Egy szokatlanul nagy, 5000 fős mintán végzett közvélemény-kutatás eredményét mutatták be csütörtökön az ellenzéki összefogás kampányért felelős politikusainak, a több 10 millió forintba került kutatás megrendelője a házi őrizetben lévő milliárdos vállalkozó, Bige László volt – írja a Telex. A dokumentum lényegi kérdése az volt, hogy az ellenzék miként győzheti le a Fideszt a jövő évi országgyűlési választásokon.
A lap szerint a műtrágyagyártásból meggazdagodó Bige László érdeklődése a politikai kutatások iránt azért meglepő, mert nemrég amiatt került a hírekbe, hogy gazdasági bűncselekmények gyanújával őrizetbe vették. A december közepi előállításához feltehetően egy régi időkbe visszanyúló vesztegetési ügy vezetett, de Bige tagadta a bűncselekmények elkövetését, szerinte az eljárás célja csupán a félelemkeltés.
– Saját magamnak csináltattam a kutatást, érdekelt, hogy a magyar társadalom a járvány közepén hogy viszonyul a jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi helyzethez, és arra is kíváncsi voltam, van-e a mostani ellenzéki összefogásnak reális esélye a győzelemre a Fidesz ellen – mondta a Telexnek Bige László, aki a vizsgálat pontos összegét nem árulta el, de úgy fogalmazott, hogy nem jelentett különösebb gondot kifizetnie.
A valamikor januárban készített felmérést, amely a Telex számításai szerint több 10 millió forintba kerülhetett, a Závecz Research végezte, és több elemző, például a republikonos Horn Gábor segítette az adatok értelmezését.
– Semmilyen párttal nem egyeztettem a kutatásról, nincs ebben pártpolitika, bár mindenki rám fogja fogni – fogalmazott a nagyvállalkozó, aki hangsúlyozta, nem kíván beszállni a politikába. – Engem már megvádoltak sok minden olyannal, amihez semmi közöm sincs, és már most úgy tűnik, mintha az egész államigazgatásban azon dolgoznának, hogyan lehetetlenítsenek el – tette hozzá.
A kutatás főbb megállapításai között szerepel egyebek mellett, hogy a kormánypárt és az ellenzék közötti különbség 2 százalékpont a Fidesz javára a teljes népességen belül (35 százalék és 33 százalék), és a Fidesz egy ponttal vezet a pártválasztók körében (49 százalék és 48 százalék). Más viszont a helyzet, ha a közös listára kérdez rá a kutatás: így a teljes népességben belül 40-37-re az ellenzéki közös lista vezet a Fidesz–KDNP-listával szemben, és 3 pontos az előny a pártválasztók között (51-48). Érdekesség, hogy a kormánnyal általánosságban 10 százalékponttal többen elégedetlenek (44 százalék), mint elégedettek (32 százalék).
A politikusi népszerűségi listából az látszik, hogy a három legkedveltebb politikus sorrendben: Áder János, Karácsony Gergely, majd holtversenyben Orbán Viktor, Jakab Péter és Márki-Zay Péter. A három legkevésbé kedvelt politikus: Gyöngyösi Márton, Dúró Dóra és Gyurcsány Ferenc. Az ellenzéki szavazók Karácsony Gergelyt tartanák legalkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra. Dobrev Klára a második, Jakab Péter a harmadik, őket pedig Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András követi.
A kutatás megállapította tovább, hogy a magyarok többsége negatívan tekint az országban zajló folyamatokra, és elsősorban a politikai preferenciák határozzák meg az emberek helyzetértékelését. Csupán a magyarok tizede (12 százalék) érzi magát a Fidesz-kormányzás nyertesének, az alacsonyan képzettek érzik leginkább, hogy veszítettek az elmúlt évek kormányzása miatt. Figyelemre méltó, hogy Fidesz-szavazóknak is csak a negyede (27 százalék) érzi úgy, hogy a Fidesz-kormányzás nyertesei közé tartozna, és még a fideszesek 16 százaléka is a vesztesek közé sorolja magát. Ugyancsak érdekes, hogy a legfőbb problémák között kevesen említették a menekültválságot – a téma nem fért be az első tízbe –, a kutatás szerint „a megélhetés magas költségei, az alacsony fizetések és az egészségügy dominálják az emberek országos problématérképét az összes politikai és lakóhelyi csoportban”.
