Tavaly szeptemberben írtunk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF) tartozó Kossuth Lajos Gyermekotthoni Központ szabálytalan gépkocsibeszerzéseiről. A XI. kerületi gyermekotthon 2019 decemberében öt gépkocsit vett, amelyek aztán csak papíron kerültek az intézményhez. A járműveket egytől egyig az Autó Akadémia Kft.-től szerezték be.
Úgy tudjuk, a gépkocsivásárlás szándéka nem az intézmény vezetőjének fejéből pattant ki. Az ügy fontos történéseire az akkor Horváth Gábor által vezetett SZGYF Fővárosi Kirendeltségétől érkezett instrukció. Ez is az eset után megkezdett belső vizsgálat anyagából derül ki. Ebben a Kossuth Lajos Gyermekotthon akkori intézményvezetője kerek perec kijelentette: a gépkocsik beszerzése is a fővárosi kirendeltség javaslatára történt, azok paramétereit is ott határozták meg. A jelentésből az rajzolódik ki, hogy az SZGYF Fővárosi Kirendeltsége rábírhatta a gyermekotthont a gépkocsik megvásárlására. A belső vizsgálat azt állapította meg, hogy a gépjárműbeszerzés több szempontból is szabálytalan volt.
Közérdekűadat-igényléssel derítettük ki: más, a fővárosi kirendeltség alá tartozó szervezeti egység is vett használt gépkocsikat – az otthonnál is nagyobb tételben. A berendelő az SZGYF Fővárosi Kirendeltség Üzemeltetési Szervezete (ÜSZ) volt. Az ÜSZ ugyanabban az időszakban összesen hét gépkocsit szerzett be. Ebből öt autót ugyanúgy az Autó Akadémia Kft. szállított, mint ahogy történt az a XI. kerületi gyermekotthon esetében (egyet-egyet pedig két másik kereskedőtől vettek). Vagyis az SZGYF Fővárosi Kirendeltsége összesen tíz járművet vásárolt a szóban forgó, külföldről behozott gépkocsikat (is) forgalmazó kereskedőtől.
Az ÜSZ által vett autók esetében nincs olyan első pillantásra szemet szúró furcsaság, mint a gyermekotthon beszerzése esetében (ott három jármű ára – függetlenül típustól, gyártási évtől és a futott kilométertől – forintra megegyezett). A járművek 57 ezer és 188 ezer közötti kilométert futottak.
Akad köztük kicsi, leginkább városi kocsiként használt, de áruszállítóként vagy személyszállítóként ismert mikrobusz is. Utóbbi a típus alapján egy kilencszemélyes kisbusz. Figyelemre méltó, hogy ez is – mint mindegyik – N1-es besorolású, azaz nem személyszállításra, hanem áruszállításra alkalmas forgalmi engedélyt kapott. Ennek azért lehet jelentősége, mert a személygépjárművek beszerzését korábban kormányrendelet tiltotta meg. Az N1-es, azaz áruszállító jármű vétele viszont kiskaput jelent, ez ugyanis nem tilos.
A jelek szerint az ÜSZ beszerzéseivel kapcsolatban sem találtak mindent rendben az SZGYF-nél. Az adatok megérkezése után ugyanis több kérdést is küldtünk a főigazgatóságnak. Többek között azt tudakoltuk, hogy miért volt szükség ilyen sok használt gépkocsira, miért vásároltak összesen tíz járművet az Autó Akadémia Kft.-től, hány cégtől kértek árajánlatot, folyt-e belső vizsgálat az ÜSZ beszerzéseiről is, illetve tettek-e feljelentést az ügyben. Az SZGYF egyetlenmondatos válasza szerint az esetet kivizsgálták, a szükséges intézkedéseket az ügyben megtették. Így azt eltitkolják, hogy tettek-e feljelentést a szabálytalanul beszerzett járművek miatt.
Mindenesetre később távozott az üzemeltetési szervezet vezetője és egy osztályvezető is. Tavaly júniusban pedig leváltották a fővárosi kirendeltség éléről Horváth Gábort is. Ő abban a hullámban távozott, mint a lapunk által feltárt ügyekben érintett más vezetők: Verdó György hajdú-bihari kirendeltségigazgató, továbbá a debreceni és derecskei intézményvezetők, akik korábbi cikksorozatunkban érintettek voltak, illetve maga az SZGYF-főigazgató, Benedek István Zsolt. Az SZGYF Fővárosi Kirendeltségének önállóságát időközben felszámolták, a Pest Megyei Kirendeltséggel vonták össze.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/14. számában jelent meg április 1-jén.
