Magyarország kormánya eddig egy 13 oldalas dokumentumot hozott nyilvánosságra azzal kapcsolatban, hogy hogyan kívánja elkölteni az európai uniós helyreállítási alapból érkező összegeket. Mivel a koronavírus-járvány hatásainak mérséklésére kiemelkedően magas összeget, 6000 milliárd forint értékű forrást biztosít az unió, a Momentum nagyobb átláthatóságot és a mostaninál alaposabb konzultációt tartana szükségesnek – mondta el egy pénteki, Donáth Annával közös háttérbeszélgetésen a Momentum európai parlamenti képviselője, Cseh Katalin.
Az európai uniós tagállamoknak április 30-ig kell benyújtania az Európai Bizottsághoz a helyreállítási források felhasználásról szóló terveket. Az Európai Unió részletesen meghatározta, hogy milyen célokra és milyen arányban kell felhasználnia a tagállamoknak a a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) származó forrásokat, mások mellett 20 százalékát digitalizációra, 37 százalékát pedig a zöld átállásra kell fordítaniuk.
A Momentum európai parlamenti képviselője, Cseh Katalin egy keddi online sajtóbeszélgetésen beszélt arról: többek között az ő erőfeszítéseinek köszönhetően került bele az uniós jogszabályba az a rendelkezés, hogy a kormányoknak a városokkal és a civil társadalommal is konzultációt kell folytatnia a helyreállítási tervről.
Ez a konzultáció a hozzájuk beérkezett visszajelzések alapján számos országban nem megfelelően valósul meg, a képviselő szerint Magyarországon sem. – A kormány és a városok között sokszor nem is létezik ez az egyeztetés. Zajlanak konzultációk, de a nekünk beszámoló polgármesterek azt mondták, a helyreállításai alap forrásainak elkötéséről egyáltalán nem beszél velük a kormány – mondta el Cseh Katalin.
A politikus azt is kifogásolja, hogy a helyreállítási tervről egy 13 oldalas dokumentum áll rendelkezésre, miközben maga az unió által támasztott feltételrendszer is nagyobb terjedelmű ennél, amely alapján a terv készül.
– Számos esetben fordultunk már hatóságokhoz, tisztviselőkhöz, de mindenhonnan nemleges választ kaptunk. Ágostházy Szabolcsnak, a Miniszterelnökség felelősének írtunk, hogy hogyan véleményezhetőek a tervek, amire azt válaszolta, hogy kiküldtek számos e-mailt , és ezekre 200 helyről választ is kaptak – mondta Cseh Katalin.
Hozzátete: palyazat.gov.hu-n kommentben lehet véleményezni a 13 oldalas összefoglalót, de ezen és néhány nagyon vázlatos energetikai fejlesztési terven túl más információ nem áll rendelkezésre arról, mit tervez a kormány az uniós pénzekkel.
– Ez messze nem az a nyilvánosság, amit elvárnánk, és nem az a konzultáció, amit az európai jogszabályok előírnak. Szeretném, ha az ellenzék nem úgy állna ehhez a témához, ahogy eddig. EP-képviselő kollégáim és Budapest főpolgármestere is írt leveleket, de ebben az ügyben az ellenzéknek közösen kell fellépni, hogy az önkormányzatok bevonása és a nyilvánosság megvalósuljon. Írtam leveleket az ellenzéki kollégáknak, és bízom benne, hogy közösen tudunk nyomást gyakorolni a kormányra, hogy ezt a dolgot a helyén kezelje. Április 30-ig kell kell adni a Bizottságnak a terveket, tehát addig meg kellene a konzultációnak történnie. Az egész terv veszélybe kerülhet, ha a konzultáció nem megfelelő, hiszen ez kötelező előírás. Ezért arra szólítjuk fel a kormányt, tartsa be a törvényeket. – mondta a képviselő.
A Momentum prioritásairól azt mondta: a helyreállítási források elköltése kapcsán fontosnak tartják, hogy a zöld átmenet a szociális és gazdasági szempontok figyelembe vételével tudjon megvalósulni, és hogy a terv érdemben tegyen a női esélyegyenlőségért. Többek között érdemben támogassa családon belüli erőszak felszámolását, például a családsegítők támogatása, illetve áldozatsegítő és rendőrségi képzések formájában. Részben a szociális szektor támogatása is ide kapcsolódna – ahol szintén többségében alulfizetett nők dolgoznak – valamint általában véve a bérszakadék felszámolása.
A Fidesz nagy jobbos tömörülést akarhat
Cseh Katalint és Donáth Annát arról is kérdezték a beszélgetésen, hogy látják a Fidesz jövőjét az Európai Parlamentben azután, hogy a magyar kormánypárt elhagyta az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióját, tehát egyelőre függetlenként politizálnak a Fidesz képviselői.
Cseh Katalin szerint úgy tűnik, a Fidesz az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciót tervezné fő bázisának, és azt szeretné, hogy ide lépjenek át mások is. Emlékeztett: Szijjártó Péter külügyminiszer tavaly a legtöbb szélsőjobboldali párt vezetőit végiglátogatta. – A Fidesz szerintem egy nagy jobboldali tömörülést szeretne létrehozni, de ez valószínűleg nem sikerül neki, mert a jobboldali pártok között rengeteg a véleménykülönbség. A német AfD legnagyobb ellensége például a kohéziós politikának, a szociális költéseknek, míg az ECR olasz, lengyel tagjai viszont éppen ebben érdekeltek, hiszen sok EU-s pénz érkezik hozzájuk. Amikor lehetőségük lesz – a parlamenti ciklus felénél, vagyis decemberben – akkor valószínűleg belépnek ide, és néhány jobboldali párt még érkezhet, mások esetleg távoznak majd – vélekedett Cseh Katalin.
Donáth Anna úgy tapasztalta, hogy a Néppárt fellélegzett a Fidesz távozása után, és némi kognitív disszonanciát vélt látni az európai néppárti képviselőkön. – Az volt az érzésem, azt várják, hogy megdicsérjem őket, amiért kirakták a Fideszt – számolt be a Momentumos képviselő. Ő is kiemelte: bár a nemzeti szuverenitás közös jelszó, sok lényeges kérdésben eltér a jobboldali európai parlamenti pártok véleménye; az Oroszországgal való viszonyról például eltérően gondolkodik Matteo Salvini, Marine Le Pen, Jarosławr Kaczyński és Orbán Viktor.
Elhúznák a kormánypártok a jogállamisági mechanizmusról szóló vitát
A jogállamisági mechanizmus kapcsán, amellyel kapcsolatban Magyarország már bejelentette, hogy megtámadják a jogszabályt az Európai Bíróságon, Donáth Anna hangsúlyozta: január 1-től mindenképpen él, ezt a bíróság előtti megtámadás nem érinti, de az Európai Parlament a tervek szerint gyorsított eljárást kér a bíróságtól, és ha szükséges, felszólítja majd a Bizottságot, hogy alkalmazza a jogszabályt. Ha pedig azt ennek ellenére nem alkalmazza a Bizottság, akkor az Európai Parlament felléphet ellene. Megjegyezte: A bíróságot ugyanakkor papíron semmilyen határidő nem köti akkor sem, ha gyorsított eljárást kér a Parlament. Az eljárás időtartamával kapcsolatban Ursula von der Leyen korábban négy hónapról, Varga Judit magyar igazságügyi miniszter pedig két évről beszélt. Donáth Anna szerint változó lehet, hogy meddig vizsgál a bíróság egy beadványt, de ő arra számít, hogy fél éven belül pont kerül az ügy végére, amelyet Magyarország kormánya szerinte mindenképpen el szeretne húzni a 2022-es választás utánig.
Donáth Anna beszámolt az online platformok uniós szabályozásának terveiről is. Elmondása szerint jelenleg az Európai Parlamentben annak eldöntése zajlik, hogy mely bizottságok milyen súllyal vesznek majd részt a szabályozás kialakításában: ennek elmondása szerint politikai jelentősége lehet, hiszen befolyásolhatja, hogy milyen témákra fókuszál a szabályozás. – Ezt április-májusra lezongorázza az EP, leghamarabb 2021 végére várható a javaslat, amelyet a Bizottságnak kell elfogadnia, majd a Tanács is hozzászól. 2022 közepe előtt végleges jogszabály nem születhet. A mostani tervek szerint a hat hónapot kapnának a tagállamok, hogy a szabályozás életbe lépjen, tehát 2023-ra lehet tényleges hatása – mondta a várható menetrendről a Momentumos EP-képviselő.
