sokszor egymással is hadakoznak, és alig jutnak el a kormányképességig” – mondta Csizmadia Ervin.

„Mindenesetre a mostani nagypártot a sok kis ellenzéki párt koalíciója akár le is válthatja 2022-ben. Azonban a talányos kérdés: mi történik utána? A magyar politika történetében ugyanis nagyon rövid időt kormányoztak korábban öt-hat pártból álló koalíciók. Talán csak egyszer, a XX. század elején. Ez tehát egy merőben új kihívás; 1990 óta biztosan nem volt ilyen” – fogalmazott.