Az Országgyűlés csütörtökön tárgyalta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló . törvény módosítását. A Fidesz vezérszónoka Kovács Sándor képviselő volt, aki rendhagyó kijelentésekre ragadtatta magát a vitában a vitában.
Kovács képviselő úgy „világosította meg” a rokkantak foglalkoztatási felülvizsgálatát, hogy „ha egy embernek leamputálják (helyesen: vagy amputálják vagy levágják, „leamputálják” szó nem létezik. – a szerk.) a lábát egy baleset miatt és ez az ember gépkocsivezető volt, akkor ő száz százalékos rokkant az egészségkárosodás miatt, mert nem tudja folytatni azt a foglalkoztatást” (helyesen: foglalkozást, foglalkoztatni a foglalkoztató tud, a foglalkoztatott foglalkozást űzni tud. – a szerk.). A fideszes képviselő azt is mondta, hogy „ha ugyanez az ember közgazdász és egy irodaházban dolgozik, amely teljes mértékben akadálymentesített, akkor azt gondolom, hogy nem beszélünk egészségkárosodásról, mert nem a lábát használja a közvetlen munkára, hanem a fejét.”
Kovács Sándor a Fidesz kevésbé ismert országgyűlési képviselői közé tartozik. Kétszer is egyéni körzetet nyert, a mátészalkai központú Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 5. számút. 2018-ban kiemelkedő eredménnyel, közel 59 százalékkal nyerte meg a választókerületét. A dízelmozdony-szerelői képesítéssel és középfokú eszperantó nyelvvizsgával is rendelkező képviselő 1984-től 1998-ig forgalmi szolgálattevőként és vezető állomáskezelőként dolgozott a MÁV-nál. Majd 2000-től 2010-ig egy ötszáz lelkes falu, Géberjén polgármestere volt, szintén a jelenlegi kormánypártok színeiben.
Tavaly decemberben – a 24.hu írása szerint – különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával rendelt el nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Kovács Sándor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fideszes országgyűlési képviselő birtokán elköltött európai uniós pénzek miatt.
Kovács képviselő felszólalását itt tudja meghallgatni:
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat országgyűlés általános vitájáról az alábbiakban közlünk - az MTI alapján - összefoglalót.
A vitában Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hangsúlyozta: 2010 után gyors és drasztikus döntés kellett a kilábaláshoz abból a „tébolyból”, ahová a baloldali kormányok juttatták ezt a területet. Példaként hozta fel, hogy kormányfőként Gyurcsány Ferenc is belátta, hogy átalakításra van szükség, de csak a Fidesz-kabinet tette meg ezt a lépést; arról beszélt, a baloldali kormányok „nem munkát, hanem rokkantnyugdíjat osztogattak”, aminek az lett az eredménye, hogy 2012-re csaknem egymillióan kaptak ilyen ellátást.
Fülöp Attila elmondta: az ellátórendszer egy évtizeddel ezelőtti átalakításával az orvosi, foglalkozási és szociális szempontokat is érvényesítő, egységes, átlátható, a foglalkoztathatóságot erősítő szisztéma létrehozása volt a cél, egy olyan környezet, amely nem a passzivitásban tartást, hanem a munkaerő-piaci visszavezetést szolgálja. Ezért 2012-től az egészségi állapot, nem pedig a károsodás volt a megváltozott munkaképességűek vizsgálatának alapja, ezt pedig kiegészítették a rehabilitációs lehetőségek. Hozzátette, így mára 940 ezerről 360 ezerre csökkent az aktív korú megváltozott munkaképességűek száma, míg körükben a foglalkoztatottság 18-ról 44 százalékra ugrott. Fülöp Attila a terület átalakításáról elmondta: a terület kezelése egyszerre gazdasági döntés és szociális misszió, hozzátéve, a cél az, hogy „aki szeretne, az tudjon is dolgozni”, és lebontsák azt a képzettársítást, hogy ezek az emberek nem képesek értéket előállítani.
Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: fontos, hogy a fogyatékkal élők lehetőséget kapjanak az államtól az életminőségük a javítására. Úgy vélte: a kormány 2011-ben jó irányba indult el a rokkantnyugdíjak rendszerének átalakításával. Hozzátette: a jelen javaslattal a kormány „kipipálja” az alkotmányos mulasztást, amelyet az Alkotmánybíróság állapított meg. A javaslat lehetőséget ad arra, hogy ha valakinek a 2011-es átalakítás miatt csökkent a keresete, akkor egyszeri 500 ezer forintos kompenzációt kapjon vagy pedig kérhet egy komplex felülvizsgálatot – mondta. A Fidesz-frakció nevében támogatta a javaslatot.
Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka egyetértett azzal, hogy nem volt fenntartható és nagy valószínűséggel nem is valós helyzetet rögzített a 2011 előtti állapot, amikor az 1 millió főt közelítette a rokkantnyugdíjasok száma. Szerinte ugyanakkor azt nem tehette volna meg a kormány, hogy alkotmánysértően törvényt módosít, és ezzel egyik napról a másikra tízezres, százezres nagyságrendben tesz tönkre egzisztenciákat. Méltatlannak nevezte, hogy ezeket az embereket most egy ilyen összeggel akarja „megvásárolni”, „megtéveszteni” a kormányzat.
Szél Bernadett (független) szerint nagyon méltatlan, amit a kormány csinál. Sértő módon beszélnek és gondolkodnak ezekről az emberekről, rokkantnyugdíjasok százezreit fosztották meg attól a pénztől, ami járna nekik. Kitért arra, hogy az Ab döntése nyomán 2019. március 31-ig kellett volna eleget tenni a szabályozás módosításának, két évvel vannak a határidő után. Ez az 500 ezer forint egy szégyenletes alamizsna, ezek az emberek sokmillió forinttól estek el. Felidézte azt is, hogy korábban személy szerint is azt követelte, hogy figyelembe kell venni a korábbi nyugdíj összegét és a tényleges fizikai állapotjavulást.
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a kereszténydemokraták elkötelezettek a megváltozott munkaképességű emberek életkörülményeinek és munkalehetőségeinek javítása érdekében. Felidézte: a különböző átalakításoknak köszönhetően 2012-ben a korábbi szerteágazó ellátórendszer helyett egy egységes, komplex minősítésen alapuló rendszer jött létre. Kitért arra is, hogy 360 ezer aktív, megváltozott munkaképességű személyből 155 ezer végez kereső tevékenységet, 2011-ben ez a szám még csak 65 ezer volt. Ez egy óriási eredmény – értékelt. Cél a foglalkoztatottsági szint további növelése, és ezért is öröm, hogy az állami tulajdonú közművállalat bővíteni tudta a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottainak számát a járványhelyzet ellenére. Ezáltal értékteremtő munkát tudnak számukra kínálni – mondta. Jelezte: a most tárgyalt javaslat az Ab megállapításai miatt került az Országgyűlés elé, azt a KDNP támogatja, erre kérte az ellenzéki pártokat is.
Sebján-Petrovszki László, a DK vezérszónoka felvetette, miért tárgyalják most ezt a javaslatot, miért is került a Ház elé. Ha valóban annyi jót hozott a Fidesz-KDNP kormányzás az érintett embereknek, akkor ez a téma most nem lenne napirenden – vélekedett. Szavai szerint amikor először meglátta a javaslatot, az volt az első gondolata: végre rendezik a felmerült kérdéseket. Amikor azonban elolvasta, akkor az jutott eszébe, hogy ez botrány. A kormány több százezer embert rosszabb helyzetbe hoz tudatosan, és most, tíz évvel az eredeti javaslat után megpróbálják megvásárolni őket – összegzett. Sokaknak olyan a szociális, foglalkoztatási helyzete, hogy 500 ezer forintot nem láttak még egy összegben, de ez nem más, mint ennek a rétegnek a kisemmizése – fűzte hozzá. Rámutatott: ennek sokszorosa járna a korábbi hibás törvény miatt. Nem tudni, hogy aki nem fogadja el az 500 ezer forintot, remélhet-e fair és igazságos eljárást. Megjegyezte: hogy-hogy nem, a jövő évi választások előtti hetekben fogja megoldani a kormány a kifizetéseket. A DK nemet mond a javaslatra.
Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka a korábbi kijelentéseit felidéző hozzászólásokra reagálva kiemelte: nincs ember a Földön, akinek az lenne a célja, hogy megváltozott munkaképességű legyen. A javaslatról azt mondta: az Ab világosan rámutatott, hogy mi is a probléma. A korábbi intézkedések jelentős részénél megállapította, hogy helytelenül járt el az Országgyűlés, 2012-ben anomáliát állított elő a kormány, amit most orvosolni kell. Értékelése szerint a javaslat az Ab-határozatnak nem tesz eleget, nem definiálja az állapotjavulást, illetve az állapotvizsgálatot, nem szolgálja azok érdekeit, akikért benyújtották. A részletszabályok sem szerepelnek az előterjesztésben. Ez az 500 ezer forint tudja fedezni a több évig tartó nélkülözést, és elfeledteti azt a frusztrációt, amit elszenvedtek ezek az emberek az évek során? – tette fel a kérdést. A 2022-es választások előtt be akarják fogni ezeknek az embereknek a száját - vélekedett Korózs Lajos.
Varga László (MSZP) megkésettnek ítélte a javaslatot, és kijelentette: mindenkinek meg kellene kapnia azt az összeget, amit elvettek tőlük. Emlékeztetett: az Alkotmánybíróság három éve hozott határozatot az alaptörvényt sértő állapotról, és az abban szabott határidő is már két éve lejárt. Bírálta a késést, de a tartalmat is felháborítónak ítélte: több millió forintot vesztettek az érintettek. Szerinte ők azért fogják csak elfogadni, mert a jelen nehéz helyzetben nem tudják kivárni a rendes kártalanítást.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint „vegytiszta kegyetlenséggel” fosztották ki az érintetteket. A képviselő úgy fogalmazott: „hallgatási pénzt” ajánlanak az érintetteknek.
Az ülésen elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára minderre azt felelte: a kérdéssel több alkotmánybírósági határozat foglalkozott. A kérdéses határozat azt kifogásolta, hogy a megváltozott munkaképességűeket érintő törvény garanciát tartalmaz arra, hogy nem csökkenhet az ellátás összege. Az érintettek fele már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, többen pedig öt éven belül mentek nyugdíjba. A kötelező felülvizsgálat azokat érintette, akik több mint öt évre voltak a nyugdíjtól – emlékeztetett. A rokkantsági ellátásból nem vonnak járulékot, így a teljes 500 ezer forintot megkapják az érintettek – hangsúlyozta. Aki nem fogadja ezt el, az orvosi felülvizsgálatra mehet – tette hozzá.