Alapjaiban alakítaná át az önkormányzati lakásbérlés rendszerét Budapest első kerületének önkormányzata. A budai várban a 2019-es önkormányzati választáson meglepetésre győzedelmeskedő V. Naszályi Márta polgármester bejelentése szerint az új lakásrendelettel tennék igazságosabbá a lakások kiadását.
A lakásrendelet részleteiről a 24.hu számolt be még novemberben azt követően, hogy több fideszes vagy pártközeli közéleti szereplőt mutatott be, akik önkormányzati lakásban élnek, a lakásért pedig havi néhány tízezer forintot fizetnek. Eszerint csökkenne a szociális lakbért fizetők száma. A polgármester arról beszélt a portálnak, hogy ezentúl csak azok fizethetnének szociális lakbért, akik valóban rászorulnak. A feltétel szigorú lenne: az egy főre jutó jövedelem nem haladhatná meg a nettó 120 ezer forintot. Minden más bérlő másik kategóriába kerülne, a díjuk pedig a jelenlegi négyzetméterenkénti 425 forintról 650 forintra emelkedne. Arról is beszélt, hogy ezt a díjat már hat éve nem emelték, ezért is keletkezett százmilliós hiány évről évre a költségvetésben. Annak is híre ment, hogy a tervezet messze nem nyerte el mindenki tetszését, hiszen számos bérlő a bérleti díjak emelésére számíthat.
A tervezett lakásrendeletről figyelemre méltó közvéleménykutatást publikált az önkormányzat a Várnegyed című kerületi lapban. A Medián és a 21 kutatóközpont közös felméréséből kiderül: sokan a felmérés idején még nem hallottak a lakásrendelet-tervezetről. Az adatok szerint ugyanis a megkérdezettek 61 százaléka mondta azt, hogy hallott már a kerület vezetésének terveiről. Ugyanakkor, ez az arány a bérlakásban élők körében magasabb (74 százalék). Szintén az önkormányzati bérlakásban élők nagyjából háromnegyede inkább fizetné továbbra is a megállapított szociális lakbért.
Érdeklődtek a szociális lakbér felülvizsgálatáról is. Eszerint a megkérdezettek kétharmada (65 százalék) egyetért az önkormányzat ilyen irányú terveivel. A szociális alapú lakbérre jogosultság felső határát illetően viszont már nagyobb a szórás. Eszerint a válaszadók közel fele (46 százalék) szerint legfeljebb havi 150 000 forint alatti jövedelemmel rendelkezők legyenek jogosultak szociális alapú jövedelemre, negyedük viszont 150 000 és 200 000 forint közötti összeget tartana helyesnek. Összességében az önkormányzati lakásban élők 69 százaléka szerint havi 200 000 forintos jövedelemszint alatt kellene meghúzni a szociális támogatás határát.
A valamivel több, mint 500 fős mintán készített felmérés alapján a megkérdezettek 71 százaléka egyetért azzal, hogy családonként legfeljebb csak egy önkormányzati lakást lehessen kibérelni (10 százalék nem értett ezzel egyet). Hasonlóan nagy többséggel mondták a válaszadók, hogy az önkormányzati bérlakáshoz jutók ne adhassák ki azt albérletnek (70 százalék).
Még ennél is nagyobb arányban mondták, hogy az önkormányzattól bérelt lakásokat ne lehessen AirBnB-lakásként, azaz turistáknak szóló „lakásszállásként” hasznosítani. Ezzel a megkérdezettek 74 százaléka értett egyet.
Hosszabbított az elődje családjának
Ugyanakkor figyelemre méltó fejlemény volt, hogy miközben V. Naszályi Márta az önkormányzati választás kampányában élesen kritizálta, hogy a kerületet 2019-ig öt cikluson át vezető fideszes Nagy Gábor Tamás szülei is néhány tízezer forintért lakhatnak önkormányzati bérlakásban, V. Naszályi két évvel hosszabbította meg jogviszonyát – írta meg a Hvg.hu.
A Fidesz ellene van a módosításnak
A kerületben ellenzékbe szorult Fidesz tiltakozik a kerületvezetés tervei ellen, mondván annak csak részletei váltak egyelőre ismertté. Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő kifogásolta többek között azt is, hogy a tervezet jelentősen leszűkítené az önkormányzati bérlakások örökölhetőségét. A közösségi oldalán azt írta, hogy a budavári örökbérlakásokban élőket méltánytalanul állította célkeresztbe az önkormányzat. Bejelentése szerint a lakástörvény módosításán dolgoznak a bérlők jogi és lakhatási biztonsága érdekében.
