Az oltási terv második csoportjában a szociális ágazatban dolgozók szerepeltek, ezért sok, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásban dolgozó abban a hiszemben volt, hogy őt is beoltják, ám végül csak a nagy, bentlakásos intézmények dolgozói és ellátottjai jutottak vakcinához. A szakszervezet szerint most kétszeres hátrányba kerülhet az a 43 ezer dolgozó, akik közül sokan maguk is időseket, hajléktalanokat látnak el, vagy például gyermekotthonokban dolgoznak.
Két szakszervezet és több civil szervezet nyílt levélben kérte a kormányzatot, hogy biztosítsák az oltás lehetőségét a szociális ágazatban dolgozóknak. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné szerint az érintett dolgozók értetlenül állnak azelőtt, hogy a kormány – a szakszervezet szerint – félbehagyta az oltási terv második fejezetét.
Ebbe a csoportba a „Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek” tartoztak, amely alatt – a szakszervezet és a jogszabályok szerint – nem csak a nagy, bentlakásos ellátást nyújtó szociális intézményeket kell érteni, hanem a teljes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapellátást is. Mint a szakszervezeti vezető elmondta: ezeknek az intézményeknek a dolgozói is sokat találkoznak ügyfelekkel.
– Azok, akik időseknek nyújtanak nappali ellátást, gyakran otthon pelenkázzák az idős embereket, aztán mennek tovább a következő ellátotthoz. Hasonló a helyzet a hajléktalanellátást végző kollégáknál. Egy családsegítőhöz tíz-tizenöt család tartozik. Az alapellátást fenntartó önkormányzatok, civil szervezetek és más szereplők tesztelhetik ugyan a munkavállalóikat, de nem tudnak oltást biztosítani, ez az állam feladata. Hozzám olyan levelek érkeznek a szociális ágazatban dolgozóktól, amelyek arról szólnak, hogy nem értik, mi a gond velük, miért kerültek hátrányba. Féltik az ellátottakat és magukat is – számolt be Boros Péterné.
A szakszervezeti vezető elmondása szerint nagyjából 90 ezren dolgoznak összesen az ágazatban. Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár szakszervezetnek küldött leveléből az derült ki, hogy több mint 46 ezer dolgozót és százezernél több ellátottat már beoltottak, tehát körülbelül 43 ezer ágazati dolgozó nem kaphatott oltást.
Boross Péterné szerint ez további problémákat is okozhat, sok szociális dolgozó ugyanis az oltási tervből indult ki – amely a szociális ellátásban dolgozókról beszélt –, így nem is regisztrált egyénileg az oltásra, hiszen arra várt, hogy a nagy bentlakásos intézmények dolgozóihoz hasonlóan őt is a munkahelyén oltják be. – Nem magyarázták meg az állam részéről, hogy kit ért szociális ágazati dolgozó alatt. Azok, akik annak gondolták magukat, és a jogszabályok szerint valóban azok is, most kétszeres hátrányba kerülhetnek, hiszen későn regisztráltak, így még hátrább kerülhetnek az oltási sorban – mondta Boros Péterné, aki szerint sem szakmai, sem járványügyi indoka nincs annak, hogy két csoportra bontsák a szociális ágazat dolgozóit, és csak a csoport egyik felét oltsák be.
A részletes oltási terv – amit nem is tettek közzé, de kiszivárgott – egyébként 146 ezer oltással számol a szociális ellátásban – ellátottak és dolgozók együtt – amiből úgy tűnik, valóban nem kalkuláltak az említett 43 ezer dolgozóval, hiszen számszerűen már túl is teljesítették a tervet, de a 43 ezer érintett dolgozó ebben nincs benne.
Őket számos munkakörben foglalkoztatják az önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak vagy más magánszereplők: ide tartozik a teljes gyermekvédelmi, gyermekjóléti és szociális alapellátás, illetve a nappali idősgondozásban dolgozókon, a családsegítőkön, a gyermekotthonokban és családok átmeneti otthonaiban és hajléktalanellátásban dolgozókon kívül például a tanyagondnokok és a nevelőszülők is.
