Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Petíció: 28 500 forintból nem lehet megélni

Szerző: | 2021. március 04., 17:54 | Belföld

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Petícióban tiltakozik a hazai végrehajtási gyakorlat ellen Falus Zsolt civil jogvédő és közel ötezer társa, mert véleményük szerint a vonatkozó jogszabály sérti a magyar alaptörvényben garantált emberi méltósághoz való jogot. A petíciót, amelyben alkotmányossági vizsgálatot követelnek, már tavaly októberben elküldték az alapvető jogok biztosának, Varga Judit igazságügyi miniszternek, valamint a parlamenti pártok mindegyikének, de egyik helyről sem érkezett érdemi válasz, hogy foglalkozni akarnának az üggyel. Bár civil összefogásként nincs lehetőségük közvetlenül alkotmányossági eljárást kezdeményezni, az Alkotmánybíróság főtitkárához mégis eljuttatták a petíciót, kérve, hogy adja át azt a testület elnökének, mint közérdekű ügyet. 

HIRDETÉS - AIP

– Miután hónapokon keresztül nem érkezett reakció a megkeresésre, a napokban az Európai Tanács emberi jogok biztosának, Dunja Mijatovic asszonynak a véleményét is kikértem az ügyről, illetve felkértem, hogy vizsgálja meg a hazai végrehajtás szabályozását – mondta lapunknak Falus Zsolt. – Annál is inkább aktuális a kérdés, mert több százezer embert érint.

A civil jogvédő elmondta, bár számos más visszásságot is tapasztaltak a hazai végrehajtások során, jelen kezdeményezés egyetlen célja, hogy törvénymódosítást érjen el, amely a jog erejénél fogva biztosítja, hogy ne vonhassák el az alapvető megélhetéshez szükséges összeget az emberektől. Ezt a jogot egyébként az EU Alapjogi Chartája (34. cikk) és a magyar Alaptörvény is elismeri.

A jelenlegi rendszerben az öregségi nyugdíjminimumhoz, azaz 28 500 forinthoz kötött a végrehajtói letiltások összegének szabályozása. Egy végrehajtás esetén a jövedelem 33 százaléka, több végrehajtás esetén annak fele tiltható le, azzal a kikötéssel, hogy 28 500 forintnak mindenképpen maradni kell a jövedelemből. Van azonban egy másik paragrafus is, amely szerint a 33, illetve 50 százalékos szabály az öregségi nyugdíjminimum ötszöröse – 142 500 forint – felett nem érvényes, vagyis az efeletti jövedelemrész teljes egészében letiltható. 

 – A nemzetközi szakirodalmat tanulmányozva tűnt fel, hogy Németországban például az emberi méltóság feltétlen biztosítása érdekében a tisztességes életfenntartáshoz szükséges összeget semmiképpen sem tilthatják le a végrehajtások során. Ezt felfedezve jutottam arra, hogy érdemes lenne nálunk is követelni ugyanezt – fogalmazott Falus Zsolt. Szerinte az a probléma a vonatkozó magyar törvénnyel, hogy extrém esetben 28 500 forintból kell megélni az érintettnek, egykeresős családban az egész családnak, ami nyilvánvalóan nonszensz.

Ahogy az is, hogy 2008 óta változatlan az összeg, pedig azóta jelentősen emelkedtek a megélhetési költségek. De ha az idén februártól élő 111 ezer forintos nettó minimálbért vesszük, akkor annak harmadát/felét letiltva 55-67 ezer forint marad a családnál, ami szinte semmire sem elég. A nettó átlagbért számolva ugyanezek a számok 272 ezer, illetve 136-182 ezer forint. Ez utóbbi összeg úgy tűnhet, hogy nem is olyan kevés, azonban egyrészt belép az említett ötszörös minimálnyugdíj felletti szabály, másrészt a fővárosi viszonyokat figyelembe véve azt jelenti, hogy talán még a lakbérre sem elegendő, a bajba került adósok közül pedig sokan budapesti devizahiteles károsultak, akiknek már elárverezték a házat a fejük felől, mégis hatalmas összeget követelnek rajtuk, azaz a további letiltáson felül kellene az albérleti díjat kitermelniük.

– A nyugdíjasok esetében – akik közül sokan kezesként vagy devizahitelesként kerültek a végrehajtási spirálba – még sokkal súlyosabb a helyzet, hiszen jövedelmük sokkal kisebb, mint az aktív keresőké. Gondoljunk csak a 148 450 forintos átlagnyugdíjra, amelynek felét letiltva, 74-75 ezer forintból kellene megélni – mondta a jogvédő.

Kérdésünkre Falus Zsolt elmondta, amennyiben figyelmen kívül hagyják a magyar hatóságok a kezdeményezést, akkor hajlandóak elmenni a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig, hogy bizonyítsák igazukat, illetve hogy biztosítsák az emberi méltósághoz való jogot a bajba került családoknak. 

Az ügyben megkerestük Szepesházi Péter ügyvédet, aki egyetértett a kezdeményezéssel. A korábban devizahiteles ügyekben bíróként ismertté vált jogász elmondta, a magyar jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően fordulhatnak a károsultak a strasbourgi bírósághoz, de csak egyenként, mert a bíróság kizárólag egyedi ügyekkel foglalkozik.

Szepesházi Péter arra is felhívta a figyelmet, amennyiben egy ügyben a károsult javára dönt a bíróság, úgy a hasonló esetekben is jó eséllyel hasonló döntés születhet. Hangsúlyozta azonban, hogy egyrészt évekbe telhet, amíg egy ügy a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően kijut Strasbourgba, másrészt ott újabb évekbe, amíg döntés születik. Ugyanakkor egy furcsaságra is felhívta a figyelmet: amíg más országok esetében a beadott ügyeknek durván harminc százalékát utasítják vissza vélt vagy valós formai hibák miatt a strasbourgi Bíróság Jogi Hivatalában, addig ugyanott a magyar – vagy ritkábban más nemzetiségű –strasbourgi jogi munkatársak a magyar panaszos ügyekben hetven százalék körüli arányban. 

Kérdésünkre Szepesházi Péter elmondta, attól még, hogy a magyar végrehajtási törvény sérti az EU alapértékeit, az érintettek civil szervezetként közvetlenül nem fordulhatnak az Európai Unió Luxemburgi Bíróságához. Ezt csak a magyar kormány, a magyar parlament tehetné meg, esetleg egy bíró, aki több konkrét ügyben látni véli az uniós alapértékek sérelmét, és erre vonatkozóan kereshetné meg a luxemburgi bíróságot iránymutatást kérve.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: alkotmánybíróság, Falus Zsolt, Szepesházi Péter, végrehajtás


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Ferber Katalin

Fotó: Az élet, meg minden

Árnyék podcast – Öngól

Pin It on Pinterest