Visszalépett a középiskolák április 19-i megnyitásától a kormány, az általános iskolák és az óvodák esetében viszont továbbra is nyitást tervez. A kompromisszummal nem mindenki ért egyet, a pedagógus szakszervezetek és a szakértők sem tennének különbséget általános iskolák, középiskolák és óvodák között. Boldogkői Zsolt molekuláris biológus két napja kérte a kormányt, hogy fontolja meg az nyitást, mert nagy kockázatot jelentenek a vírus terjedése szempontjából az óvodák és az iskolák, ahol a gyerekek nem tartanak megfelelő távolságot. Szerinte az iskolanyitás az oltással elért jelentős eredmények ellen hat.
Elhalasztja kormány a középiskolák április 19-re tervezett nyitását május 10-re - jelentette be péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a tavalyihoz hasonlóan elmaradnak a szóbeli érettségi vizsgák. Az általános iskolák és az óvodák esetében viszont a korábban bejelentésnek megfelelően továbbra is az április 19-i nyitás a terv.
Az iskolanyitást a kormány azzal indokolta, hogy komoly terhet ró a szülőkre az otthoni oktatás. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón arról beszélt: arra kérik a tanárokat, hogy legyenek tekintettel a szülőkre, akiket rendkívül megterhel az iskolák zárva tartása, és a diákok esetében is sokkal jobb választás a jelenléti tanítás. A kormány szerint az iskolák nyitása nem jár olyan kockázatokkal, amiket a jelenlegi helyzetben ne lehetne vállalni.
Az otthoni oktatás elsősorban továbbra is az általános iskolás korosztály és az óvodások esetében jelent problémát, akik egyrészt felnőtt felügyelete nélkül nem lehetnek otthon, másrészt nem feltétlenül képesek az önálló tanulásra. Az iskolanyitás illeszkedik Orbán Viktor miniszterelnöknek ahhoz az érveléséhez, amelyet a pénteki rádióinterjúban is megismételt, és amely szerint a tavaszi hullámhoz hasonló korlátozásokkal nem állítható meg, csak lassítható a a brit variáns terjedése, kizárólag oltással küzdhető le a járvány harmadik hulláma.
Ezzel az érveléssel a virológusok nem feltétlenül értenek egyet. Kemenesi Gábor víruskutató péntek reggeli Facebook-posztjában arról írt: a járvány igenis megállítható korlátozásokkal, amennyiben az megfelelő diagnosztikai és járványügyi háttérrel párosul (kiemelt tekintettel a tesztelés, kontaktkutatás és izolálás hármasára). – Ha ehhez a társadalom jó tájékoztatása, az emberek odafigyelése és a vakcinák kellő mértékű bevetése párosul, az egy komoly győzelmet jelenthet. Ezt látjuk a jelenlegi adatokból a világból – írta a szakember.
Ezen a véleményen volt két nappal korábban Boldogkői Zsolt molekuláris biológus is. Kemenesi Gábor jelezte a bejegyzésben, hogy egyetért Boldogkőivel, aki az RTL Klubnak azt nyilatkozta: a nyitás kritikus pontja az iskolák újraindítása, ezért kéri a kormányt, gondolja át a döntést, mert a trendekből úgy látja, hogy még a járvány csúcsán vagyunk. – Az oltás jól halad, de az iskolák és óvodák nyitása ezzel szembe fog menni. Ha még kérnek a lakosságtól három-négy hetet, az nagy segítség lenne, de valószínűleg inkább a szeptemberi iskolakezdés lenne a megoldás. – mondta.
A szakember kiemelte: az óvodások és iskolások aza társadalmi réteg, amely egyáltalán nem tartja a távolságot, ez pedig a vírus terjedése szempontjából óriási lehetőség. A brit variáns ráadásául a kínaitól eltérő módon a gyerekekre is komoly hatással lehet. Boldogkői szerint a gyerekek, de a tanárok, szülők, nagyszülők egészsége is kockán forog. – Az otthonunk a legveszélyeztetettebb, ha valaki beviszi a családba a betegséget, valószínűleg mindenki megkapja. Két fontos forrása van a fertőzésnek, a munkahely és az iskola és óvoda. Ha kis türelmet tudnánk gyakorolni, érvényt lehetne szerezni az oltási tervnek, amely egyébként kiváló – vélekedett.
Az iskolanyitást a pedagógus szakszervezetek és a szakértők sem támogatták. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Hvg-nek úgy reagált a péntek reggeli hírekre: örülnek Orbán Viktor bejelentésének, de az nincs rendben, hogy az nem vonatkozik a többi oktatási intézményre. A szakszervezet elnöke, Komjáthy Anna szerint az általános iskolákban, óvodákban is nagy a fertőzésveszély, hiszen ott a biztonságos távolságtartás, a maszkviselés betarthatatlan, így nem tudják elfogadni, hogy ezek az intézménytípusok kinyitnak április 19-én. Szerinte döntés szakmán belül is feszültséget kelt a szülők és pedagógusok között is.
Öt pedagógus szakszervezet korábban együtt lépett fel azért, hogy a pedagógusok második oltása után nyissanak csak újra az iskolákat. Attól félnek ugyanis, hogy az első oltás még nem jelent kellő védettséget, a fertőzöttség megugorhat, így akár egy negyedik hullám elindítója is lehet a folyamat. A szakszervezetek hozzátették: ezen kívül a napi halálozási szám száz alá csökkenéséhez kötnék az iskolanyitást.
A szakértői véleményekből is az derül ki, hogy koránt sem csak a pedagógusok (második) oltása, tehát a lehetőségekhez képest teljes védettsége az egyetlen feltétel, amelynek a biztonságos nyitáshoz teljesülnie kellene. Boldogkői Zsolt éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskola és az óvoda a vírus terjedésében játszhat jelentős szerepet, mert az oktatás szereplői, tehát a gyermekek is egymásnak adhatják és családjukba vihetik tovább a fertőzést.
Kemenesi Gábor pedig felhívta a figyelmet: a vírus terjedésének mértéke határozza meg, hogy mennyire minősül kockázatosnak az iskolanyitás. – A zárásnak számos negatív gazdasági, mentális és társadalmi hatása van, ám a járvány szemszögéből az iskolák nyitása annál biztonságosabb, minél alacsonyabb a járvány általános terjedési mértéke – írta a víruskutató.
Kemenesi arra is kitért az Egyesült Királyságban akkor nyitották újra az iskolákat, amikor a népesség 42 százaléka már megkapta legalább az első dózis koronavírus-oltást, és a fontosabb járványügyi mutatók – a halálozások, a kórházba felvett betegek és a pozitív tesztek száma – ismét a szeptember-októberi szintre csökkentek. Tehát nem a görbe csúcsán engedélyezték az iskolák nyitását, hanem akkor, amikor ismét a görbe aljára értek.
