A tomboló harmadik hullám sem csillapíthatja a kormány sport iránti rajongását. Annak ellenére, hogy immár egyértelműen Magyarországon szedi legtöbb áldozatát a járvány, egymás után érkeznek hazánkba a nemzetközi sportesemények, amelyeken több tucatnyi országból, több száz sportoló vesz részt.
A Blikk cikke emlékeztet rá, hogy a múlt hét végén a birkózók és a női kézilabdázók is küzdöttek a tokiói részvételért hazánkban, s ezen a héten kezdődik budapesti és székesfehérvári helyszínnel az U21-es labdarúgó Európa-bajnokság csoportköre, de lesz úszó-ob és öttusa-vk is a fővárosban. Ezen rendezvények nyilvánvaló veszélyeire a március közepén lebonyolított vívó-világkupa hívta fel a figyelmet. Emlékezetes, a 444 cikke szerint az eseményen legalább harminc sportoló fertőződött meg, hiába rendezték buborékban, vagyis a külvilágtól elzárva a versenyeket.
A német Frankfurter Algemeine Zeitung (FAZ) jelentős részben a magyarországi versenyen történt fertőzésekre hivatkozva csütörtökön megkérdőjelezte az olimpiai kvalifikációs versenyek megrendezésének időzítését, illetve a Budapesten alkalmazott egészségügyi szabályok tényleges hatékonyságát. A FAZ-nak adott interjújában a német kardválogatottat és a Német Olimpiai Sportok Szövetségének (DOSB) sportolói bizottságát vezető, négyszeres euróbajnok kardvívó Max Hartung többek között azt mondta, „ha több olyan versenyt rendeznek még, mint a budapesti, akkor mindenki beteg lesz”.
S bár a Magyar Vívó Szövetség szerint „összességében sokkal több pozitívumról lehet beszámolni, mint negatívumról”, a tömeges megbetegedés aggasztó eredménynek tűnik. – Egyetlen ország sem rendez a saját járványgörbéjének a csúcsán kiemelt nemzetközi sporteseményeket, folyamatosan hallhatjuk a tornák lemondását. Ott van a németek példája, az angol futballklubok nem utazhattak be a Bajnokok Ligája-mérkőzéseikre, ezért játszottak a Puskás Arénában több meccset – nyilatkozta a Blikknek Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának egykori vezetője. Hozzátette, „ezzel szemben mi mindent vállalunk, ami valószínűleg nem szakmai kérdés, sokkal inkább politikai”.
A Magyar Úszószövetség sajtófőnöke, Csurka Gergely a lapnak elárulta, komoly óvintézkedésekkel készülnek az országos bajnokságra. – Minden versenyzőnek kötelező aláírnia egy Covid-nyilatkozatot, miszerint nem észlelt magán tüneteket, s nem is volt olyan ember közelében, aki igen. Vannak betartandó szabályok. Távolságtartás és maszkhordás egészen a rajtkőig, de létszámkorlátot is bevezettünk, és a csapatoknak a lelátón is ki lesz jelölve, hol tartózkodhatnak a Duna Arénában.
Ugyancsak szigorú szabályokkal igyekszik megakadályozni a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) is, hogy a járvány bejusson a március 24-én induló U21-es Európa-bajnokság buborékjába. – Az európai szövetség előírásai szerint a válogatott játékosait és szakmai stábjának tagjait, valamint minden személyt, aki kapcsolatba lép velük, rendszeres PCR-tesztekkel kell ellenőrizni a torna előtt és alatt. Ugyanez vonatkozik a játékvezetőkre, a mérkőzéseken jelen lévő UEFA-munkatársakra, a szervezői csapat tagjaira, a stadionokban dolgozókra és az orvosokra. A fertőzött személy karanténba kerül, ahogy a kontaktok is – közölték.
A Blikk idézte Zacher Gábort is, aki hangsúlyozta, „minden olyan eseményt, amely növeli a személyes érintkezések számát, a mostani helyzetben törölni kellene, sportversenyeket sem szabadna rendezni”.
Szavai aligha befolyásolják a következő hetekben és hónapokban Magyarországon megrendezendő sportesemények lebonyolítását. A júniusban kezdődő labdarúgó Európa-bajnokságon a tervek szerint összesen négy meccset játszanak a Puskás Arénában, ám az európai szövetség (UEFA) feltételei szerint csak akkor, ha vállaljuk, hogy a lelátók legalább 30 százalékig megtelhetnek. Két és fél hónappal az esemény előtt ez egyelőre nem tűnik reálisnak.
És néhány héttel az idén nyárra halasztott tokiói olimpia előtt cselgáncs-világbajnokságnak is otthont ad Budapest. A rendkívül költséges esemény megrendezése a járvány, és a nyári játékokhoz közeli időpont miatt sem tűnik indokoltnak.
