Csaknem hatezer egészségügyi dolgozó nem írta alá a hétfő éjfél határidő lejártáig az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését – derült ki Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató keddi sajtótájékoztatóján. (A sajtóeseményre a Magyar Hang nem kapott meghívót.) Azaz a koronavírus-járvány minden eddiginél erősebbnek ígérkező harmadik hullámának küszöbén ennyi ember távozik ideiglenesen vagy örökre az állami egészségügyi ellátásból.
Az eredményt – pontosabban azt, hogy a mintegy 110 ezer egészségügyi dolgozó 95 százaléka ugyanakkor aláírt – Jenei óriásinak nevezte, és arra számít, hogy az arány tovább fog növekedni. A főigazgató az MTI összefoglalója szerint azt is hangoztatta, ebben a helyzetben minden garancia megvan arra, hogy az ellátás színvonala az ország bármely területén az eddiginek megfelelő marad, sőt akár javulhat is.
Bár Jenei Zoltán nem tért ki rá, de ahol az új jogviszony bevezetésének érzékelhető hatásai vannak, azok kivétel nélkül negatívak. Az első hírek szerint a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet II. Belgyógyászati Osztályán mindössze három szakorvos maradt, így a II. Belgyógyászati Osztály és Gasztroenterológia Osztály működésképtelenné vált. Ez abból a levélből derül ki, amelyet Dobosi Zsolt orvosigazgató címzett Paphalmi Ritának, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Egészségügyi Igazgatási Főosztálya főosztály-vezetőjének hétfőn, és amelyet Kunetz Zsombor tett közzé Facebook-oldalán. Azóta a Jahn Ferenc kórház közölte, hogy a szóban forgó osztályon végül 12 orvos esetében jött létre az egészségügyi szolgálati jogviszony, négy orvos esetében pedig nem.
Az egészségügyi szakértő korábban arról is beszámolt, hogy hatalmas káosz van a tatabányai Szent Borbála Kórház sürgősségi osztályán is, ahol információi szerint felmondott az összes közalkalmazott orvos. Többen távoztak a radiológiáról, többek között az osztályvezető, a kardiológián az osztályvezető főorvoson kívül két rezidens maradt, gond van a nefrológián is, alig maradt orvos, míg a pszichiátrián a nővérek távoztak. Ahogy arról lapunk is hírt adott, a Szent Imre-kórházból az ott dolgozó 28 orvos közül öt orvos és két rezidens távozik, az 54 szakdolgozóból pedig 17-en döntöttek úgy, hogy nem írják alá új szerződésüket.
Áll a bál a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában is. Itt szintén tömegesen jelezték, nem írják alá az új szerződést, az intézmény vezetése pedig elzárkózott az érdemi egyeztetések elől. Itt egyelőre átmeneti megoldást találtak az orvosok: az aláírók egy része május 31-ig szóló záradékkal érvényesítette az új munkaszerződését, amiben rögzítik, hogy addig teljesítsék a követeléseiket, különben felmondanak vagy felmondhatnak.
Trükközgettek, nem jött be
Több egészségügyi dolgozóval beszéltünk az elmúlt napokban, köztük volt olyan, aki aláírta új szerződését és volt aki nem. A Semmelweis Egyetem egyik név nélkül nyilatkozó orvosa arról tájékoztatott, az intézmény trükközni próbált: a határidőt megelőző egy hétben eljuttatta a szerződésmintát a dolgozóknak, ám aláíráskor már olyan papírt toltak az orvosok elé, amelyben teljesen más állt. – A túlórákkal, illetve azok bérezésével kapcsolatban volt kavarás. Az intézmény vezetése valószínűleg érzékelte, hogy sokan így nem fognak aláírni, és a múlt héten a dolgozói érdekképviselet kezdeményezésére egy bárki által követhető online egyeztetésen is részt vettek, ami hozzájárult a kedélyek lecsillapításához, a helyzet többé-kevésbé korrekt rendezéséhez – mondta forrásunk, aki végül aláírta új szerződését.
Van pozitív példa is: egy vidéki covid-intenzív osztályon dolgozó orvos arról számolt be lapunknak, hogy a munkáltató intézmény mindvégig korrekt volt, ezért fel sem merült, hogy ne írják alá az új szerződést. Iszonyú nagy a terhelés, nem látjuk a végét, de a szakmai és emberi környezet nagyon jó, szeretünk itt dolgozni. Nem kell attól tartanunk, hogy a munkáltató megpróbálna visszaélni a helyzettel – fogalmazott az orvos, megjegyezve: a nagyobb településeken a közellátásban több intézmény van, ezek egymással versenyeznek a munkaerőért. Mivel a bérek a szektoron belül nagyjából azonosak, így nem ez, hanem a jobb munkakörnyezet jelentheti a fő vonzerőt. Azokat a munkahelyeket hagyják el tömegesen, ahol a menedzsment rossz munkafeltételeket biztosít. Így – mutatott rá – akik most távoznak a közellátásból, azok többsége valószínűleg rövid idő múlva visszatér, csak szolgálati helye változik.
– Nemcsak a pénzzel és a juttatásokkal volt problémánk, hanem legalább annyira a menedzsment hozzáállásával. Hiába jeleztük, hogy nincs elég védőeszköz és erőforrás, válaszra sem méltattak. Ilyen körülmények között ki szeret dolgozni? A pénz máshol sem lesz több, de a körülmények lehetnek jobbak, a vezetők pedig korrektebbek – közölte lapunkkal az egyik fővárosi intézményből távozó szakdolgozó, hozzátéve: több évtizednyi szolgálat után meg sem próbálták maradásra bírni. Attól ugyanakkor nem tart, hogy hosszú távon is munka nélkül marad.
