Élhető belváros kialakítása – konkrétan például a Lánchíd felújítása, a Városháza tömb zöldítése –, a zöldterületek megóvása és bővítése – például a Gellért-hegyen ne legyenek turistabuszok –, illetve a barnamezős területek fejlesztése – ezek szerepelnek a főpolgármester által bemutatott, Otthon Budapesten címet viselő városfejlesztési tervben. A 2027-ig szóló elképzeléseiket dolgozták ki, amelynek megvalósításához uniós forrásokat vonnának be.
Éppen ez a pillanat alkalmas arra, hogy ne csak a járványt akarjuk legyőzni, hanem megvívjuk a jövőnkért vívott harcot, választ adjunk azokra a kihívásokra, amelyek eddig is itt voltak velünk – erről beszélt szombaton Karácsony Gergely, amikor bemutatta a 2027-ig szóló városfejlesztési tervét. Mint mondta, számot kell vetnünk azzal, hogy a város akkor lesz-e az igazi otthonunk, ha visszatérünk a „normális kerékvágásba” vagy pedig gondolkodnunk kell egy másik normalitásról, egy igazságosabb és fenntarthatóbb rendről. Márpedig amikor feltesszük azt a kérdést, hogy milyen legyen „az új normalitás”, akkor az a válasz, hogy a humántőkébe, az emberbe kell befektetni. Ez azt jelenti, hogy a meghozott döntések fókuszában az emberek állnak, az emberek biztonsága, egészsége, jóléte és jólléte. Fontosnak nevezte, hogy mindig a többség érdekét kell nézni. Itt Bödőcs Tibor humoristát idézte, aki azt szokta mondani, hogy itthon a felső tízezer nálunk csak ötezer embert jelent. Bár a főpolgármester szerint ennél is kisebb ez a csoport, sokszor az lehet az érzésünk, hogy név szerint ismerjük őket.
A programnak három alappillére van, ezeken belül pedig további terveket fogalmaztak meg. A három alappillér:
Esélyteremtő Budapest
A program lényege Karácsony Gergely szerint, hogy legyen megfizethető otthona mindenkinek. Itt felidézte, hogy az eddigi trendek szerint Budapestről elköltöznek az emberek, míg az agglomeráció lakossága nő. Ennek részben oka lehet, hogy gyakorlatilag megfizethetetlenek az ingatlanárak; egy átlag magyarnak 25 évig kell dolgozni egy fővárosi lakásért, míg egy albérlet ára elviszi az átlagbér felét.
Itt felidézte, hogy tavaly év végén felpörgették az üresen álló önkormányzati bérlakások felújítását és az ingatlanokat a járvány által veszélyeztetett rászorulók kapták. Elmesélt egy történetet is szinte már elcsukló hangon: az egyik kulcsot egy olyan fiatalnak adták át, aki Covid-osztályon takarít éjszakai műszakban, egyébként pedig hajléktalanszállón aludt. Amikor beléptek a frissen felújított, de teljesen üres lakásba, azt mondta, hogy ő aznap már ott alszik.
A terv pedig az, hogy épüljenek új lakások és a lehető legtöbb megfizethető áron legyen. A program célkitűzése, hogy 2027-ig 50 ezer új lakást húzzanak fel, a Fővárosi Lakásügynökség kezelésében pedig 2500 ingatlant rászorulókhoz juttassanak el.
Zöld Budapest
Karácsony Gergely itt külön kitért az eddig kialakított kerékpársávokra, még akkor is, ha ezzel – mint fogalmazott – „házhoz megy a pofonért”. Kitartott amellett, hogy a bicikliutak kérdése akár a Nagykörúton, igenis egy fontos vita.
Ennek kapcsán is nagyívű terveket fogalmazott meg. Az egyik eleme, hogy 2030-ra a halálos balesetek száma nullára csökkenjen. Ehhez – mint fogalmazott – be kell lassítani a várost. Másik célkitűzés 40 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást, ehhez leginkább a lakásszektor fejlesztésével, szigetelésekkel és jobb fűtési módokkal lehet hozzájárulni. További cél, hogy 2030-ig az egy főre jutó zöldfelület 7 négyzetméter legyen.
Nyitott Budapest
Ennél a programpontnál is felidézte, hogy már eddig is arra törekedtek, hogy az embereket bevonják a döntéshozatalba. A cél pedig az, hogy a következő években a városfejlesztési projektek 90 százalékát a városlakók bevonásával fogalmazzák meg. Azt is szeretnék, hogy 2027-re a lakossági és vállalkozási ügyintézések teljes egészében online is végrehajthatók legyenek.
Karácsony Gergely a bemutató közben megfogalmazott több konkrét célt is.
- Élhető belváros program: Lánchíd felújatása, Városházatömb zöldítése, a rakpartok zöldebbé tétele, a 2-es villamosvonal rekonstrukciója
- Zöldterületek megóvása: a jelenlegi zöldterületek megóvása, a Gellért-hegyen ne legyenek turistabuszok, továbbiak kialakítása
- Barnamezős beruházások: Rákosrendező és a többi érintett ilyen terület fejlesztése, kompakt városszerkezetet kialakítása
A megvalósításhoz szükséges összegeket uniós forrásokból fedeznék. Mostanában dől ugyanis el az, hogy a következő hét évben az uniós forrásokat felhasználva mi fog történni. Itt külön kiemelte, hogy az Európai Unió kötelezővé tette az önkormányzatok bevonását a tervezésbe. Karácsony Gergely elmondása szerint ebben a munkában partnerségre van szükség a magyar állammal is, ő ezért mindent fog tenni.
A főpolgármester azt mondta, a város nemcsak egy hely, ahol lakunk, azt szeretné, ha a budapestiek büszkék lennének arra, hogy Budapesten élnek. Budapest legyen otthonos mindannyiunk számára – mondta, ezért is adták tervüknek az Otthon Budapesten címet.
Természetesen kitért a járványra is, megismételve, hogy Budapest nagyon jól helytállt az első hullám idején, a fővárosban volt a legkevesebb többlethalálozás. Bár Karácsony Gergely szerint nehéz erről beszélni, hiszen minden áldozat tragédia. A magyar kormány ebben az időszakban – szemben Európa összes kormányával – azt érezte feladatának, hogy „egyik kezével a járvány ellen küzdjön, másik kezével ellenünk”, mert „politikai ellenfélként tekint ránk, nem pedig úgy, mint lehetséges szövetségesre”. Pedig Karácsony Gergely szerint az oltásban például sokat tudtak volna segíteni. Hiszen – ismét elmondta –, hogy a vakcina a megoldás, és reményét fejezte ki, hogy ez sikeresebb lesz, mint amilyennek pénteken látszott.
