Négynapos munkahét, a családtámogatási rendszer átalakítása, pedagógusi- és egészségügyi béremelés, a kínai és orosz befolyás felszámolása, évente 100 kilométernyi kerékpárút, egységes kártyarendszer az összes tömegközlekedési eszközhöz, roma színházak és múzeumok – ez csak néhány a Momentum vasárnap bemutatott programjából. Az ellenzéki pártok közös programalkotása már javában zajlik, Fekete-Győr András ugyanakkor előállt azzal, hogy ők miket szeretnének. Arról nem beszéltek, hogy a nagyívű elképzeléseket miből valósítanák meg.
– Új arcok kellenek a politikába, új Magyarországot kell építeni – ezzel kezdte vasárnapi programbemutatóját a Momentum miniszterelnök-jelöltje. Fekete-Győr András felidézte, hogy a Fidesz programja az elmúlt években mindössze annyi volt, hogy „Folytatjuk!”. Ennek ellenére az ellenzéki pártok programja nem szólhat arról, hogy ki tud erősebbet mondani Orbán Viktorról. – Orbán Viktorról egyetlen dolgot kell kimondani: szétlopta a hazánkat és méltatlanná vált arra, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen – közölte.
A Momentum ezért előállt a saját programjával. Hat pontra bontották szét és mindegyiket egy-egy szakpolitikusuk részletezte.
Nyugodt otthon
Vajda Viktória itt azt a fő céljukat fejtette ki, hogy a jövedelem maximum harminc százalékát kelljen lakhatásra fordítani. Lakásügynökségeket hoznának létre, amellyel kiszámíthatóbb lenne az albérletek kivétele. Az önkormányzati bérlakások számát is növelnék és minden évben 100 ezer lakás energetikai felújítására nyújtanának támogatást. Növelnék a kollégiumi férőhelyek számát és támogatnák a lakástakarékossági formákat.
A családtámogatásokra is kitért, leszögezve, hogy „minden család egyenlő”. Rugalmas foglalkoztatási formákat támogatnák, de átalakítanák a GYED rendszerét is: egyrészt növelnék az összegét, másrészt annak függvényében változna a mértéke, hogy az adott család mennyi ideig akarja igénybe venni. A családi adókedvezményt megtartanák, de „igazságosabbá tennék”. Kiemelte azt is, hogy megszüntetnék a szexuális bűncselekmények elévülését.
XXI. századi iskola
Tóth Endre itt arról beszélt, hogy a Momentum a finn oktatási rendszert venné alapul. Modern magtantervet hoznának létre, ami a lexikális tudás helyett a kompetenciákra helyezné a hangsúlyt. Erre példaként az idegen nyelvtudást, informatikát, pénzügyi jártasságot és a médiatudatosságot hozta.
Kitért arra is, hogy a pedagógusi pálya méltóságát vissza kell adni: általános béremelést javasolnak, hogy még egy kezdő tanár se vigyen haza 250 ezer forintnál kevesebbet. Visszaállítanák a szabad tankönyvválasztást, 5 évente pedig alkotói szabadsággal akadályoznák meg a kiégést. Újra 18 éves tankötelezettségi korhatárt szeretnének, minden 10 éven felüli diáknak tabletet vagy laptopot adnának, az első diplomát pedig ingyenessé tennék. Az is kiderült, hogy az iskolákat önkormányzati társulások kezébe adnák.
Jó munkahely
Ilyés Márton ennél a pontnál azt ígérte, hogy 2030-ra általánosan elérhető lesz a négynapos munkahét. Ennél lehet többet is dolgozni, de elképzeléseik szerint akkor a munkáltatónak túlórát kellene fizetnie. Kiemelte, hogy általános bérrendezést indítanának el. Rugalmas nyugdíjprogramot is kialakítanának, ennek része az egyéni nyugdíjszámla, és az, hogy az emberek szabadon döntenének arról, hogy meddig kívánnak dolgozni.
Csökkentenék a munkáltatók adminisztrációs terheit és „eltörölnék a felesleges sarcokat”. Magyarország részvényt is létrehoznának, aminek lényege, hogy minden magyar nyomon követhetné az állami cégek pénzügyeit. Emellett kitért arra, hogy felülvizsgálnák a földalapú támogatásokat és ösztönöznék a közösségi gazdálkodást.
Európai kórház
Havasi Gábor itt elsőként egységes irányítást ígért a sürgősségi ellátáshoz. Brit és német példára a magánszolgáltatókat is bevonnák a betegellátásba, az állam lényegében kapacitást vásárolna tőlük. Rendszeres szűrővizsgálatokat szerveznének és államilag finanszírozott szabadnapokat biztosítanának ehhez.
A szakrendelők és háziorvosok számára digitális eszközöket biztosítanának. Az egészségügyi és szociális szakemberek kiégésének megelőzésére külön programokat indítanának, emellett kezdeményeznének egy jelentős béremelést az ápolók és asszisztensek esetében.
Közös ország
Szigeti Flóra ennél a témánál számos elképzelésüket ismertette: két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnökséget, közvetlen köztársasági elnökválasztást hoznának be és igazságosabb választási szabályokat alakítanának ki. Csatlakoznának az Európai Ügyészséghez és felállítanának egy antikorrupciós ügyészséget.
Halmai Róbert pedig a kultúra újjászervezéséről beszélt, amely a tehetséget venné alapul. A színházakat visszaadnák az önkormányzatoknak és biztosítanák a fenntarthatóságukat is. Bevezetnék a kulturális jogviszonyt és XXI. századi fizetést adnának ehhez.
Naszádos Zsófia a kínai és orosz befolyás felszámolásáról beszélt, ennek részeként kitiltanák a kínai cégeket a magyar telekommunikációs rendszerből és leállítanák a Budapest-Belgrád vasútvonal építését. Megismételte, hogy bevezetnék az eurót. Erősítenék a külhoni magyarok képviseletét, a kivándorolt magyaroknak pedig lehetővé tennék a levélszavazást.
Lőcsei Lajos a romapolitikájukra tért ki, amelynek részeként minden gyerek minőségi oktatását sürgette és a szegregáció felszámolását. Azt is mondta, hogy élhetőbbé tennék a szegregátumokat. Támogatnák a közszférában a cigány származású emberek foglalkoztatását és állami ösztöndíjprogramot is indítanának. Roma színházakat és roma múzeumokat is szeretnének.
Zöld bolygó
Urfi Máté itt az egyik fő céljukként azt nevezete meg, hogy 2050-re karbonsemleges legyen Magyarország. Támogatnák a közösségi tulajdonban lévő napelemeket és helyzetbe hoznák a barnamezős területeken épülő ilyen parkokat. A légszennyezettség csökkentését is fontosnak nevezte, ennek részeként egyik programpontjuk az, hogy 2035-től nem lehetne új benzines vagy dízel üzemű autókat forgalomba hozni.
Megállítanák a Balaton, a Fertő-tó és a Velencei-tó pusztítását és beépítését. Utcazöldítési programot indítanának, „törjük fel a betont”. Évente legalább 100 kilométernyi kerékpárutat építenének és szabályoznák például az elektromos rollerek használatát. Egységes kártyarendszert vezetnének be, amellyel az összes tömegközlekedési formát igénybe lehetne venni.
