Az Európai Bizottság április 18-ig várja a hivatalos bejelentést arról, hogy az Országgyűlés módosította-e a nem-kormányzati szervezetek átláthatóságáról rendelkező jogszabályt, az úgynevezett civiltörvényt az EU Bíróságának tavaly nyári döntése alapján. Ha ez nem történik meg, akkor a Bizottság ismét keresetet indíthat a bíróságon, ezúttal az ítélet be nem tartása miatt kiszabható pénzbüntetés összegének megállapítása céljából – tudta meg a Népszava.
A kormány mostanáig semmilyen jogi lépést nem tett, viszont Brüsszelt próbálja felelőssé tenni a késlekedésért. Varga Judit igazságügyi miniszter múlt héten azt közölte, hogy „egy hónappal ezelőtt kifejezte a magyar kormány szándékát a vitatott rendelkezések hatályon kívül helyezésére, és elküldte a törvény átdolgozott szövegét az Európai Bizottságnak. Amint a Bizottság közli, hogy a szöveg elfogadható, a kormány azonnal benyújtja az Országgyűlésnek a javaslatot, amit a tavaszi ülésszak alatt meg is vitathat a képviselő-testület”.
Újabb eljárást tervezhet Brüsszel Magyarország ellen, mert a kormány nem módosította a civiltörvényt
A Népszava most megkereste Christian Wigand bizottsági szóvivőt, hogy mikorra készülnek el az értékeléssel. A szóvivő világossá tette, hogy a magyar kormánynak nincs mire várnia, Brüsszelnek semmi teendője az ügyben, viszont a törvényt már hosszú hónapokkal ezelőtt hatályon kívül kellett volna helyezni.
„Az Európai Bizottság emlékeztet rá, hogy az EU Bíróságának ítéletét az érintett tagállamnak azonnali hatállyal végre kell hajtania. A tagországok kötelesek gyors intézkedéseket hozni, összhangban a bírósági döntéssel. Az ítélet végrehajtásához nincs szükség arra, hogy a Bizottság bármilyen lépést tegyen. Amit tehet, és meg is tesz, hogy felkéri az uniós bíróságot pénzbüntetés megállapítására abban az esetben, ha egy tagállam nem hajtja végre az ítéletet” – közölte a szóvivő, hozzátéve, hogy kapcsolatban állnak a magyarországi hatóságokkal.
Az EU Bírósága 2020 nyarán ítélt úgy, hogy a külföldről támogatott civilszervezetek listázása jogellenes, sérti többek között a gyülekezési szabadságot, illetve adatvédelmi aggályokat is felvet. A törvény Magyarországon 2017 óta van hatályban, és a nagyobb külföldi támogatásból működő civil szervezetek regisztrációját írja elő. A civiltörvényt elmarasztaló ítéletről korábban itt írtunk részletesen.
