Húsz-harmincezrekkel is csökkenhetett egészségügyisek fizetése

Húsz-harmincezrekkel is csökkenhetett egészségügyisek fizetése

A Pfizer-BioNTech vakcinát fecskendõbe szívja az oltás előtt egy egészségügyi dolgozó a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban (Honvédkórház) a fõváros XIII. kerületében 2020. december 30-án. (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Sok egészségügyi dolgozónak húsz-harmincezer forinttal, vagy ennél is többel csökkent a fizetése áprilisra a Napi.hu cikke szerint. Március 1-jével ugyanis megszűnt az egészségügyi szakdolgozók közalkalmazotti jogviszonya, hatályon kívül helyezték a kollektív szerződéseket, és újat írattak alá velük, ami már az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szól. Most kapták meg ennek jegyében az első fizetésüket, sokan pedig jelentős csökkenést tapasztaltak.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság korábban azt javasolta még, az egészségügyi intézmények őrizzék meg a kollektív szerződésekben meglévő pótlékok és juttatások szintjét. Sokan meg is fogadták ezt az ajánlást, akadtak viszont, akik takarékoskodásból másképp tettek. Megvágták így azokat a pluszjuttatásokat, amik esetében az új jogszabály nem ír elő változatlan pótlék-számítási szabályokat – fejtette ki a Napinak a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, Soós Adrianna. A lap hallott olyan esetről is, amikor egy oltóponton két hónapon át reggeltől este hétig ott lévő szakdolgozónak nem fizettek délutános pótlékot, miután a Munka Törvénykönyve szerint az nem járna. Más esetben az oltópontra kirendelt adminisztrátor nem kaphatott a pihenőnapon végzett munkáért száz százalékos pótlékot, ez pedig jogellenes is.

Az orvosok esetében a jelentős béremelés miatt megszűntek a pótlékok, így most azokat másoktól is próbálják megvonni, gyakran jogellenes módon. Van, ahol pedig az önként vállalt túlmunka díját csökkentették, így a dolgozók ezt sem igazán tudják keresetkiegészítésként felhasználni. Eddig sokan a rendkívüli túlmunkát választották, mert ezekért az órákért magasabb juttatást kaptak. Ugyancsak csökkenhetett a képesítési pótlék, az eddigi 7-10 százalék helyett most már csak 5-8-at ítélnek meg pluszképesítések után.

Eddig ha valaki negyven évet ledolgozott, nyugdíjba vonuláskor nyolc hónap felmondási időt kapott, ennek a felét pedig felmentésben tölthette. Ezután viszont nyolc helyett csak három hónapot kapnak, így pedig kevesebb felmondási időt is fizetnek ki.

A pluszjuttatások ráadásul hónapokat is csúszhatnak, főleg azoknál, akiket más intézménybe rendelnek ki dolgozni. A fizetésüket ugyanis továbbra is a főállású munkahelyről utalják, a pótlékokról szóló igazolások viszont lassan érkeznek meg ide, így a dolgozó csak hónapokkal később kaphatja meg a teljes bérét. A szakszervezethez gyakran fordulnak azzal bérszámfejtők, hogy nem tudják, az ügyeletet és éjszakai munkát miként kell elszámolni, mert ilyeneket az adott intézményben nem alkalmaznak.