Egy 30 pontos kerékpárosokat is érintő csomagnak része az a Révész Máriusz által az Inforádióban említett javaslat is, amely szerint KRESZ-módosítással eltörölhetnék a biciklisek számára jelenleg kötelező kerékpárút-használatot. Erről Révész „aktív Magyarországért” felelős kormánybiztosként beszélt a rádió keddi, Aréna című műsorában. Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője érdeklődésünkre azt mondta, negyedik éve folynak a tárgyalások az illetékes minisztériummal, a hatóságokkal, rendőrséggel és más civil szervezetekkel.
Kiemelte, szerinte a 30 pont közül a legfontosabb a kerékpárosok megelőzésekor az oldaltávolságra vonatkozó előírás bevezetése lenne. Jelenleg ugyanis a KRESZ konkrét oldaltávolság előírása helyett csak „megfelelő” távolságot rögzít. A javaslatuk szerint az oldaltávolság lakott területen belül egy méter, azon kívül pedig 1,5 méter lenne. Mint mondta, ez nagyban befolyásolja a kerékpározók biztonságérzetét, és a balesetek megelőzése szempontjából is fontos lenne. Ha ugyanis egy biciklist például csupán fél méter megtartásával előznek, az nemcsak azért veszélyes, mert a menetszél megijesztheti a biciklist, hanem mert ha a kerékpárosnak ki kell kerülnie egy kátyút vagy éppen törött üveget, az máris veszélyhelyzetet teremt.
A szóvivő a Révész Máriusz által kedden említett kötelező kerékpárút használatának eltörlésére vonatkozó javaslatról azt mondta: jelenleg csak ott nem kötelező a biciklisnek a kerékpársávot használni, ahol a párhuzamosan futó úttesten felfestettek kerékpáros nyomot. Ilyen van például Budapesten a Margit híd déli oldalán – egy tervezési probléma orvoslására. Itt azért van felfestve a híd Pesti oldalán a kerékpáros nyom, mert az északi oldalon vezetett bicikliútra való felhajtáshoz alulról kellene megkerülni a hidat, több lámpaváltás után a Jászai Mari téren át lehetne a továbbhaladni a Nyugati tér felé.
Máshol olyan rossz állapotban vannak a kerékpárutak, hogy a normális tempójú haladás is nehézkes rajta, országúti kerékpáros edzésre pláne alkalmatlan. Szintén hasznos lenne a tilalom feloldása ott, ahol szűk járdára vezették fel a kerékpársávot. Az ilyen tervezési vagy karbantartási hiányosságok miatt vetődött fel a tilalom feloldása. Mint Halász Áron elmondta, az egyik megoldás a kötelező kerékpárhasználat általános feloldása lehet. Ez esetben a közlekedőkre bíznák, hogy kimennek-e az autók számára kialakított útra. A másik megoldás, hogy egyes szakaszokra lenne érvényes. Ez esetben egyes szakaszokat vizsgálnának meg, és egy új tábla bevezetésével jelezhetnék a tilalom felfüggesztését. Ausztriában az ilyen szakaszokat négyszögletű közlekedési táblával jelölik – magyarázta.
Kerékpáros utcákat vezetnének be
Beszélt arról is, hogy több pont szabályozná a rollerek státuszát, amelyekre a javaslatuk szerint alapvetően a kerékpárosokra vonatkozó szabályokat alkalmaznák. Arról ugyanakkor vita zajlik, hogy olyan főútvonalon, ahol nincs kerékpárút vagy -sáv, ott a rolleres haladhat-e az úttesten, vagy fel kellene-e terelni a járdára. Mint mondta, ebben a kérdésben a kerékpárosklub azt a véleményt képviseli, hogy a járdára ne tereljék fel, mert akkor a gyalogosokkal lesz konfliktusuk, továbbá a rolleres az úttesten valójában csak saját magára lehet veszélyes.
Szintén szerepel a javaslataik között a kerékpáros utca fogalmának bevezetése. Ez Ausztriában, Németországban és Hollandiában már létezik. Ezek alapvetően kis gépjármű-forgalmú utcák, ahol a kerékpárosoknak van elsőbbsége. Családi bringázások terepe, ahol nem kell a bicikliseknek libasorban hajtaniuk. Olyan utakon lehetne Magyarországon alkalmazni, amelynek egyes szakaszai autóval nem átjárhatók. Ilyen például Budapest XV.-XVI. kerületében a Körvasútsor, amely most is népszerű bringás útvonal.
Felvetésünkre, hogy az ellenérdekelt közösségek részéről milyen javaslatokkal szemben van a legjelentősebb ellenállás, Halász Áron azt felelte: sokan úgy közelítenek a javaslathoz, hogy ezek révén a kerékpárosok különleges előjogokat kapnának az autóval közlekedők rovására. Szerinte azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy egyszerűen változtak a közlekedési igények, egyre többen használják nagyvárosban is a kerékpárt. A közlekedéspolitikai cél, hogy a védtelenebb közlekedők védettebbek legyenek – tette hozzá.
Kérdésünkre felhívta a figyelmet: a főként vidéken terjedő elektromos segédmotoros kerékpárok nem biciklik. Sokan összetévesztik ezeket az elektromos rásegítéses biciklikkel. Az a különbség köztük, hogy – szemben az elektromos segédmotoros kerékpárokkal – az elektromos rásegítéses bicikliket folyamatosan tekerni kell, csak egy bizonyos sebesség eléréséig a motor rásegít, amely például emelkedőn hasznos.
