Április 12-én vagy 19-én nyitnának az iskolák, addigra minden önként jelentkező pedagógust és bölcsődei dolgozót is beoltanának – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. A kormány korábban azon az állásponton volt, hogy a tanárok nem kaphatnak soron kívül oltást. Az oktató-nevelő, illetve gondozó munkát végzők összesen 159 ezren vannak Magyarországon. A miniszter arra nem tért ki, hogy a technikai és adminisztratív feladatokat ellátó munkavállalók számára is nyitott-e a soron kívüli oltás lehetősége.
A kormány döntött arról, hogy azt megelőzően, hogy az iskolák úrjanyitnának, be fogjuk oltani a tanárokat, óvónőket, bölcsődei dolgozókat és a szakképzésben oktatókat – mondta a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Elmondása szerint a kormány arról is döntött, hogy az iskolák azután egy héttel nyithatnak újra, ha eléri Magyarországon az oltottak száma a 2,5 milliót. Ekkor a tervek szerint az általános-és a középiskolák és az óvodák is kinyithatnának. A 2,5 millió oltás elérése utáni egy hetes időtartamra Gulyás Gergely elmondása szerint a nyitásra való felkészülés miatt van szükség. Lehetséges legkorábbi nyitási időpontként a mostani számítások szerint április 12-ét és 19-ét jelölte meg a miniszter.
Az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós még március 16-án is azt közölte a Parlamentben, hogy a tanárok ugyanúgy kaphatják meg az oltást, mint minden más magyar állampolgár, az életkoruknak és egészségi állapotuknak megfelelően, vagyis nem juthatnak soron kívül vakcinához. Az Átlátszó.hu korábbi összesítése szerint ez az Európai Unió csupán 5 tagállamában volt így 2021 február végén. 18 országban ekkorra már úgy döntöttek: előrébb sorolják a pedagógusokat az oltási sorban. Mindössze négy olyan ország volt, ahol ekkor még nem született döntés a kérdésben, és csak öt ország volt azon az állásponton, hogy a pedagógusok ne élvezzenek elsőbbséget az oltási folyamat során.
Az érintett oktatási-nevelési dolgozókat most arra kérte a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy regisztráljanak a védőoltásra, mert enélkül ők sem kaphatják meg a vakcinát, amelynek a felvétele továbbra is önkéntes. Az nem derült ki a bejelentésből, hogy az oltást igénylő, nem tanító-nevelő vagy gondozó munkát végzőkre (például a technikai személyzet vagy az adminisztrációban dolgozók) vonatkozik-e a soron kívüli oltás lehetősége, és az sem, hogy technikailag hogyan fog lezajlani a pedagógusok előre sorolása az oltási rendben. Ez utóbbiról az Operatív Törzs fog dönteni a miniszter elmondása szerint.
Maga az oltás beadása önmagában nem elég a védettséghez, annak kialakulása hetekig tarthat.
A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is hosszú ideje hangoztatta, hogy az iskolák biztonságos újranyitásához – és a zárvatartás ideje alatt kötelezően biztosítandó gyermekfelügyelet biztonságos ellátáshoz – szükséges lenne, hogy a pedagógusokat előre vegyék az oltási sorban. Március közepe után ennek a véleményének adott hangot a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter is.
A Pedagógusok Szakszervezete és a 21 Kutatóközpont 2021 elején készült kérdőíves kutatása szerint nagyobb volt az oltási hajlandóság a pedagógusok körében, mint az össztársadalmi átlag. A kutatásban részt vevő 1269 pedagógus 47 százaléka akkor azt a választ adta: biztosan be szeretné oltatni magát, 38 százalék pedig azt, hogy még nem döntött.
A Központi Statszitikai Hivatal adatai szerint a 2019–2020-as tanév végén általános iskolákban 75 ezer pedagógus, középfokú oktatásban pedig 43 ezer dolgozott. Az óvodákban 31 ezer pedagógust foglalkoztattak. A bölcsődékben dolgozó kisgyermeknevelők és dajkák száma 2020-ban ugyancsak a KSH adatai szerint összesen 9500 fő volt.
Az oktató-nevelő, illetve gondozó munkát végzők tehát összesen 159 ezren vannak Magyarországon, 60 százalékos oltási hajlandósággal számolva 95 ezer fő beoltásáról lehet szó, három-négy hét alatt.
Ez az oltási sorban elsőbbséget élvező más csoportokhoz képest nem kiemelkedő létszám. Az egészségügyi dolgozók létszáma 172 600 fő, a rendvédelmi és honvédelmi dolgozóké 109 155 fő, a közigazgatási tisztségviselőké 277 200 fő, az úgynevezett kritikus infrastruktúrában (a tömeg- és vasúti közlekedés, valamint az áramellátás területén) dolgozóké pedig 31 ezer fő, míg az 18–59 év közötti krónikus betegek például csaknem félmillióan vannak.
Müller Cecília országos tiszti főorvos szerdán jelentette be, hogy elkezdődik a kritikus infrastruktúra dolgozóinak tömeges oltása. Így megkezdik a tömegközlekedést biztosító – részben már beoltott – BKK, a magyar lakosság áramellátását biztosító Paksi Atomerőmű és az MVM, valamint a MÁV és GYSEV kritikus infrastruktúrába tartozó dolgozóinak beoltását is.
